OGY - Elfogadták a költségvetést megalapozó törvénycsomagot, módosul az adósságképlet
Az Országgyűlés 129 igen szavazattal, 68 nem ellenében kedden elfogadta a 2016-os költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely alapján egyebek mellett módosul az adósságképlet, és változik az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező jogszabály.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján eredetileg az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben.
A mostani módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kell elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.
Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak - rögzítették.
A rendelkezés azonban továbbra is biztosítja, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról. A megszavazott törvény szerint 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót.
Az elfogadott jogszabály alapján azok a költségvetési kiadási előirányzatok, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetők lesznek. Ezek a költségvetési kiadások nem tervezhetőek meg pontosan, mivel sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert a jegybanki alapkamat előző évi átlaga.
Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő - jellemzően a médiaszolgáltató - reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja év végén, a jogszabály azonban eltörli a bónuszrendszert, annak káros piactorzító hatására hivatkozva.
Az elfogadott jogszabály alapján ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek megfizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnak szerződéses kapcsolatban. Az elfogadott jogszabálycsomag a reklámtörvényen abban az értelemben is változtat, hogy annak egyes passzusai a jövőben az úgynevezett sales house-okra, a reklámok értékesítőire is kiterjednek.
Jóváhagyták továbbá azt a módosítást, hogy a reklám közzétevője árengedményt nyújthasson a reklámközvetítőnek, amely azonban köteles azt teljes mértékben továbbadni a reklámozónak. Az új törvény 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is.
A befektetés "feltörése" esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 éven túli befektetésben tartás esetén 10 százalék. Mindez a 2016. július 1-jéig elhelyezett pénzekre vonatkozik, ezt követően továbbra is a jelenleg érvényes adózás áll vissza, vagyis a külföldről ide érkező összegeket három éven belül 32 százalékos adó megfizetése mellett, a negyedik évben 16, míg az ötödik évtől 8 százalékos adó mellett lehet felvenni.
Figyelemmel arra, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok szervezéséhez szükséges feladatok elvégzése a vártnál tovább húzódott, a vonatkozó törvényi rendelkezések hatálybalépését két hónappal meghosszabbítja a jogszabály.
Ugyancsak eltolódik a szociális temetés bevezetésének dátuma, 2017. január 1-jéig. Egy további módosítással a törvény kimondja: az Eximbank tevékenysége kiegészül kockázati- és magántőkealap alapításával vagy ahhoz történő csatlakozással tőkebefektetésen keresztül.
A változtatás azt is egyértelműsíti, hogy az Eximbank által folyósított kölcsönt az ügyfél már meglévő, más pénzintézettel szemben fennálló kölcsönének törlesztésére is fordíthatja.
(Forrás: MTI)
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján eredetileg az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben.A mostani módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kell elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.
Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak - rögzítették.
Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében.
A rendelkezés azonban továbbra is biztosítja, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról. A megszavazott törvény szerint 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót.
Az elfogadott jogszabály alapján azok a költségvetési kiadási előirányzatok, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetők lesznek. Ezek a költségvetési kiadások nem tervezhetőek meg pontosan, mivel sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert a jegybanki alapkamat előző évi átlaga.
Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő - jellemzően a médiaszolgáltató - reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja év végén, a jogszabály azonban eltörli a bónuszrendszert, annak káros piactorzító hatására hivatkozva.
Az elfogadott jogszabály alapján ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek megfizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnak szerződéses kapcsolatban. Az elfogadott jogszabálycsomag a reklámtörvényen abban az értelemben is változtat, hogy annak egyes passzusai a jövőben az úgynevezett sales house-okra, a reklámok értékesítőire is kiterjednek.
Jóváhagyták továbbá azt a módosítást, hogy a reklám közzétevője árengedményt nyújthasson a reklámközvetítőnek, amely azonban köteles azt teljes mértékben továbbadni a reklámozónak. Az új törvény 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is.
A befektetés "feltörése" esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 éven túli befektetésben tartás esetén 10 százalék. Mindez a 2016. július 1-jéig elhelyezett pénzekre vonatkozik, ezt követően továbbra is a jelenleg érvényes adózás áll vissza, vagyis a külföldről ide érkező összegeket három éven belül 32 százalékos adó megfizetése mellett, a negyedik évben 16, míg az ötödik évtől 8 százalékos adó mellett lehet felvenni.
Figyelemmel arra, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok szervezéséhez szükséges feladatok elvégzése a vártnál tovább húzódott, a vonatkozó törvényi rendelkezések hatálybalépését két hónappal meghosszabbítja a jogszabály.
Ugyancsak eltolódik a szociális temetés bevezetésének dátuma, 2017. január 1-jéig. Egy további módosítással a törvény kimondja: az Eximbank tevékenysége kiegészül kockázati- és magántőkealap alapításával vagy ahhoz történő csatlakozással tőkebefektetésen keresztül.
A változtatás azt is egyértelműsíti, hogy az Eximbank által folyósított kölcsönt az ügyfél már meglévő, más pénzintézettel szemben fennálló kölcsönének törlesztésére is fordíthatja.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások