OGY - Krónika 2. rész (a költségvetést megalapozó törvény)
A Jobbik a költségvetést megalapozó törvényjavaslat visszavonására szólított fel szombaton az Országgyűlésben, az LMP szintén éles kritikával illette a tervezetet annak általános vitájában.
Jobbik: vissza kell vonni a javaslatot!
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a törvénytervezet az erő politikájának jegyében fogant, szó sincs arról, hogy bárkire oda akarnának figyelni. A javaslatot vissza kellene vonni, észre kellene venni, hogy rossz kottából játszanak, és a kisemberekre kellene összpontosítani - közölte.
Kitért arra is: tíz- és százmilliárdok sorsa vált kérdésessé, miután az uniós célvizsgálatok megállapították, hogy a forrásokat sokszor hibásan használták fel, visszaélések vannak. Szólt arról is, hogy a titkosított költségvetési tervezés nem elfogadható.
Az alaptörvény közpénzügyi fejezete azt rögzíti: átlátható módon és ésszerű részletességgel történhet a költségvetés tervezése - magyarázta. Jelezte: értelmezése szerint a költségvetési felügyelő jogkörét csökkenteni kívánják.
Megjegyezte: a Liget Budapest projektre az idén 10, jövőre 20 milliárdot fordítanának, de részletes adatokat a beruházással kapcsolatban nem akarnak kiadni.
A gyermekétkeztetés ingyenessé tételéről azt mondta: ha nem teszik hozzá a szükséges forrásokat, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint korábban volt.
LMP: a kormánypártok egy másik Magyarországon élnek
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az az érzése, hogy a kormánypártok egy másik világban, egy másik Magyarországon élnek, és fogalmuk sincs az emberek problémáiról. Ma is többször hallották, milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a családok támogatása területén, de a versenyszférában 2010 óta 40 ezer munkahely jött létre, a többit közmunkával teremtették - fejtette ki.
Nem lehetnek büszkék arra, hogy közmunkával próbálják a munkanélküliséget megoldani, óriási gondok vannak - fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint arról is elfeledkeznek, hogy 2008 óta a gyes és a családi pótlék összegét nem emelik. Nem veszik észre, mennyire szétszakadt az ország. A rezsicsökkentés tökéletes szemfényvesztés volt - mondta, példaként a hulladékkezelést említve.
A módosításokkal a kormány felmenti magát az átláthatósági elvárások és a háttérszámítások bemutatásának következményei alól, holott erre törvény kötelezi - jegyezte meg az ellenzéki politikus. Kritikus pontnak nevezte "az állami pénzmosoda csúcsra járatását", a külföldön szerzett jövedelmekre vonatkozó tervezett új szabályozást.
Szerinte így nemcsak az adócsalásból, hanem súlyos bűncselekményekből származó pénzeket is tisztára mos az állam. A szociális temetkezés elhalasztását üdvözölte, szerinte azt teljesen el kellene felejteni.
Tragikomikus az adósságképlet eltörlése, a korábbi és a mostani is alkalmatlan, alaptörvény-ellenes - vélekedett.
Fidesz: a javaslat elősegíti a büdzsé céljainak megvalósulását
Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt mondta, a javaslat "együtt működik" a központi költségvetési javaslattal és az adótörvényekkel. A tervezet elősegíti a büdzsé alapvető céljainak elérését. Ezek között említette a munkahelyteremtést és az adócsökkentést.
Több mint 170 milliárd kerülhet vissza a magyar családokhoz, az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra csökken, továbbviszik a családi adókedvezményt is - sorolta a kormánypárti politikus. Szerinte az átláthatóságot nem fogják korlátozni, szinte minden adat nyilvánosságra hozható lesz. A reklámközvetítéssel az a cél: ne legyen a kettős díjazásra lehetőség - rögzítette.
MSZP: senkinek nem lesz jó a reklámpiaci szabályozás
Kiss László (MSZP) kiemelte: a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd.
Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.
Fidesz: cél a jogharmonizáció
Szabolcs Attila (Fidesz) arról beszélt: a mindenkori költségvetés igyekszik a különböző társadalmi szempontokat figyelembe venni, a kormányprogramot megvalósítani. Kiemelte: a kiadásokat könnyebb megbecsülni, de a bevételek tervezése már sokkal nehezebb, több tényezőtől függ. A változásokról szólva rámutatott: a kiadási előirányzatok módosítás nélkül is túlléphetők lesznek.
A javaslat legfontosabb célja a jogharmonizáció, azért, hogy költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtása zökkenőmentes legyen.
(Forrás: MTI)
Jobbik: vissza kell vonni a javaslatot!Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a törvénytervezet az erő politikájának jegyében fogant, szó sincs arról, hogy bárkire oda akarnának figyelni. A javaslatot vissza kellene vonni, észre kellene venni, hogy rossz kottából játszanak, és a kisemberekre kellene összpontosítani - közölte.
Kitért arra is: tíz- és százmilliárdok sorsa vált kérdésessé, miután az uniós célvizsgálatok megállapították, hogy a forrásokat sokszor hibásan használták fel, visszaélések vannak. Szólt arról is, hogy a titkosított költségvetési tervezés nem elfogadható.
Az alaptörvény közpénzügyi fejezete azt rögzíti: átlátható módon és ésszerű részletességgel történhet a költségvetés tervezése - magyarázta. Jelezte: értelmezése szerint a költségvetési felügyelő jogkörét csökkenteni kívánják.
Megjegyezte: a Liget Budapest projektre az idén 10, jövőre 20 milliárdot fordítanának, de részletes adatokat a beruházással kapcsolatban nem akarnak kiadni.
A gyermekétkeztetés ingyenessé tételéről azt mondta: ha nem teszik hozzá a szükséges forrásokat, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint korábban volt.
Szerinte jelenleg ez a helyzet, és a háttérszámításokat szintén nem akarják megosztani.
LMP: a kormánypártok egy másik Magyarországon élnek
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az az érzése, hogy a kormánypártok egy másik világban, egy másik Magyarországon élnek, és fogalmuk sincs az emberek problémáiról. Ma is többször hallották, milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a családok támogatása területén, de a versenyszférában 2010 óta 40 ezer munkahely jött létre, a többit közmunkával teremtették - fejtette ki.
Nem lehetnek büszkék arra, hogy közmunkával próbálják a munkanélküliséget megoldani, óriási gondok vannak - fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint arról is elfeledkeznek, hogy 2008 óta a gyes és a családi pótlék összegét nem emelik. Nem veszik észre, mennyire szétszakadt az ország. A rezsicsökkentés tökéletes szemfényvesztés volt - mondta, példaként a hulladékkezelést említve.
A módosításokkal a kormány felmenti magát az átláthatósági elvárások és a háttérszámítások bemutatásának következményei alól, holott erre törvény kötelezi - jegyezte meg az ellenzéki politikus. Kritikus pontnak nevezte "az állami pénzmosoda csúcsra járatását", a külföldön szerzett jövedelmekre vonatkozó tervezett új szabályozást.
Szerinte így nemcsak az adócsalásból, hanem súlyos bűncselekményekből származó pénzeket is tisztára mos az állam. A szociális temetkezés elhalasztását üdvözölte, szerinte azt teljesen el kellene felejteni.
Tragikomikus az adósságképlet eltörlése, a korábbi és a mostani is alkalmatlan, alaptörvény-ellenes - vélekedett.
Fidesz: a javaslat elősegíti a büdzsé céljainak megvalósulását
Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt mondta, a javaslat "együtt működik" a központi költségvetési javaslattal és az adótörvényekkel. A tervezet elősegíti a büdzsé alapvető céljainak elérését. Ezek között említette a munkahelyteremtést és az adócsökkentést.
Több mint 170 milliárd kerülhet vissza a magyar családokhoz, az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra csökken, továbbviszik a családi adókedvezményt is - sorolta a kormánypárti politikus. Szerinte az átláthatóságot nem fogják korlátozni, szinte minden adat nyilvánosságra hozható lesz. A reklámközvetítéssel az a cél: ne legyen a kettős díjazásra lehetőség - rögzítette.
MSZP: senkinek nem lesz jó a reklámpiaci szabályozás
Kiss László (MSZP) kiemelte: a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd.
Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.
Fidesz: cél a jogharmonizáció
Szabolcs Attila (Fidesz) arról beszélt: a mindenkori költségvetés igyekszik a különböző társadalmi szempontokat figyelembe venni, a kormányprogramot megvalósítani. Kiemelte: a kiadásokat könnyebb megbecsülni, de a bevételek tervezése már sokkal nehezebb, több tényezőtől függ. A változásokról szólva rámutatott: a kiadási előirányzatok módosítás nélkül is túlléphetők lesznek.
A javaslat legfontosabb célja a jogharmonizáció, azért, hogy költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtása zökkenőmentes legyen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások