OGY - Szabálysértésnek minősülhet a közterületi illegális árusítás
Szabálysértésnek minősülhet a közterületi illegális árusítás, az erről szóló bizottsági módosító javaslatot szerdán fogadta el az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága.
A bizottsági módosító javaslat szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség visszaszorítására alkalmatlan a helyi önkormányzatok által alkalmazott, a jelenleg hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő közigazgatási hatósági eljárás. Az illegális közterületi árusítás felszámolása iránti egyre erősödő társadalmi igény miatt indokolt az önálló szabálysértési tényállásként történő szankcionálás.
Az indoklás arra is kitér, hogy az illegális árusokkal szemben a leghatékonyabb fellépési mód az elkobzás, ez azonban csak szabálysértési eljárás keretében lehetséges.
A bizottsági előterjesztés szerint a zugárusok nemcsak engedély nélkül végzik tevékenységüket, hanem sok esetben zavarják a közforgalmat, illetve döntően bűncselekményből, illetve ismeretlen forrásból származó, olykor az egészségre is káros élelmiszereket árulnak.
A bizottság ugyanakkor nem támogatta azt az ugyancsak az utcai árusítások visszaszorítását célzó jobbikos javaslatot, amely hozzájáruláshoz kötné a közterület-használatot és ennek a hozzájárulásnak a hiánya, illetve az abban meghatározott tevékenységtől való eltérés, és az abban meghatározott mértéket meghaladó alapterület esetén szankcionálna.
A bizottság annak keretében döntött a módosító javaslatról, hogy az Országgyűlés tárgyalja a szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítását. Azt a módosítási javaslatot, amely alapján az önkormányzatok dönthetnének arról, hol nem tartózkodhatnak életvitelszerűen a hajléktalanok, 14 igen, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.
Juhász Ferenc (MSZP) a javaslattal összefüggésben azt kifogásolta, hogy a kormány áprilisban arról határozott, felméri a szükséges kapacitásokat. Ez a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint még tart, így előbb kell dönteniük a hajléktalan életmódot folytatók szankcionálásáról, mint ahogy a szükséges feltételeket megteremtenék. Emiatt pártja nem támogatja a tervezetet.
Az előterjesztő részéről Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a kormány épp ennek a kormányhatározatnak részeként májusban már tárgyalta a hajléktalanellátáshoz kapcsolódó, kapacitásokról szóló jelentést. Hozzátette: még az év folyamán előkészítenek egy további jelentést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2012-ben több hajléktalanszállót is átadtak, nem volt olyan, hogy ne jutott volna valaki fedélhez kapacitáshiány miatt.
Dorosz Dávid (LMP) úgy vélte, a módosítás tervezete ugyanannak a folytatása, amit a Fidesz-KDNP az elmúlt három évben művelt, szerinte a kormánypártok nem a szegénység, hanem a szegények ellen indítottak háborút. Felidézte, az Alkotmánybíróság szerint ezek a rendészeti eszközök nem vezetnek célra, nem felelnek meg az alapvető európai jogoknak. Hozzátette: hiába létesülnek új férőhelyek a hajléktalanok számára, egyre többen kerülnek utcára. A módosítás által nyújtott megoldást feleslegesnek és embertelennek nevezte.
Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke válaszában képviselőtársa stílusát kifogásolta és azt, hogy szerinte kevés bizottsági ülésen vesz részt Dorosz Dávid. Hangsúlyozta: mind az ellenzék, mind a kormányoldal próbál tenni annak érdekében, hogy a problémákat megoldja és példaként említette, hogy a devizahitelesek megmentésére is megoldást keresnek.
Magyariné Nagy Edit arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy az előterjesztés nem a hajléktalankérdést kívánja rendezni, hanem az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán, annak egyik passzusára reagál, ami a szabálysértési törvényben valósítható meg.
A bizottság ülésén megjelent Lakatos Bertalanné hajléktalan, A Város Mindenkié csoport képviselője. Meghallgatására Dorosz Dávid tett javaslatot, azonban a bizottság ezt nem támogatta.
MTI
A bizottsági módosító javaslat szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség visszaszorítására alkalmatlan a helyi önkormányzatok által alkalmazott, a jelenleg hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő közigazgatási hatósági eljárás. Az illegális közterületi árusítás felszámolása iránti egyre erősödő társadalmi igény miatt indokolt az önálló szabálysértési tényállásként történő szankcionálás.Az indoklás arra is kitér, hogy az illegális árusokkal szemben a leghatékonyabb fellépési mód az elkobzás, ez azonban csak szabálysértési eljárás keretében lehetséges.
A bizottsági előterjesztés szerint a zugárusok nemcsak engedély nélkül végzik tevékenységüket, hanem sok esetben zavarják a közforgalmat, illetve döntően bűncselekményből, illetve ismeretlen forrásból származó, olykor az egészségre is káros élelmiszereket árulnak.
A bizottság ugyanakkor nem támogatta azt az ugyancsak az utcai árusítások visszaszorítását célzó jobbikos javaslatot, amely hozzájáruláshoz kötné a közterület-használatot és ennek a hozzájárulásnak a hiánya, illetve az abban meghatározott tevékenységtől való eltérés, és az abban meghatározott mértéket meghaladó alapterület esetén szankcionálna.
A bizottság annak keretében döntött a módosító javaslatról, hogy az Országgyűlés tárgyalja a szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítását. Azt a módosítási javaslatot, amely alapján az önkormányzatok dönthetnének arról, hol nem tartózkodhatnak életvitelszerűen a hajléktalanok, 14 igen, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.
Juhász Ferenc (MSZP) a javaslattal összefüggésben azt kifogásolta, hogy a kormány áprilisban arról határozott, felméri a szükséges kapacitásokat. Ez a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint még tart, így előbb kell dönteniük a hajléktalan életmódot folytatók szankcionálásáról, mint ahogy a szükséges feltételeket megteremtenék. Emiatt pártja nem támogatja a tervezetet.
Az előterjesztő részéről Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a kormány épp ennek a kormányhatározatnak részeként májusban már tárgyalta a hajléktalanellátáshoz kapcsolódó, kapacitásokról szóló jelentést. Hozzátette: még az év folyamán előkészítenek egy további jelentést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2012-ben több hajléktalanszállót is átadtak, nem volt olyan, hogy ne jutott volna valaki fedélhez kapacitáshiány miatt.
Dorosz Dávid (LMP) úgy vélte, a módosítás tervezete ugyanannak a folytatása, amit a Fidesz-KDNP az elmúlt három évben művelt, szerinte a kormánypártok nem a szegénység, hanem a szegények ellen indítottak háborút. Felidézte, az Alkotmánybíróság szerint ezek a rendészeti eszközök nem vezetnek célra, nem felelnek meg az alapvető európai jogoknak. Hozzátette: hiába létesülnek új férőhelyek a hajléktalanok számára, egyre többen kerülnek utcára. A módosítás által nyújtott megoldást feleslegesnek és embertelennek nevezte.
Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke válaszában képviselőtársa stílusát kifogásolta és azt, hogy szerinte kevés bizottsági ülésen vesz részt Dorosz Dávid. Hangsúlyozta: mind az ellenzék, mind a kormányoldal próbál tenni annak érdekében, hogy a problémákat megoldja és példaként említette, hogy a devizahitelesek megmentésére is megoldást keresnek.
Magyariné Nagy Edit arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy az előterjesztés nem a hajléktalankérdést kívánja rendezni, hanem az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán, annak egyik passzusára reagál, ami a szabálysértési törvényben valósítható meg.
A bizottság ülésén megjelent Lakatos Bertalanné hajléktalan, A Város Mindenkié csoport képviselője. Meghallgatására Dorosz Dávid tett javaslatot, azonban a bizottság ezt nem támogatta.
MTI
Hozzászólások