OGY - Újraszabályozta a parlament az egyházként elismerés rendjét
Újraszabályozta szerdán a parlament az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést.
Az Ab február 26-án semmisítette meg az egyházi törvény több passzusát, köztük azokat, amelyek az egyházak parlamenti elismerésének eljárására vonatkoztak. Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. Az Ab akkori döntése szerint az új egyházi törvény miatt a testülethez panaszt benyújtó vallási szervezetek egyházi jogállásukat nem veszítették el, egyesületté átalakulásuk nem kényszeríthető ki.
A néhány nappal később, március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a vallási szervezeteknek speciális egyházi státust biztosítson.
Balog Zoltán erőforrás-miniszter most elfogadott előterjesztése ezek alapján újrahatározta a vallási tevékenység alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozta az elismerési eljárást, és rendezte azon vallási közösségek jogi státusát, amelyek az Ab-döntés után mégsem veszítették el egyházi jogállásukat.
Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket csak a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba.
A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttműködés.
A vallási tevékenységet végző szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell előterjeszteni, akinek az eljárásba szakértőket is be kell vonnia. Ezt követően a tárcavezető továbbítja állásfoglalását az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az erről szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait a múlt pénteken elfogadott, a KDNP kezdeményezte házszabály-módosítás tartalmazza: ez alapján a vallásügyi és a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielőtt a Ház összevont vitában meghozza döntését.
Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot - az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel későbbi ismételt megindításának lehetősége.
Az elfogadott módosítás alapján azokat a vallási közösségeket, amelyek esetében - az Ab döntése nyomán - nem alkalmazhatók a jogszabály korábban hatályos rendelkezései, az egyházként való elismerés kezdeményezésére hívják fel. Az erre biztosított, a passzus hatálybalépésétől számított 30 napos határidő jogvesztő. Ennek elmulasztása vagy elutasítás esetén a vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.
Balog Zoltán zárószavazás előtti javaslatával a Ház rendelkezett a bevett egyházak megszűnésére vonatkozó szabályok pontosításáról is. Eszerint az alkotmányellenesen működő bevett egyház nem szűnik meg, hanem az Országgyűlés által neki biztosított sajátos közjogi jogalanyiságát veszti el, de vallási tevékenységet végző szervezetként működhet. Ugyanakkor az ilyen jogi szervezeti keretek között folytatott további alkotmányellenes működés esetén - az ügyész törvényességi ellenőrzési jogosítványai alapján indított perben - végső soron a vallási tevékenységet végző szervezet megszűnésére is sor kerülhet. Utóbbival szemben bírósági jogorvoslatra van lehetőség, ellentétben az Országgyűlés megszüntető döntésével, amelynél ez nem biztosítható.
Ugyancsak egy zárószavazás előtti módosítással rögzítették a törvényben: a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja.
Az egyházügyi törvény módosítása - amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció előzte meg - "a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat" - közölte korábban, az indítvány beterjesztésekor az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amely szerint a javaslat elfogadásával a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg Magyarországon.
A törvénymódosítás paragrafusainak túlnyomó többsége augusztus 1-jén lép hatályba.
MTI
Az Ab február 26-án semmisítette meg az egyházi törvény több passzusát, köztük azokat, amelyek az egyházak parlamenti elismerésének eljárására vonatkoztak. Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. Az Ab akkori döntése szerint az új egyházi törvény miatt a testülethez panaszt benyújtó vallási szervezetek egyházi jogállásukat nem veszítették el, egyesületté átalakulásuk nem kényszeríthető ki.A néhány nappal később, március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a vallási szervezeteknek speciális egyházi státust biztosítson.
A vallási szervezetek egyházkénti elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmasságot írhat elő - olvasható az alkotmányban.
Balog Zoltán erőforrás-miniszter most elfogadott előterjesztése ezek alapján újrahatározta a vallási tevékenység alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozta az elismerési eljárást, és rendezte azon vallási közösségek jogi státusát, amelyek az Ab-döntés után mégsem veszítették el egyházi jogállásukat.
Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket csak a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba.
A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttműködés.
A vallási tevékenységet végző szervezet egyházkénti elismerését a szakminiszternél kell előterjeszteni, akinek az eljárásba szakértőket is be kell vonnia. Ezt követően a tárcavezető továbbítja állásfoglalását az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az erről szóló parlamenti javaslatot, a Háznak pedig 60 napon belül kell döntenie. Az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait a múlt pénteken elfogadott, a KDNP kezdeményezte házszabály-módosítás tartalmazza: ez alapján a vallásügyi és a nemzetbiztonsági bizottság is kap feladatot az elismerési eljárásban, mielőtt a Ház összevont vitában meghozza döntését.
Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az Ab-tól. A mostani törvénymódosítással ugyanis változik az Ab-törvény is, megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így az Ab felülvizsgálhatja az egyházkénti elismerést elutasító parlamenti határozatot - az érintett szervezet indítványára. Továbbra is adott azonban az elutasított kezdeményezés egy évvel későbbi ismételt megindításának lehetősége.
Az elfogadott módosítás alapján azokat a vallási közösségeket, amelyek esetében - az Ab döntése nyomán - nem alkalmazhatók a jogszabály korábban hatályos rendelkezései, az egyházként való elismerés kezdeményezésére hívják fel. Az erre biztosított, a passzus hatálybalépésétől számított 30 napos határidő jogvesztő. Ennek elmulasztása vagy elutasítás esetén a vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.
Balog Zoltán zárószavazás előtti javaslatával a Ház rendelkezett a bevett egyházak megszűnésére vonatkozó szabályok pontosításáról is. Eszerint az alkotmányellenesen működő bevett egyház nem szűnik meg, hanem az Országgyűlés által neki biztosított sajátos közjogi jogalanyiságát veszti el, de vallási tevékenységet végző szervezetként működhet. Ugyanakkor az ilyen jogi szervezeti keretek között folytatott további alkotmányellenes működés esetén - az ügyész törvényességi ellenőrzési jogosítványai alapján indított perben - végső soron a vallási tevékenységet végző szervezet megszűnésére is sor kerülhet. Utóbbival szemben bírósági jogorvoslatra van lehetőség, ellentétben az Országgyűlés megszüntető döntésével, amelynél ez nem biztosítható.
Ugyancsak egy zárószavazás előtti módosítással rögzítették a törvényben: a hitéleti oktatás költségeit az állam biztosítja.
Az egyházügyi törvény módosítása - amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció előzte meg - "a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat" - közölte korábban, az indítvány beterjesztésekor az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amely szerint a javaslat elfogadásával a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg Magyarországon.
A törvénymódosítás paragrafusainak túlnyomó többsége augusztus 1-jén lép hatályba.
MTI
Hozzászólások