Október 23. - Emléktáblát avattak a vajdasági Kelebián az 1956-os befogadótábor helyén
Emléktáblát avattak a vajdasági Kelebián az 1956-os befogadótábor helyén, valamint szakmai konferenciát tartottak, amelynek témája Jugoszlávia szerepe volt az 57 évvel ezelőtti forradalom idején és azt követően.
A tanácskozás díszvendége Sólyom László korábbi köztársasági elnök volt, aki emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Jugoszlávia sajátos szerepet tudhatott magáénak. "Tito politikája következtében egyrészt nem üldözték azokat, akik kiálltak a magyar forradalom mellett, mint a többi szomszédos államban, ugyanakkor Tito pálfordulása után, amikor a szovjetek mellé állt, mégis kényessé vált a kérdés" - mondta a volt államfő.
Kelebia lakói szállást és ételt adtak a menekülteknek, de mivel nagyon közel voltak a magyar határhoz, a menekülteknek mindenképpen folytatniuk kellett útjukat. Sólyom László szerint az '56-os forradalomban a Délvidéknek azért volt fontos szerepe, mert "pontosan azokat segítették, akik az utolsó percben nagyon reménytelenül érkeztek". A volt államfő szerint minden tájegységnek, minden magyar szigetnek megvan a maga sajátos története, "és én azt szeretném, ha egyrészt ezt ismernék, másrészt, ha ez egy egésszé állna össze".
2009-ben Sólyom László és Boris Tadic szerb elnök megegyezett abban, hogy megalakítanak egy magyar-szerb történelmi vegyesbizottságot, amely a II. világháborúban és azt követően történt eseményeket vizsgálja. Ezzel összefüggésben számos lépés történt a közelmúltban - mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A vajdasági Csúrogon például emlékhelyet hoztak létre az ártatlanul kivégzett szerb és magyar áldozatok emlékére, ami a szerb-magyar megbékélési folyamat jelentős lépésének tekinthető.
A szabadkai Zentai úti temetőből ellopott 1944/45-ös emlékmű, a Vergődő madár nevű szoborral kapcsolatban Pásztor István kijelentette, hogy eddig sem a madár, hanem az áldozatok emlékére gyűlt össze a vajdasági közösség november 2-án. A szabadkai temetőben minden évben ennél az emlékműnél emlékeznek meg azokról az áldozatokról, akiket ezen a helyen végeztek ki a partizánok 1944 őszén. A Szabadkáról és környékéről elhurcolt és kivégzett áldozatok - köztük magyarok, horvátok és németek - közül eddig összesen 852-t azonosítottak.
forrás:MTI
A tanácskozás díszvendége Sólyom László korábbi köztársasági elnök volt, aki emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Jugoszlávia sajátos szerepet tudhatott magáénak. "Tito politikája következtében egyrészt nem üldözték azokat, akik kiálltak a magyar forradalom mellett, mint a többi szomszédos államban, ugyanakkor Tito pálfordulása után, amikor a szovjetek mellé állt, mégis kényessé vált a kérdés" - mondta a volt államfő.
Kelebia lakói szállást és ételt adtak a menekülteknek, de mivel nagyon közel voltak a magyar határhoz, a menekülteknek mindenképpen folytatniuk kellett útjukat. Sólyom László szerint az '56-os forradalomban a Délvidéknek azért volt fontos szerepe, mert "pontosan azokat segítették, akik az utolsó percben nagyon reménytelenül érkeztek". A volt államfő szerint minden tájegységnek, minden magyar szigetnek megvan a maga sajátos története, "és én azt szeretném, ha egyrészt ezt ismernék, másrészt, ha ez egy egésszé állna össze".2009-ben Sólyom László és Boris Tadic szerb elnök megegyezett abban, hogy megalakítanak egy magyar-szerb történelmi vegyesbizottságot, amely a II. világháborúban és azt követően történt eseményeket vizsgálja. Ezzel összefüggésben számos lépés történt a közelmúltban - mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A vajdasági Csúrogon például emlékhelyet hoztak létre az ártatlanul kivégzett szerb és magyar áldozatok emlékére, ami a szerb-magyar megbékélési folyamat jelentős lépésének tekinthető.
A szabadkai Zentai úti temetőből ellopott 1944/45-ös emlékmű, a Vergődő madár nevű szoborral kapcsolatban Pásztor István kijelentette, hogy eddig sem a madár, hanem az áldozatok emlékére gyűlt össze a vajdasági közösség november 2-án. A szabadkai temetőben minden évben ennél az emlékműnél emlékeznek meg azokról az áldozatokról, akiket ezen a helyen végeztek ki a partizánok 1944 őszén. A Szabadkáról és környékéről elhurcolt és kivégzett áldozatok - köztük magyarok, horvátok és németek - közül eddig összesen 852-t azonosítottak.
forrás:MTI
Hozzászólások