Ombudsman: létszámhiánnyal küzdenek és túlterheltek a gyámhatóságok

Az alapvető jogok biztosa szerint komoly problémát jelent, hogy a fővárosban és a megyék döntő többségében az első- és a másodfokú gyámhatóságok jelentős része létszámhiány miatt nem képes tartani az ügyintézési határidőket, és a hatóságok túlterheltek - közölte az ombudsman hivatala pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint Székely László egyedi ügyekben folytatott eljárásai során értesült arról, hogy a gyámhatóságok munkatársai túlterheltek, az ügyforgalomhoz képest kevés a státus, a meglevő munkahelyeket pedig nem tudják megfelelően képzett munkatársakkal betölteni. Az ombudsman szerint emiatt nem érvényesülhet maradéktalanul "a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve", így a biztos hivatalból vizsgálatot indított és a kormányhivatalok gyámügyi főosztályainak vezetőitől részletes tájékoztatást kért.

A vizsgálat azt mutatta, hogy a fővárosban az adatszolgáltatás idején a gyámhatóságok az engedélyezett létszámmal látták el a feladatukat, öt megyében azonban annál többen, míg tizennégy megyében kevesebben dolgoztak. A tapasztalatok szerint a fővárosban és tizenhat megyében a feladatokat túlterheltség nélkül csak a jelenleginél több munkatárssal tudnák ellátni.

A közleményben kitértek arra, hogy a törvények szerint gyámhatósági ügyekben érdemi döntést 21 napon belül kell meghozni és közölni. Késedelem nélküli ügyintézésről mindössze egyetlen megye számolt be. A fővárosban és tizennyolc megyében a rögzített határidőn túl születtek érdemi döntések, a leghosszabb, akár 120 napos ügyintézésről a leginkább szakemberhiánnyal küzdő Pest megyéből érkezett információ.

Az érdemi döntések késedelmes meghozatala sérti az érintett ügyfelek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát - emelték ki a jelentésben. Az eredmények alapján az alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja felül a gyámhatósági feladatokat ellátó egységek létszámkeretét és ahol kell, tegye meg a szükséges intézkedéseket, fontolja meg a további informatikai fejlesztések lehetőségét és azt, miként lehetne csökkenteni az adminisztratív terheket - írták.

Közölték azt is, hogy Székely László a személyi feltételek mellett áttekintette azokat a jogszabályokat is, amelyek indokolatlanul hátráltathatják az ügyintézést. Ilyen tényező a függő hatályú döntés lehetősége, ha a hatóság megállapítja, hogy nem folytatható le egyszerűsített eljárás egy ügyben. Aggályos lehet azonban, ha a függő hatályú végzések jogerőssé válásának és a jogkövetkezményeknek a megakadályozására a hatóságok a tényállás teljes feltárása nélkül is döntést hoznak. Emiatt 20l6 első félévében eddig nem tapasztalt mértékben kellett elsőfokú döntéseket másodfokon megváltoztatni vagy kiegészítő bizonyítást lefolytatni - fűzték hozzá.

Tekintettel arra, hogy nem mindig a leggyorsabban meghozott döntés szolgálja a gyermek legjobb érdekét, az alapjogi biztos kezdeményezte a miniszternél, hogy vizsgálja meg a differenciált szabályozás kialakításának a lehetőségét, ideértve a függő hatályú végzés meghozatalának mellőzését, valamint az eljárás felfüggesztésének a biztosítását - olvasható a közleményben.

Az ombudsman fontosnak tartja a fluktuáció csökkentését, a dolgozók anyagi, társadalmi megbecsülését és szakterületen való megtartását. Székely László szerint nagy szükség lenne a munkatársak kiégését megelőző szupervízióra és képzésekre, így ezek biztosítására is felkérte az emberi erőforrások miniszterét.

A jelentésben kitértek arra, hogy több ombudsmani vizsgálat tárt fel nem megfelelő jogértelmezésre visszavezethető problémás joggyakorlatot, ezért az alapvető jogok biztosa szerint indokolt lenne gyámügyi eseti döntéstár és módszertani levelek kiadása, így ezek mielőbbi előkészítését is kezdeményezte a szaktárcánál.

(Forrás: MTI)