Orbán: nem engedem, hogy Magyarországot "bevándorlóországgá" változtassák (2. rész)
Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, közölve azt is: sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot "bevándorlóországgá" változtassák.
Az európai bírósági ítélet tudomásul vételével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel "betű szerint is" egyetért. Hangsúlyozta: Magyarország harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzetállamok akarata ellenére akar embereket oda betelepíteni. Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy "ennek a három Juszufnak (...) Budapesten kellene élnie". Kijelentette: kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.
"Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és ennek a végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban" - fogalmazott.
"Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (...), akkor ellen kell állnia" - hangoztatta. Orbán Viktor álláspontja szerint az igazi csata most kezdődik, mert a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt.
A kvótadöntést azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre - jelezte, kiemelve, hogy szerinte nem is hajtható végre. "Eddig jogi harcot vívtunk (...), most politikai harcot kell vívnunk, és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést". Ki kell mondatni az EU különböző szervezeteivel: a kvótadöntés rossz, végrehajthatatlan, vissza kell vonni, meg kell változtatni. Továbbá meg kell akadályozni "Soros György brüsszeli embereinek tervét", hogy az egyszeri kvótadöntést egy állandó migránselosztási mechanizmus váltsa fel - fejtette ki.
Orbán Viktor azt a kérdést is feltette, hogy aki bölcsen megvédte a saját országát, annak miért kellene részesülnie "ebből a bajból". Szerinte azok az országok, amelyek szuverén döntésükkel beengedték a migránsokat, amelyek "elsózták a levest", azok "egyék meg". "Miért nekünk kellene azt a levest megenni, amit ők sóztak el?" - kérdezte, hozzátéve: abban szívesen segítenek Németországnak, hogy az Európába érkezett migránsokat kivigyék a kontinensről.
Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte - fejtette ki, ezért kérte, hogy a szolidaritás jegyében az Európai Bizottság állja a költségek felét. "Ők is érzik, hogy erkölcsileg inkább felénk billen a mérleg nyelve, de azt mondják, a kerítést nem finanszírozzák" - idézte a brüsszeli álláspontot, úgy értékelve: ez nem fogadható el, mert kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat. "Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem", vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik - jelentette ki.
A kormányfő szerint egyébként Brüsszel kettős mércét alkalmaz a kérdésben, ezért is van szükség egy új bizottságra és új gondolkodásmódra. Szavai szerint a mai "nagy kutyák" az EU-ban a volt gyarmattartó országok. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknak, akik együttműködtek az adott országban a gyarmattartókkal, a gyarmati korszak összeomlásával el kellett jönniük onnan, így lett Európa számos állama "bevándorlóország", és azóta is folyamatosan "dőlnek be" emberek az EU-n kívülről ezekbe a volt gyarmattartó országokba. Utóbbiak pedig - folytatta - a közép-európaiakra akarják kényszeríteni a saját logikájukat, holott ez a térség sosem volt gyarmattartó, így nincs ilyen kötelezettsége, ráadásul "mi nem hívtunk ide soha senkit".
"Mi nem bevándorlóország vagyunk (...), és én sosem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom (...) belőlünk bevándorlóországot csináljon" - nyomatékosította a miniszterelnök. Azt is visszautasította, hogy a bevándorlás kérdését előfeltételül támasszák uniós pénzek szétosztásánál, az EU szabályai ugyanis ezt nem engedik. Bár a mostani európai bírósági ítélet fényében még az sem lehetetlen, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök ezt is győzelemre vigye - tette hozzá.
Ám erkölcstelen is lenne egy ilyen döntés, hiszen például a magyarok a nyugatiak itteni gyáraiban kevesebb pénzt kapnak, mint az adott cég anyaországában dolgozók. "Ezért a szolidaritás kérdését, ha német lennék, leégne a bőr a képemről, ha elő merném hozni" - fogalmazott, hozzáfűzve: Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelöltnek hogy "nem esik le a szakálla a képéről", amikor arról mer beszélni német létére, hogy Magyarországtól fog pénzt elvenni.
Végül Magyarország uniós tagságáról szólva Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok népszavazáson döntöttek - helyesen - az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.
(Forrás: MTI)
Az európai bírósági ítélet tudomásul vételével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel "betű szerint is" egyetért. Hangsúlyozta: Magyarország harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzetállamok akarata ellenére akar embereket oda betelepíteni. Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy "ennek a három Juszufnak (...) Budapesten kellene élnie". Kijelentette: kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.
A kvótadöntést felidézve Orbán Viktor kifejtette: a miniszterelnöki tanácsban vétózott, ám az Európai Bizottság az Európai Tanácsot kikerülve mégis elindított egy jogalkotási folyamatot, amelyben viszont Magyarország már nem tudott vétózni, és a közép-európaiak sem voltak elegen, hogy blokkolják a nyugatiakat. Így végül megszületett a döntés - emlékeztetett, kiemelve, hogy ez az ügy szerinte egy súlyos elvi kérdést vet fel, azt, hogy az EU az európai szabad nemzetek szövetsége vagy egy brüsszeli központú birodalom.
Az Európai Bíróság azonban az Európai Bizottság mellé állt - folytatta -, kinyitva azt a kaput, amelyen keresztül megpróbálják Európát egy kevert népességű, kultúrájú kontinenssé tenni.
"Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (...), akkor ellen kell állnia" - hangoztatta. Orbán Viktor álláspontja szerint az igazi csata most kezdődik, mert a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt.
A kvótadöntést azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre - jelezte, kiemelve, hogy szerinte nem is hajtható végre. "Eddig jogi harcot vívtunk (...), most politikai harcot kell vívnunk, és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést". Ki kell mondatni az EU különböző szervezeteivel: a kvótadöntés rossz, végrehajthatatlan, vissza kell vonni, meg kell változtatni. Továbbá meg kell akadályozni "Soros György brüsszeli embereinek tervét", hogy az egyszeri kvótadöntést egy állandó migránselosztási mechanizmus váltsa fel - fejtette ki.
Orbán Viktor azt a kérdést is feltette, hogy aki bölcsen megvédte a saját országát, annak miért kellene részesülnie "ebből a bajból". Szerinte azok az országok, amelyek szuverén döntésükkel beengedték a migránsokat, amelyek "elsózták a levest", azok "egyék meg". "Miért nekünk kellene azt a levest megenni, amit ők sóztak el?" - kérdezte, hozzátéve: abban szívesen segítenek Németországnak, hogy az Európába érkezett migránsokat kivigyék a kontinensről.
Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte - fejtette ki, ezért kérte, hogy a szolidaritás jegyében az Európai Bizottság állja a költségek felét. "Ők is érzik, hogy erkölcsileg inkább felénk billen a mérleg nyelve, de azt mondják, a kerítést nem finanszírozzák" - idézte a brüsszeli álláspontot, úgy értékelve: ez nem fogadható el, mert kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat. "Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem", vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik - jelentette ki.
A kormányfő szerint egyébként Brüsszel kettős mércét alkalmaz a kérdésben, ezért is van szükség egy új bizottságra és új gondolkodásmódra. Szavai szerint a mai "nagy kutyák" az EU-ban a volt gyarmattartó országok. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknak, akik együttműködtek az adott országban a gyarmattartókkal, a gyarmati korszak összeomlásával el kellett jönniük onnan, így lett Európa számos állama "bevándorlóország", és azóta is folyamatosan "dőlnek be" emberek az EU-n kívülről ezekbe a volt gyarmattartó országokba. Utóbbiak pedig - folytatta - a közép-európaiakra akarják kényszeríteni a saját logikájukat, holott ez a térség sosem volt gyarmattartó, így nincs ilyen kötelezettsége, ráadásul "mi nem hívtunk ide soha senkit".
"Mi nem bevándorlóország vagyunk (...), és én sosem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom (...) belőlünk bevándorlóországot csináljon" - nyomatékosította a miniszterelnök. Azt is visszautasította, hogy a bevándorlás kérdését előfeltételül támasszák uniós pénzek szétosztásánál, az EU szabályai ugyanis ezt nem engedik. Bár a mostani európai bírósági ítélet fényében még az sem lehetetlen, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök ezt is győzelemre vigye - tette hozzá.
Ám erkölcstelen is lenne egy ilyen döntés, hiszen például a magyarok a nyugatiak itteni gyáraiban kevesebb pénzt kapnak, mint az adott cég anyaországában dolgozók. "Ezért a szolidaritás kérdését, ha német lennék, leégne a bőr a képemről, ha elő merném hozni" - fogalmazott, hozzáfűzve: Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelöltnek hogy "nem esik le a szakálla a képéről", amikor arról mer beszélni német létére, hogy Magyarországtól fog pénzt elvenni.
Végül Magyarország uniós tagságáról szólva Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok népszavazáson döntöttek - helyesen - az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások