Orbán Viktor: a Kúria súlyosan beavatkozott a választásokba
Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, "miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól"; a testület intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját sajtófőnöke, Havasi Bertalan a PestiSrácok.hu hírportálnak.
A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.
A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy "új" érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig - ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben - "az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével".
Ezt "bírói államnak" hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag motivált is volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis az eljárás során a választási irodánál, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz-KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az Ab szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki konkrétan az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára - fogalmazott a cikkben Szánthó Miklós.
A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.
A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját: "úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához" - nyilatkozta a miniszterelnök.
A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy "új" érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig - ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben - "az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével".
Ezt "bírói államnak" hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag motivált is volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis az eljárás során a választási irodánál, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz-KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az Ab szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki konkrétan az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára - fogalmazott a cikkben Szánthó Miklós.
(Forrás: MTI)
A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.
A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját: "a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba.
Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához" - nyilatkozta.
A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy "új" érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig - ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben - "az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével".
Ezt "bírói államnak" hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag motivált is volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis az eljárás során a választási irodánál, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz-KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az Ab szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki konkrétan az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára - fogalmazott a cikkben Szánthó Miklós.
A lap szombati cikkében azt írta, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Hozzátették, hogy az ellenzéki tagokkal kiegészült Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára, vagy mert sérült volt a boríték.
A lap megkereste Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki ismertette Orbán Viktor álláspontját: "úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához" - nyilatkozta a miniszterelnök.
A PestiSrácok.hu megkereste Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját is, aki azt válaszolta, azzal, hogy a Kúria Kovács Tamás vezette tanácsa a levélszavazatok kapcsán egy "új" érvénytelenségi okot kreált, megfosztotta a Fideszt 134. mandátumától. Márpedig - ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta az ügyben - "az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével".
Ezt "bírói államnak" hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot. Az esetünkben ráadásul ezt súlyosbítja, hogy a Kúria iratellenes döntése politikailag motivált is volt: a bíróság kifejezetten az iránt érdeklődött ugyanis az eljárás során a választási irodánál, hogy ha érvényesnek tudnák be az érintett határon túli voksokat, a Fidesz-KDNP listája kapna-e pluszmandátumot. Ezzel pedig az Ab szerint is azt a látszat alakult ki, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki konkrétan az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára - fogalmazott a cikkben Szánthó Miklós.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások