Öt állatkert és vadaspark rendez programokat a rákosi vipera napján
Hagyományosan minden év szeptemberének első szombatján tarják meg Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának a napját, így az idén szeptember 6-án öt állatkertben és vadasparkban, valamint a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban szerveznek a mérgeskígyó megismerését segítő programokat.
Előadásokkal és programokkal várják a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a győri Xantus János Állatkertben is - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében. A Szegedi Vadasparkban a program keretében átadják azt a kültéri hüllőbemutatót is, amelyben nemcsak rákosi viperát, de magyarországi gyíkokat, mocsári teknőst és siklókat is meg lehet majd figyelni. A bemutató és az ahhoz kapcsolódó információs táblák révén megismerhetik a látogatók a hazai hüllőket, azok szerepét, megkülönböztetését és természetvédelmi helyzetét is.
Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egy millió forint. A jelenlegi populációk Magyarország két területén, a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn.
A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása volt. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, amelynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására.
A központban a tenyészprogram indulása óta már csaknem 2000 kígyó született, jelenleg 700 egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. A kis viperák átlagos súlya 2,5 gramm hosszuk 139 milliméter. A központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá őket. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit is.
forrás:MTI
Előadásokkal és programokkal várják a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a győri Xantus János Állatkertben is - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében. A Szegedi Vadasparkban a program keretében átadják azt a kültéri hüllőbemutatót is, amelyben nemcsak rákosi viperát, de magyarországi gyíkokat, mocsári teknőst és siklókat is meg lehet majd figyelni. A bemutató és az ahhoz kapcsolódó információs táblák révén megismerhetik a látogatók a hazai hüllőket, azok szerepét, megkülönböztetését és természetvédelmi helyzetét is.
Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egy millió forint. A jelenlegi populációk Magyarország két területén, a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn.
A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása volt. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, amelynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására.A központban a tenyészprogram indulása óta már csaknem 2000 kígyó született, jelenleg 700 egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. A kis viperák átlagos súlya 2,5 gramm hosszuk 139 milliméter. A központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá őket. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit is.
forrás:MTI
Hozzászólások