Öt pártlistát vett nyilvántartásba az NVB
Öt országos pártlistát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén, és tíz nyilvántartásba vételét visszautasította, mert nem teljesítették az országos lista állításának feltételét. Így a bejelentett 40-ből még 12 lista nyilvántartásba vételéről kell döntenie szombat estig.
Az országos listákat kedd délután 16 óráig lehetett bejelenteni, határidőig összesen 40 pártlistát jelentettek be. Országos listát az a párt állíthatott, amely a fővárosban és 9 megyében összesen 27 egyéni választókerületi jelöltet tudott állítani.
Az NVB - döntési sorrendben - nyilvántartásba vette az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, az Iránytű Párt, a Közös Nevező 2018, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt országos pártlistáját. Az NVB a törvényi feltételek hiánya miatt visszautasította a nyilvántartásba vételét az Alternatív Magyar Néppárt, a Demokrata Párt, az Együtt a Magyar Kisebbségekért és Hátrányos Helyzetűekért Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Haladó Magyarországért Párt, a Közösen Egymásért Demokratikus Néppárt, az Összefogás a Civilekért Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, a Tenni Akarók Magyarországi Pártja, a Minden Szegényért Párt listájának.
Az NVB döntései nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához. A listák száma tovább csökkenhet, az NVB ugyanis törölni fogja azokat a nyilvántartásba vett listákat, ahol egy vagy több jelölt kiesése miatt a jelöltek száma a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.
Az országos listák akkor emelkednek jogerőre, ha a jogorvoslati idő letelik mind a listák, mind pedig a listák alapjául szolgáló jelölti nyilvántartás tekintetében. A jogerős országos listák - a kedd este kihúzott sorrend figyelembevételével és a nemzetiségi listák kihagyásával - új sorszámot kapnak majd, és így kerülnek a pártlistás szavazólapokra.
Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki. Csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz az országos listáról, amelyek a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérték. Közös lista esetén a küszöb 10 százalék.
Az NVB ülésén - az országos nemzetiségi listák jogerőre emelkedését követően - már részt vehetett a Márton Zsuzsanna, a lengyel és Buzál Attila János, a német nemzetiség delegáltja. Letette esküjét, de az ülésen nem vett részt Lásztity Alexandra, a szerb nemzetiség delegáltja.
(Forrás: MTI)
Az országos listákat kedd délután 16 óráig lehetett bejelenteni, határidőig összesen 40 pártlistát jelentettek be. Országos listát az a párt állíthatott, amely a fővárosban és 9 megyében összesen 27 egyéni választókerületi jelöltet tudott állítani.
A bejelentés bizalmi elvre épült, vagyis, nem volt feltétele, hogy a bejelentett jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vegyék.
A bejelentett pártlisták közül az NVB pénteken visszautasította azokat a listákat, amelyek nem teljesítették a listaállítás feltételét, vagyis vagy nem volt meg a 27 jelölt, vagy nem teljesítették a területi előírást.
Az NVB - döntési sorrendben - nyilvántartásba vette az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, az Iránytű Párt, a Közös Nevező 2018, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt országos pártlistáját. Az NVB a törvényi feltételek hiánya miatt visszautasította a nyilvántartásba vételét az Alternatív Magyar Néppárt, a Demokrata Párt, az Együtt a Magyar Kisebbségekért és Hátrányos Helyzetűekért Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Haladó Magyarországért Párt, a Közösen Egymásért Demokratikus Néppárt, az Összefogás a Civilekért Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, a Tenni Akarók Magyarországi Pártja, a Minden Szegényért Párt listájának.
Az NVB döntései nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához. A listák száma tovább csökkenhet, az NVB ugyanis törölni fogja azokat a nyilvántartásba vett listákat, ahol egy vagy több jelölt kiesése miatt a jelöltek száma a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.
Az országos listák akkor emelkednek jogerőre, ha a jogorvoslati idő letelik mind a listák, mind pedig a listák alapjául szolgáló jelölti nyilvántartás tekintetében. A jogerős országos listák - a kedd este kihúzott sorrend figyelembevételével és a nemzetiségi listák kihagyásával - új sorszámot kapnak majd, és így kerülnek a pártlistás szavazólapokra.
Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki. Csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz az országos listáról, amelyek a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérték. Közös lista esetén a küszöb 10 százalék.
Az NVB ülésén - az országos nemzetiségi listák jogerőre emelkedését követően - már részt vehetett a Márton Zsuzsanna, a lengyel és Buzál Attila János, a német nemzetiség delegáltja. Letette esküjét, de az ülésen nem vett részt Lásztity Alexandra, a szerb nemzetiség delegáltja.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások