Párbeszéd: Magyarország helye az európai demokratikus közösségben van
A Párbeszéd egyetért az '56-os forradalmárokkal és azt gondolja, hogy Magyarország helye az európai demokratikus közösségben van - mondták a párt politikusai pénteki, online is közvetített budapesti megemlékezésükön.
Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy október 23. jó alkalmat ad az emlékezésre és a visszatekintésre, mert mesél a múltról és üzenete van a mának is. A forradalmárok mindenekelőtt a szabadságért álltak ki, azért, hogy a mindenkori hatalom ne szóljon bele abba, mit gondolnak, miben hisznek az emberek - jelentette ki. Már akkor is furcsa jelzőkkel látták el azokat, akik mást gondoltak, voltak ők imperialisták, rendszeridegenek, ellenforradalmárok. Ma is azt látni, hogy akik másként gondolkoznak, azokat mindenféle furcsa jelzővel illetik: libernyákok, diplomás kommunisták, sorosisták vagy éppen hazaárulók - tette hozzá.
A mai hatalom semmi mástól nem fél, csak a hatalma elvesztésétől, annak rendeli alá minden cselekedetét, hogy még négy évig "gyűjtse azt a pénzt, amiből még több hatalmat vesz" - jelentette ki.
Az '56-os forradalmárok a nyugati demokráciák mellett foglaltak állást, ehhez képest a jelenlegi miniszterelnöktől azt hallani, hogy a mi szemünkben a Nyugat már elveszítette a varázsát - emelte ki Kocsi-Cake Olivio. Az '56-os forradalmárok ki akartak szabadulni a keleti diktatúrák öleléséből, a mostani hatalom ezzel szemben "példaként hozza fel a keleti típusú diktatúrákat", Oroszországot, Fehéroroszországot, Kínát és Törökországot - mondta a képviselő.
Leszögezte, hogy azzal szolgálják a legjobban az '56-os forradalmárok ügyét, ha kiállnak egy szabad, félelemmentes országért, amely az európai közösségben képzeli el a jövőjét. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a ma embere számára 1956 az igazság, az emberség, a bátorság útjára vezető iránytű. Akkor vagyunk hűek a forradalmárok szelleméhez, ha fél szemünket mindig erre az iránytűre szegezzük - jelentette ki.
Arról beszélt, hogy 1956-ban nagyon sokfelől érkező emberek fogtak össze a szabadságért és az igazságos világért. Voltak köztük jobb- és baloldaliak, konzervatívok és liberálisok, munkások és korábbi arisztokraták, akik egyetértettek abban, hogy egy szabad, nyugodt, békés országot szeretnének. A többségük, "a forradalom legfontosabb gondolkodói demokratikus szocializmust szerettek volna", amit a ma nyelvére talán úgy fordíthatunk le, hogy szabadságot a közéletben és biztonságot a megélhetésben - fogalmazott.
A ma is sokszínű ellenzék, a köztársaság barátai most is szabadságot és biztos megélhetést szeretnének - jelentette ki Tordai Bence. A politikus azt mondta, hogy ma nem a fegyverekkel, hanem egy "aljas, sunyi elnyomással" szemben küzdenek a negyedik magyar köztársaság megteremtéséért. A mai elnyomás nem idegen tankokra, "hanem a magyar emberektől ellopott pénzre és az illegitim módon megszerzett hatalomra támaszkodik" - tette hozzá.
Az esemény végén a két politikus egy-egy szál virágot helyezett el Bibó István szobránál.
(Forrás: MTI)
Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy október 23. jó alkalmat ad az emlékezésre és a visszatekintésre, mert mesél a múltról és üzenete van a mának is. A forradalmárok mindenekelőtt a szabadságért álltak ki, azért, hogy a mindenkori hatalom ne szóljon bele abba, mit gondolnak, miben hisznek az emberek - jelentette ki. Már akkor is furcsa jelzőkkel látták el azokat, akik mást gondoltak, voltak ők imperialisták, rendszeridegenek, ellenforradalmárok. Ma is azt látni, hogy akik másként gondolkoznak, azokat mindenféle furcsa jelzővel illetik: libernyákok, diplomás kommunisták, sorosisták vagy éppen hazaárulók - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy 1956-ban a forradalmárok nemet mondtak a félelemre, a forradalom is azért tört ki, mert az emberek már nem féltek a hatalomtól, október 23-án félnivalója csak a hatalom embereinek volt.
Az '56-os forradalmárok a nyugati demokráciák mellett foglaltak állást, ehhez képest a jelenlegi miniszterelnöktől azt hallani, hogy a mi szemünkben a Nyugat már elveszítette a varázsát - emelte ki Kocsi-Cake Olivio. Az '56-os forradalmárok ki akartak szabadulni a keleti diktatúrák öleléséből, a mostani hatalom ezzel szemben "példaként hozza fel a keleti típusú diktatúrákat", Oroszországot, Fehéroroszországot, Kínát és Törökországot - mondta a képviselő.
Leszögezte, hogy azzal szolgálják a legjobban az '56-os forradalmárok ügyét, ha kiállnak egy szabad, félelemmentes országért, amely az európai közösségben képzeli el a jövőjét. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a ma embere számára 1956 az igazság, az emberség, a bátorság útjára vezető iránytű. Akkor vagyunk hűek a forradalmárok szelleméhez, ha fél szemünket mindig erre az iránytűre szegezzük - jelentette ki.
Arról beszélt, hogy 1956-ban nagyon sokfelől érkező emberek fogtak össze a szabadságért és az igazságos világért. Voltak köztük jobb- és baloldaliak, konzervatívok és liberálisok, munkások és korábbi arisztokraták, akik egyetértettek abban, hogy egy szabad, nyugodt, békés országot szeretnének. A többségük, "a forradalom legfontosabb gondolkodói demokratikus szocializmust szerettek volna", amit a ma nyelvére talán úgy fordíthatunk le, hogy szabadságot a közéletben és biztonságot a megélhetésben - fogalmazott.
A ma is sokszínű ellenzék, a köztársaság barátai most is szabadságot és biztos megélhetést szeretnének - jelentette ki Tordai Bence. A politikus azt mondta, hogy ma nem a fegyverekkel, hanem egy "aljas, sunyi elnyomással" szemben küzdenek a negyedik magyar köztársaság megteremtéséért. A mai elnyomás nem idegen tankokra, "hanem a magyar emberektől ellopott pénzre és az illegitim módon megszerzett hatalomra támaszkodik" - tette hozzá.
Az esemény végén a két politikus egy-egy szál virágot helyezett el Bibó István szobránál.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások