Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános kapta az idei Hit pajzsa díjat (2. rész)

Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje adta át szombaton Budapesten. Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarországnak nem a rendszerváltó politikusok egyezsége hozott változást, hanem azoknak az embereknek a bátorsága, akik a némaság idején megszólaltak, akik vállalták hitüket, az együttérzést és a cselekvést a "közöny és a passzív elfogadás" napjaiban.


Úgy fogalmazott: "azért állhatunk ma itt, mert volt néhány bátor ember, aki életben tartotta a fényt, és vigyázott arra, ami jó: a közösségre, a hitre, a családokra és a nemzeti örökségre".

Szabó István kitért arra: fontos, hogy a kommunizmus emléke ne váljon "csak történelemmé". "Ne engedjük, hogy az idő könyvekbe száműzze a valóságot", ahol "a mennyiség olyan függöny, ami jól mutat", de eltakarja az emberek emlékeit.


A kommunizmus nem "színpadi tragédia", hanem bűn, emberek követték el emberek ellen, mint ahogy emberek voltak azok is, akik vállalták, hogy szembeszállnak velük. Bolberitz Pál a díjazottat méltatva ismertette: Pásztor Győző 1933-ban született Újpesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1955-ben végzett matematika-fizika szakon. A teológiát Egerben végezte, 1961-ben szentelték pappá.


A pártállam titkosszolgálata felfigyelt rá, nem végezhetett lelkipásztori szolgálatot, ezért a Fővárosi Vízműveknél lett vízóra-leolvasó. Később Kiskunhalason, majd Hódmezővásárhelyen volt káplán, 1981 óta plébános a Pest megyei Dabas-Sáriban. Pásztor Győző mindig szívügyének tekintette az ifjúság formálását, ezért 1993-ban újraalapította a katolikus általános iskolát Sáriban. Ezzel "nagy vihart kavart a rendszerváltás utáni Magyarországon, különösen a baloldali sajtóban". Pásztor Győző azonban "erős hittel állta a sokszor nemtelen, igaztalan támadásokat" - hangzott el.


Pásztor Győző az elismerést megköszönve elmondta: felszentelése után 28 évet kellett várnia, hogy papként az oltárhoz állhasson. Felidézte: a Fővárosi Vízművekhez más, szolgálattól eltiltott paptársát is sikerült beprotezsálnia, így abban az időben Budapesten öt felszentelt pap dolgozott vízóra-leolvasóként. Később, már alföldi falvakban szolgálva akár egyetlen hittant tanuló diák kedvéért is elmotorozott a tanyasi iskolákba, mert a hitoktatásban látta a jövő zálogát. És az egy hittanos mellett ilyenkor a többi diák is láthatott hetente egyszer egy papot - mondta.


Pásztor Győző kitért arra: Dabas-Sáriban a kommunizmus idején államosított katolikus általános iskola újraalapítását azért tartotta fontosnak, mert tudta, hogy heti egy-két hittanóra nem képes ellensúlyozni a heti harminc órában tanító vallásellenes tanárok munkáját, és a tankönyvekét, amelyek szerint a tudomány és a hit nem összeegyeztethető.


"A hit pajzsa őrzött életemben, amikor támadtak és azzal védtem híveimet", amikor őket bántották - fogalmazott Pásztor Győző. A Hit pajzsa díjat - amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adományoznak 2002 óta minden évben - Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor író alapította. A díjat azoknak az egyházi személyiségeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz.


Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.


(Forrás: MTI)