Pásztor István a Duna-díj idei kitüntetettje

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vehette át kedden Budapesten a Duna Televízió által alapított, az idén hatodik alkalommal odaítélt Duna-díjat, amelyet az egy nemzetben gondolkodás előmozdításában partner személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda.

    
Felidézte: egy évtizede, Pásztor István pártelnökké választása után a VMSZ megerősödött, nyitott a többi vajdasági magyar párt és szervezet felé; ezek a szervezetek rövid időn belül korábban nem tapasztalt együttműködésre léptek. Pásztor Istvánnak volt ereje és bátorsága ahhoz, hogy a VMSZ szerb politikai kapcsolatrendszerét is átstrukturálja - mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy a korábbi koalíciós partner, a Demokrata Párt "mintegy évtizedes, mind szorítóbbá váló öleléséből kilépve" újra az önálló vajdasági politizálás útjára lépett.
   

Eközben - hangsúlyozta - a VMSZ egyszerre nézett szembe a történelmi múlttal és tett a megbékélésért, amiben kiemelkedő Pásztor István szerepvállalása. Hozzátette, a tavalyi parlamenti választások eredményeként négy, a magyarok számára meghatározó területen delegálhatott államtitkárt a párt. A kárpátaljai és az erdélyi magyarsággal szemben a vajdaságiak jogai az utóbbi években nem szűkültek, ugyanakkor a magyar kormánnyal közösen sikeres gazdaságfejlesztési program működik a területen, és a vajdasági az egyik legszervezettebb magyar közösség a Kárpát-medencében.
    

Semjén Zsolt szerint az teszi Pásztor Istvánt a délvidéki magyarság meghatározó vezetőjévé, hogy "volt és van elképzelése arról, hogy az ott élőknek mire van szükségük a megmaradáshoz, a fejlődéshez, a gazdagodáshoz", politikailag éleslátó, szókimondó, határozott vezetőként, napjaink egyik legkarizmatikusabb Kárpát-medencei vezetőjeként említve őt.
    

A díjazott az eseményen azt mondta: mindig magyarnak érezte és vallotta magát, és az elmúlt kilenc évtizedben először fordul elő, hogy ez Vajdaságban nem hátrányt jelent. Magyarnak lenni ma a Vajdaságban előnyt, megbecsültséget jelent, mert sikerült elérni, hogy a szerb társadalomban "elfogadnak, megbecsülnek bennünket", közösségileg és egyénileg is - mondta Pásztor István, mindezt a szülőföldön boldogulás alapfeltételeként említve.
    

Hozzátette: ez egy csaknem hét éve, a magyar kormánnyal közösen tett erőfeszítés eredménye, mert "meggyőződésünk, hogy a nemzet akkor tud épülni és erősödni, hogyha a nemzet minden egyes része épül és erősödik, és ezt a feladatot mindenkinek saját magának kell ellátnia". Mint mondta, az ehhez szükséges koordinált együttműködés az utóbbi években olyan szerteágazóvá és gazdaggá vált, amiről korábban nem is álmodtak, így az ott élő mintegy kétszázezer magyar meggyőződéssel vallja, hogy boldogulni tud a szülőföldjén.
    

Pásztor István nagyrabecsülésének adott hangot a határon túliak számára "a közmédiát megkerülhetetlen hírforrássá és intellektuális táplálékká" tevő munkával kapcsolatban, jelezve, hogy ezek a közösségek megtalálták a helyüket ebben a struktúrában, és részei lehetnek a nemzet közös terének. Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az a negyedszázada elindult Duna Televízió hozta létre ezt az elismerést, amelynek feladata, hogy "a 20. században szétszabdalt területeket összekösse édes anyanyelvünkkel és a magyar kultúrával".
    

Mint mondta, ma is szükség van olyan szervezetekre és hétköznapi hősökre, akik a nemzet összetartásának áldozatos munkáját elvégzik. Az elismerést hatodik alkalommal ítélték oda; először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, tavaly pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) volt a díjazott.
    

A díjat jelképező szobor Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.


(Forrás: MTI)