Pásztor János: a menekültek hozzájárulhatnak a befogadó ország tudományos fejlődéséhez
A történelmi példák azt mutatják, hogy a menekültek hozzájárulhatnak a befogadó ország tudományos fejlődéséhez - jelentette ki Pásztor János, az ENSZ klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettese pénteken Budapesten, a Tudomány világfóruma (World Science Forum) keretében rendezett beszélgetésen.
Pásztor János erről a Globális együttműködés kihívásai: gyakorlatok és csapdák című fórumon beszélt és példaként hozta fel az Egyesült Államokban menedéket kereső magyar tudósokat, akik egyebek mellett nagyban hozzájárultak az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló Manhattan-terv sikeréhez.
Az illetékes kiemelte, hogy a világ egy rendkívül összetett kihívással áll szemben, amelynek megoldásához szoros nemzetközi együttműködésre van szükség. Pásztor János ennek kapcsán arról számolt be, hogy 2030-ra 50 százalékkal több élelmiszerre, 40 százalékkal több energiára és 30 százalékkal több vízre lesz szüksége az emberiségnek.
Szerinte az ENSZ által meghirdetett, 2030-is szóló fenntartható fejlődési célok megvalósítása jelentős mértékben meg fogja határozni a következő évszázadokat. Aldo Malavasi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főtitkár-helyettese szintén a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor kijelentette, hogy azt nehezíti a korlátozott forrásokért folyó verseny a világ államai között.
Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke a tudományos adatokhoz és a kutatási eredményekhez való egyetemes és igazságos hozzáférés fontosságáról beszélt és kifejtette, hogy ez szerinte hasznára válna a világ összes országának.
A Tudomány világfórumára több mint száz országból érkeznek résztvevők Budapestre. A tanácskozás témái között szerepelnek a nemzetközi együttműködés kérdései a klímaváltozás és katasztrófakockázatok csökkentése terén, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi veszélyei, a tudomány és az innováció kapcsolata, valamint a globális migráció kihívásai.
(Forrás: MTI)
Pásztor János erről a Globális együttműködés kihívásai: gyakorlatok és csapdák című fórumon beszélt és példaként hozta fel az Egyesült Államokban menedéket kereső magyar tudósokat, akik egyebek mellett nagyban hozzájárultak az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló Manhattan-terv sikeréhez.Az illetékes kiemelte, hogy a világ egy rendkívül összetett kihívással áll szemben, amelynek megoldásához szoros nemzetközi együttműködésre van szükség. Pásztor János ennek kapcsán arról számolt be, hogy 2030-ra 50 százalékkal több élelmiszerre, 40 százalékkal több energiára és 30 százalékkal több vízre lesz szüksége az emberiségnek.
Szerinte az ENSZ által meghirdetett, 2030-is szóló fenntartható fejlődési célok megvalósítása jelentős mértékben meg fogja határozni a következő évszázadokat. Aldo Malavasi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főtitkár-helyettese szintén a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor kijelentette, hogy azt nehezíti a korlátozott forrásokért folyó verseny a világ államai között.
Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke a tudományos adatokhoz és a kutatási eredményekhez való egyetemes és igazságos hozzáférés fontosságáról beszélt és kifejtette, hogy ez szerinte hasznára válna a világ összes országának.
A Tudomány világfórumára több mint száz országból érkeznek résztvevők Budapestre. A tanácskozás témái között szerepelnek a nemzetközi együttműködés kérdései a klímaváltozás és katasztrófakockázatok csökkentése terén, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi veszélyei, a tudomány és az innováció kapcsolata, valamint a globális migráció kihívásai.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások