Polt: A magyar alkotmány követendő példa Európában
A magyar alkotmány követendő példa Európában, tekintve, hogy jó néhány országban nemhogy önálló fejezetként, de egyáltalán nincs említve az ügyészség az alkotmányban - mondta a legfőbb ügyész pénteken Székesfehérváron, az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Polt Péter az Igazságszolgáltatás az alaptörvény tükrében című tanácskozáson elmondott előadásában közölte: Európában az ügyészségek szabályozását tekintve "tarka a kép". Mivel a magyar alkotmány rendelkezik arról, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész függetlenek, sok európai ügyészkolléga irigykedve tekint rá - fogalmazott.
A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy 145 éve, 1871-ben ezen a napon fogadták el a magyar királyi ügyészségről szóló törvényt. Az teremtette meg a modern magyar ügyészi szervezetet, az alaptörvény pedig a folyamat betetőzésének tekinthető - mondta.
Polt Péter megjegyezte, hogy az ügyészség nem külön hatalmi ág, az Alkotmánybíróság 2004-es megfogalmazása szerint azonban önálló alkotmányos tényező. Az önállóság nem más, minthogy a végrehajtó- és törvényhozó hatalomtól a szervezet független, nem tartozik politikai felelősséggel sem ezeknek - fűzte hozzá.
Kiemelte: az alaptörvény legalább annyi időre "kijelölte az utat", mint az 1871-es törvény tette. Az alkotmány alkalmas arra, hogy az ügyészség célját elérje, vagyis "a büntetőeljárás sikerének, az anyagi igazság megvalósíthatóságának és ezzel a társadalmi és az egyéni szabadság oltalmának egyik legfontosabb szerve legyen".
Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát: a magyarságot nem határok által körbezárt területként, hanem egy közösségként értelmezi, vagyis az állam minden, az országhoz kötődő emberért felelősséggel tartozik.
Elmondta: az Országgyűlés ma már nemcsak a határon belül élőktől nyert mandátumot, hanem a határon túliaktól is, ezért mind a 15 millió magyar felé kötelezettségei vannak. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Antall József idején erkölcsi kötelesség volt a 15 millió magyar ügyét képviselni, ma már jogi kötelesség. Tuzson Bence közölte, hogy a sztálinista alapokon nyugvó alkotmányt a rendszerváltáskor átírták, de átmeneti jellege megmaradt: nem tartalmazott értékeket, nem azokra épült, csak működési keretrendszer volt. Az új alaptörvény értékekre épül, a működési mellett az alapvető értelmezési kereteket is megadja.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az alaptörvény jelentősége abból adódik, hogy - a múltat nem feledve - a bírói hatalom számára is jövőt mutat. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírói hatalom független és egyszerre korlátok közé szorított az Alkotmánybíróság révén - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy "a jog a bírói értelmezés útján válik élővé, e nélkül a törvény csak paragrafusok halmaza". Hozzátette: nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentését és a bíróknak a társadalmi valóságtól nem elrugaszkodva, a közjó érdekében kell folytatni munkájukat.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi kar alkotmányjogi helyzetét vizsgálva rámutatott: a bíróság és az ügyészség önálló fejezetként szerepel az alaptörvényben, az ügyvéd szó azonban nincs benne. Mint mondta, ennek ellenére az ügyvédi tevékenység szorosan összefügg az alapjogokkal, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az ügyvédek nélkülözhetetlenek.
Vízkelety Mariann az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy már az Aranybulla korában is érvényesült a hatalom korlátozottsága, amely képes volt évszázadokon keresztül a stabilitást és a szabadságot biztosítani. A hatalom megosztásának elve és gyakorlata vonzó társadalmat képes tartósan fenntartani azokkal szemben, ahol a hatalom egységének, korlátlanságának elve érvényesül - fogalmazott.
Rámutatott, a hatalmi ágak elválasztása ma Magyarországon minden kétséget kizáróan szilárd talajon áll.
Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, a konferencia levezető elnöke kijelentette: Székesfehérvárnak különleges helye van a királyi városok között és a magyar alkotmányfejlődés kiindulópontja az Aranybulla és a törvénylátó napok miatt.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester szerint az alaptörvény egy olyan keret, ami nélkül egy modern társadalom nem működhetne, hiszen a közös történelmi értékek mellett a jelenre és a jövőre is kihatással van. Balogh Elemér jogtörténész professzor, az Alkotmánybíróság volt tagja előadásában kifejtette: az Aranybullából és az abban lefektetett, évenkénti székesfehérvári törvénylátó napokból fejlődött ki az Országgyűlés.
Répássy Róbert (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a törvényhozás és a bíróságok közötti kapcsolatról szólva kiemelte: a törvényhozó hatalom közvetlenül a néptől kapja a felhatalmazást, míg a bírói hatalom forrása csak közvetetten vezethető vissza a népre. A magyar törvényhozók négyévente számot adnak arról, miként dolgoztak, a bíróknak azonban nem kell tartaniuk ettől, kizárólag a törvényeken alapuló döntéshozatal a feladatuk.
Zárszavában L. Simon László a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselőknek nem szabad egyes bírói döntéseket bírálni, mert az "a demokrácia minőségét jelzi". Úgy vélte, jó minőségű demokráciához magas színvonalon működő igazságszolgáltatás szükséges, ezeket az alaptörvény biztosítja.
(Forrás: MTI)
Polt Péter az Igazságszolgáltatás az alaptörvény tükrében című tanácskozáson elmondott előadásában közölte: Európában az ügyészségek szabályozását tekintve "tarka a kép". Mivel a magyar alkotmány rendelkezik arról, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész függetlenek, sok európai ügyészkolléga irigykedve tekint rá - fogalmazott.A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy 145 éve, 1871-ben ezen a napon fogadták el a magyar királyi ügyészségről szóló törvényt. Az teremtette meg a modern magyar ügyészi szervezetet, az alaptörvény pedig a folyamat betetőzésének tekinthető - mondta.
Polt Péter megjegyezte, hogy az ügyészség nem külön hatalmi ág, az Alkotmánybíróság 2004-es megfogalmazása szerint azonban önálló alkotmányos tényező. Az önállóság nem más, minthogy a végrehajtó- és törvényhozó hatalomtól a szervezet független, nem tartozik politikai felelősséggel sem ezeknek - fűzte hozzá.
Kiemelte: az alaptörvény legalább annyi időre "kijelölte az utat", mint az 1871-es törvény tette. Az alkotmány alkalmas arra, hogy az ügyészség célját elérje, vagyis "a büntetőeljárás sikerének, az anyagi igazság megvalósíthatóságának és ezzel a társadalmi és az egyéni szabadság oltalmának egyik legfontosabb szerve legyen".
Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát: a magyarságot nem határok által körbezárt területként, hanem egy közösségként értelmezi, vagyis az állam minden, az országhoz kötődő emberért felelősséggel tartozik.
Elmondta: az Országgyűlés ma már nemcsak a határon belül élőktől nyert mandátumot, hanem a határon túliaktól is, ezért mind a 15 millió magyar felé kötelezettségei vannak. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Antall József idején erkölcsi kötelesség volt a 15 millió magyar ügyét képviselni, ma már jogi kötelesség. Tuzson Bence közölte, hogy a sztálinista alapokon nyugvó alkotmányt a rendszerváltáskor átírták, de átmeneti jellege megmaradt: nem tartalmazott értékeket, nem azokra épült, csak működési keretrendszer volt. Az új alaptörvény értékekre épül, a működési mellett az alapvető értelmezési kereteket is megadja.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az alaptörvény jelentősége abból adódik, hogy - a múltat nem feledve - a bírói hatalom számára is jövőt mutat. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírói hatalom független és egyszerre korlátok közé szorított az Alkotmánybíróság révén - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy "a jog a bírói értelmezés útján válik élővé, e nélkül a törvény csak paragrafusok halmaza". Hozzátette: nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentését és a bíróknak a társadalmi valóságtól nem elrugaszkodva, a közjó érdekében kell folytatni munkájukat.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ügyvédi kar alkotmányjogi helyzetét vizsgálva rámutatott: a bíróság és az ügyészség önálló fejezetként szerepel az alaptörvényben, az ügyvéd szó azonban nincs benne. Mint mondta, ennek ellenére az ügyvédi tevékenység szorosan összefügg az alapjogokkal, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az ügyvédek nélkülözhetetlenek.
Vízkelety Mariann az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy már az Aranybulla korában is érvényesült a hatalom korlátozottsága, amely képes volt évszázadokon keresztül a stabilitást és a szabadságot biztosítani. A hatalom megosztásának elve és gyakorlata vonzó társadalmat képes tartósan fenntartani azokkal szemben, ahol a hatalom egységének, korlátlanságának elve érvényesül - fogalmazott.
Rámutatott, a hatalmi ágak elválasztása ma Magyarországon minden kétséget kizáróan szilárd talajon áll.
Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, a konferencia levezető elnöke kijelentette: Székesfehérvárnak különleges helye van a királyi városok között és a magyar alkotmányfejlődés kiindulópontja az Aranybulla és a törvénylátó napok miatt.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester szerint az alaptörvény egy olyan keret, ami nélkül egy modern társadalom nem működhetne, hiszen a közös történelmi értékek mellett a jelenre és a jövőre is kihatással van. Balogh Elemér jogtörténész professzor, az Alkotmánybíróság volt tagja előadásában kifejtette: az Aranybullából és az abban lefektetett, évenkénti székesfehérvári törvénylátó napokból fejlődött ki az Országgyűlés.
Répássy Róbert (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő a törvényhozás és a bíróságok közötti kapcsolatról szólva kiemelte: a törvényhozó hatalom közvetlenül a néptől kapja a felhatalmazást, míg a bírói hatalom forrása csak közvetetten vezethető vissza a népre. A magyar törvényhozók négyévente számot adnak arról, miként dolgoztak, a bíróknak azonban nem kell tartaniuk ettől, kizárólag a törvényeken alapuló döntéshozatal a feladatuk.
Zárszavában L. Simon László a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselőknek nem szabad egyes bírói döntéseket bírálni, mert az "a demokrácia minőségét jelzi". Úgy vélte, jó minőségű demokráciához magas színvonalon működő igazságszolgáltatás szükséges, ezeket az alaptörvény biztosítja.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások