Potápi: a diaszpóra Magyarország nagykövete a világban
A diaszpóra Magyarország nagykövete, képviselete a környező országokban és szerte a világban - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban a Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében címmel rendezett konferencián.
Potápi Árpád János zárszavában kiemelte: a kormány felismerte, hogy a határon túli magyarság a nemzet része és megőrzendő érték, hiszen az ország reprezentatív képviselete a környező országokban és a világ távoli földrészein egyaránt.
A politikus szerint a nemzetpolitika a kabinet sikertevékenységei közé tartozott az elmúlt években. Ennek eredményeként mára sikerült kialakítani azt a keretrendszert, amire hosszú távon is lehet építkezni - mondta. "Tesszük a dolgunkat, a határon túli magyarok képviselőivel folyamatosan egyeztetve, velük egyetértésben" - fogalmazott.
Hozzátette: "mindannyiunk közös büszkesége - hiszen a közös munka és az összefogás eredménye -, hogy politikailag is erősek vagyunk a Kárpát-medencében". Az államtitkár kijelentette: az anyaországi vezetők ma nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is nagy hangsúlyt fektetnek a diaszpóra és ezen belül kiemelten a szórványmagyarság megőrzésére, ezt több eredményes határon túli támogatási program példájával támasztotta alá.
"A szórványt meg kell tartanunk, mert annak elvesztése után a tömbök elvesztése következik" - fogalmazott. A Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében címmel rendezett konferencia az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat része volt.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá. A jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya, amelyet 1949 és 1989 között több alkalommal is módosítottak.
(Forrás: MTI)
Potápi Árpád János zárszavában kiemelte: a kormány felismerte, hogy a határon túli magyarság a nemzet része és megőrzendő érték, hiszen az ország reprezentatív képviselete a környező országokban és a világ távoli földrészein egyaránt.A politikus szerint a nemzetpolitika a kabinet sikertevékenységei közé tartozott az elmúlt években. Ennek eredményeként mára sikerült kialakítani azt a keretrendszert, amire hosszú távon is lehet építkezni - mondta. "Tesszük a dolgunkat, a határon túli magyarok képviselőivel folyamatosan egyeztetve, velük egyetértésben" - fogalmazott.
Hozzátette: "mindannyiunk közös büszkesége - hiszen a közös munka és az összefogás eredménye -, hogy politikailag is erősek vagyunk a Kárpát-medencében". Az államtitkár kijelentette: az anyaországi vezetők ma nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is nagy hangsúlyt fektetnek a diaszpóra és ezen belül kiemelten a szórványmagyarság megőrzésére, ezt több eredményes határon túli támogatási program példájával támasztotta alá.
"A szórványt meg kell tartanunk, mert annak elvesztése után a tömbök elvesztése következik" - fogalmazott. A Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében címmel rendezett konferencia az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat része volt.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én, húsvéthétfőn írt alá. A jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012 januárjáig az 1949. évi XX. számú törvény volt Magyarország Alkotmánya, amelyet 1949 és 1989 között több alkalommal is módosítottak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások