Potápi: a németek elűzésének évei a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka
A magyar történelem egyik legsötétebb korszakának nevezte a magyarországi németek elűzésének időszakát a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Bonyhádon, ahol a vagyonuktól és állampolgárságuktól megfosztott Tolna megyei németeknek állítottak emléktáblát.
A bonyhádi járási hivatal falán elhelyezett táblát az államtitkár és Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója leplezte le ünnepélyesen. Potápi mintegy kétszáz emlékező előtt hangsúlyozta: a németek elűzése már 1944-ben megkezdődött, amikor sokan elmenekültek, illetve sokakat málenkij robotra vittek.
A németek deportálása a kollektív bűnösség jegyében kezdődött meg, 1946 és 1948 között 220 ezer német honfitársunk hagyta itt kényszerűen mindenét - tette hozzá. "A második világháború után a nemzetek jövőjét rajzasztalon húzott vonalakkal tervezték meg, figyelmen kívül hagyva azt, hogy családokat, közösségeket szakítanak szét" - fogalmazott az államtitkár.
Az akkori politikusok a homogén nemzetállamtól várták az etnikai konfliktusok megoldását. Ennek módszere a lakosságcsere volt: a felvidéki magyaroknak és a Bácskából elmenekült bukovinai székelyeknek a németek kitelepítésével teremtettek otthont - emlékeztetett Potápi Árpád, aki szerint a magyarok csak évtizedekkel később jöttek rá, hogy a nemzet szerves részét veszítették el.
Ma annak a 30 ezer Tolna megyei, bonyhádi, völgységi németnek állítunk emléket, akiknek a bűnük nemzetiségük melletti kiállásuk volt - húzta alá. A történelem fintora, hogy nekem, bukovinai székelyként kell a németség emlékére beszédet mondanom, akinek nagyszülei az önök helyére telepedtek be - fordult az emlékezőkhöz.
"Sokszor megtették már a magyar politikai életben, most én is bocsánatot kérek nagyszüleim és a mai generáció nevében" - mondta az államtitkár. Ritter Imre arról beszélt, hogy a németség elűzéséről évtizedekig nem lehetett szólni, és a rendszerváltozás után több mint tíz év kellett a magyar politikának ahhoz, hogy ennek az időszaknak igazságot szolgáltasson.
Felidézte: 2007-ben tartották az első parlamenti emléknapot a németek elűzéséről, és 2016. január 19-én tartottak elsőként hivatalos kormányzati megemlékezést. Ritter Imre Orbán Viktor miniszterelnök akkor elmondott beszédére utalt, amely szerint ha a magyarországi németek 70 éve mindazt magukkal vihették volna, amit nekik köszönhetünk, Magyarország sokkal szegényebb lenne.
A parlamenti szószóló elmondta: a 2014-ig sokáig változatlan, kevesebb mint négymilliárd forint nemzetiségeknek jutó támogatás 2017-re 5,2 milliárd forinttal növekszik. Arról is beszámolt, hogy szeptember 1-jével több mint 150 nemzetiségi intézményt vesznek át országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok. Az intézmények több mint 80 százalékát német nemzetiségi önkormányzatok tartják fenn.
(Forrás: MTI)
A bonyhádi járási hivatal falán elhelyezett táblát az államtitkár és Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója leplezte le ünnepélyesen. Potápi mintegy kétszáz emlékező előtt hangsúlyozta: a németek elűzése már 1944-ben megkezdődött, amikor sokan elmenekültek, illetve sokakat málenkij robotra vittek.A németek deportálása a kollektív bűnösség jegyében kezdődött meg, 1946 és 1948 között 220 ezer német honfitársunk hagyta itt kényszerűen mindenét - tette hozzá. "A második világháború után a nemzetek jövőjét rajzasztalon húzott vonalakkal tervezték meg, figyelmen kívül hagyva azt, hogy családokat, közösségeket szakítanak szét" - fogalmazott az államtitkár.
Az akkori politikusok a homogén nemzetállamtól várták az etnikai konfliktusok megoldását. Ennek módszere a lakosságcsere volt: a felvidéki magyaroknak és a Bácskából elmenekült bukovinai székelyeknek a németek kitelepítésével teremtettek otthont - emlékeztetett Potápi Árpád, aki szerint a magyarok csak évtizedekkel később jöttek rá, hogy a nemzet szerves részét veszítették el.
Ma annak a 30 ezer Tolna megyei, bonyhádi, völgységi németnek állítunk emléket, akiknek a bűnük nemzetiségük melletti kiállásuk volt - húzta alá. A történelem fintora, hogy nekem, bukovinai székelyként kell a németség emlékére beszédet mondanom, akinek nagyszülei az önök helyére telepedtek be - fordult az emlékezőkhöz.
"Sokszor megtették már a magyar politikai életben, most én is bocsánatot kérek nagyszüleim és a mai generáció nevében" - mondta az államtitkár. Ritter Imre arról beszélt, hogy a németség elűzéséről évtizedekig nem lehetett szólni, és a rendszerváltozás után több mint tíz év kellett a magyar politikának ahhoz, hogy ennek az időszaknak igazságot szolgáltasson.
Felidézte: 2007-ben tartották az első parlamenti emléknapot a németek elűzéséről, és 2016. január 19-én tartottak elsőként hivatalos kormányzati megemlékezést. Ritter Imre Orbán Viktor miniszterelnök akkor elmondott beszédére utalt, amely szerint ha a magyarországi németek 70 éve mindazt magukkal vihették volna, amit nekik köszönhetünk, Magyarország sokkal szegényebb lenne.
A parlamenti szószóló elmondta: a 2014-ig sokáig változatlan, kevesebb mint négymilliárd forint nemzetiségeknek jutó támogatás 2017-re 5,2 milliárd forinttal növekszik. Arról is beszámolt, hogy szeptember 1-jével több mint 150 nemzetiségi intézményt vesznek át országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok. Az intézmények több mint 80 százalékát német nemzetiségi önkormányzatok tartják fenn.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások