Répás: a felvidéki magyarság kálváriája volt a kitelepítés

A felvidéki magyarság kálváriájának nevezte a nemzetpolitikai helyettes államtitkár az 1947-ben kezdődött kitelepítéseket pénteken, a fővárosban rendezett gálán.

Répás Zsuzsanna a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján, a 66 évvel ezelőtti történteket felidézve azt mondta: a békés egymás mellett élést elutasítva a keresztény tolerancia és az európai humanizmus útját hagyta el a kollektív bűnösség elvét meghirdető egykori csehszlovák vezetés. Kitelepítés, kényszermunkára hurcolás, munkatáborok, vagyonelkobzás, a reménytelenség évei következtek - sorolta a helyettes államtitkár, hozzátéve: mindeközben a felvidéki magyarság szellemi vezetője, Eszterházy János fogságban sínylődött.

Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: ami ekkor történt, az a felvidéki magyarság kálváriája volt. Ugyanakkor azt kérte, induljanak ki abból, hogy "a 21. századra még csaknem félmillió magyar nemzettársunk él a Felvidéken", és a reménytelenség évei után elindulhatott az építkezés.

Megalakult a mai is országos erejű Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete), újraindulhattak a magyar iskolák, a felvidéki magyarság az őt ért csapás után újra magára talált, megerősítette és továbbadta kultúráját, nem hagyta el anyanyelvét - mutatott rá, hangsúlyozva: a felvidéki magyar értelmiség meg tudott újulni, és évek óta tartja ugyanazt a szintet a magyar iskolába beíratott gyermekek száma.
A helyettes államtitkár kiemelte: sok minden azonban a mai napig nem került még a helyére, és a Benes-dekrétumok emberiség- és Európa-ellenes cikkelyei "eltörlésért kiáltanak". Szlovákia a saját alkotmányával, a külföldön élő szlovákokra vonatkozó gyakorlatával szemben fellép a kettős állampolgárság ellen. Szlovákia ma a 101 éves Tamás Ilonka felvidéki tanítónő ellen lép fel. "Mindannyian tudjuk, hogy ez tévút" - közölte.

Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a kitelepítettek ügyében egyaránt várják a méltányos választ, a méltó főhajtást, és a múlt miatti megkövetést. Kiemelte, Pozsony és Budapest közeledését eredményezné, ha megtalálnánk a közös hangot, ami mi más lehetne, mint az emberiesség, a keresztény erkölcsiség, egymás tisztelete és a békés egymás mellett élés.
Répás Zsuzsanna szerint ki kell mondani: "mi soha nem tartjuk helyesnek a másik megvetésének, megalázásának hatalompolitikáját".
Kijelentette: alapvető emberi elvárás a diszkrimináció tilalma, az alapvető emberi jogok biztosítása. Az igazság kimondása, az áldozatok megkövetése szükséges a meghurcoltak becsületének helyreállítása végett, illetve annak nyomatékosítására, hogy az üldöztetés útjára soha többet ne lépjen senki. Fontos tudatosítani azt is a felvidéki magyarság tagjaiban, hogy nem önmagukban állnak, hanem a magyar nemzet közösségének fontos részei - mondta.

Halzl József, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta: nagy öröm számukra, hogy ezt a régóta óhajtott emléknapot megrendezhetik, és erőt meríthetnek további küzdelmeikhez. Célként jelölte meg, hogy az európai normáknak megfelelő elbánásban részesüljenek a felvidéki magyarok, közlése szerint a szövetség szeretne továbbra is ennek jegyében munkálkodni. A legutóbbi népszámlálási adatokra utalva kiemelte: nem csak a rosszat szabad látni, 48 olyan település van, ahol a magyarság létszámaránya növekedett.

Az emléknaphoz kapcsolódva a Rákóczi Szövetség korábban irodalmi és történelmi pályázatot hirdetett magyarországi és határon túli középiskolásoknak, főiskolásoknak és egyetemistáknak, ennek díjátadóját is pénteken - a rendezvény keretében - tartották.
A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. 1947-ben e napon indult el az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé.

A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített több mint 100 ezres magyarságról. Mint írták, a parlament tisztelettel adózik azon családoknak, amelyek az állampolgárságuktól, közösségüktől megfosztva, a szülőföldjükről elűzve kemény akarással otthont teremtettek maguknak, és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a felvidéki kitelepítéssel kapcsolatosak.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter pénteken a komáromi megemlékezés után újságírói kérdésre elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkészült egy koncepció, amely a Felvidékről kitelepítettek kárpótlásának lehetőségét tárgyalja. A tervezetet jelenleg a Külügyminisztériumban vizsgálják abból a szempontból, hogy az mennyire illeszthető a nemzetközi szerződésekhez, ezután kerülhet a parlament elé.

MTI