Rétvári Bence: a magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja 2015 óta változatlan
A magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja 2015 óta változatlan: legfőbb eleme a határok védelme és a menekültkérelmek uniók kívüli elbírálása - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Guarding the Gates of Europe - The Hungarian Approach to Migration (Európa kapuinak őrzése - A migráció magyar megközelítése) című kiadvány bemutatóján.
Rétvári Bence a könyvbemutató alkalmából rendezett panelbeszélgetésen hangsúlyozta: az angol nyelvű kötet segít abban, hogy megértsék a magyar migrációs politikát, amelynek adoptálására nagy igény volna Nyugat-Európában is. Sőt - tette hozzá -, rengetegen osztják a magyar kormány álláspontját és négyszemközt folyamatos dicséretet kap nyugat-európai politikusoktól, akik a nyilvánosság előtt, a nemzetközi és a nem kormányzati szervek (NGO) nyomása alatt a liberális álláspontot hangoztatják.
Közlése szerint a magyar kormány ugyanazt mondja 2015, a migrációs válság kezdete óta: megvédjük a törvényeket és megvédjük a déli határt. Ezzel kapcsolatban kiemelte, bár csaknem egy évtized telt el a migrációs válság kezdete óta, az uniós politikusok még mindig a megoldást keresik a problémára, miközben Magyarország már tíz éve megtalálta a megfelelő választ.
Eközben az emberek - folytatta - új pártok megerősítésével fejezik ki a megoldás iránti igényüket; reményei szerint az európai hatalmi átrendeződés nyomán Európa végre meghallja az emberek véleményét. Rétvári Bence úgy látja, hogy az európai migrációs paktum gyakorlatilag meghívólevelet jelent a potenciális migránsoknak, hiszen az unión belül kellene felépíteni azt az intézményrendszert, amely fogadja őket, és a kvóták elosztás szerint az elbírálást intéző európai kapacitás egyharmadát, egynegyedét Magyarországon kellene működtetni. Sőt a paktum szerint a tagállamoknak még népszerűsíteniük is kellene a migrációt - mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem szabad hagyni, hogy a migránsok a menekültkérelmük idején "szabadon grasszáljanak", ugyanis az uniós statisztikák szerint a kiutasítási határozatok csupán 10-20 százalékának sikerül érvényt szerezni. Végül felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra, vagyis 80 milliárd forintra büntette Magyarországot, mert nem hajtja végre az unió migrációs politikáját.
"A bírság igazságtalan, hiszen nekünk kell fizetni azért, mert megvédjük magunkat, miközben nekik kellene fizetni azért, mert megvédjük az Európai Uniót" - fogalmazott Rétvári Bence. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet (MKI) vezetője arról szólt, hogy Brüsszel részéről a magyar határvédelmet, a fizikai és jogi határzárat, valamint a tranzitzónák felállítását is kritika érte. Az új migrációs paktum ugyanakkor, amely a kérelmek határ menti elbírálását írja elő, a tranzitzónákhoz kísértetiesen hasonló intézményrendszer felállítását írja elő.
Példaként említette, hogy Magyarországnak 8 ezer ember befogadására alkalmas intézményt kellene felállítania, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente 32 ezer ember kérelmét kellene elbírálnunk, hiszen az elbírálás maximális ideje három hónap. Vannak "jó kerítések", mint a spanyol, a lengyel, vagy a finn, miközben a magyar határkerítés folyamatos támadások célpontja - tette hozzá.
Közölte: miközben a határok védelme az unióban csupán a szavak szintjén működött, az elmúlt időszak terrortámadásai és a bűnözés növekedése hatására változás tapasztalható, és egyre több ország vezet be ellenőrzést. Sayfo Omar, a MKI kutatásvezetője arról szólt: korábban a nyugat-balkáni útvonalon ellenőrizetlenül zajlott a migráció, az elmúlt év végén a szerb hatóságok szigorú ellenőrzést vezettek be és visszaszállítják a határról az illegális migránsokat. Ennek köszönhetően az idén az előző év hasonló időszakához képest 74 százalékkal csökkent a határsértők száma - fűzte hozzá.
Megjegyezte, mivel a migrációs motiváció okai továbbra is fennálnak, a következő időszakban fokozódhat a migrációs nyomás. Szólt arról is, hogy a nyugat-európai országok migrációs politikájában változás tapasztalható, hiszen több állam megkezdte a menekültkérelmi eljárások kiszervezését unión kívüli országok területére. A 123 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kiadásában jelent meg. A szerzői munkát segítette a MKI és a Migrációkutatások Nemzetközi Hálózata.
(Forrás: MTI)
Rétvári Bence a könyvbemutató alkalmából rendezett panelbeszélgetésen hangsúlyozta: az angol nyelvű kötet segít abban, hogy megértsék a magyar migrációs politikát, amelynek adoptálására nagy igény volna Nyugat-Európában is. Sőt - tette hozzá -, rengetegen osztják a magyar kormány álláspontját és négyszemközt folyamatos dicséretet kap nyugat-európai politikusoktól, akik a nyilvánosság előtt, a nemzetközi és a nem kormányzati szervek (NGO) nyomása alatt a liberális álláspontot hangoztatják.Közlése szerint a magyar kormány ugyanazt mondja 2015, a migrációs válság kezdete óta: megvédjük a törvényeket és megvédjük a déli határt.
Eközben az emberek - folytatta - új pártok megerősítésével fejezik ki a megoldás iránti igényüket; reményei szerint az európai hatalmi átrendeződés nyomán Európa végre meghallja az emberek véleményét. Rétvári Bence úgy látja, hogy az európai migrációs paktum gyakorlatilag meghívólevelet jelent a potenciális migránsoknak, hiszen az unión belül kellene felépíteni azt az intézményrendszert, amely fogadja őket, és a kvóták elosztás szerint az elbírálást intéző európai kapacitás egyharmadát, egynegyedét Magyarországon kellene működtetni. Sőt a paktum szerint a tagállamoknak még népszerűsíteniük is kellene a migrációt - mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem szabad hagyni, hogy a migránsok a menekültkérelmük idején "szabadon grasszáljanak", ugyanis az uniós statisztikák szerint a kiutasítási határozatok csupán 10-20 százalékának sikerül érvényt szerezni. Végül felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra, vagyis 80 milliárd forintra büntette Magyarországot, mert nem hajtja végre az unió migrációs politikáját.
"A bírság igazságtalan, hiszen nekünk kell fizetni azért, mert megvédjük magunkat, miközben nekik kellene fizetni azért, mert megvédjük az Európai Uniót" - fogalmazott Rétvári Bence. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet (MKI) vezetője arról szólt, hogy Brüsszel részéről a magyar határvédelmet, a fizikai és jogi határzárat, valamint a tranzitzónák felállítását is kritika érte. Az új migrációs paktum ugyanakkor, amely a kérelmek határ menti elbírálását írja elő, a tranzitzónákhoz kísértetiesen hasonló intézményrendszer felállítását írja elő.
Példaként említette, hogy Magyarországnak 8 ezer ember befogadására alkalmas intézményt kellene felállítania, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente 32 ezer ember kérelmét kellene elbírálnunk, hiszen az elbírálás maximális ideje három hónap. Vannak "jó kerítések", mint a spanyol, a lengyel, vagy a finn, miközben a magyar határkerítés folyamatos támadások célpontja - tette hozzá.
Közölte: miközben a határok védelme az unióban csupán a szavak szintjén működött, az elmúlt időszak terrortámadásai és a bűnözés növekedése hatására változás tapasztalható, és egyre több ország vezet be ellenőrzést. Sayfo Omar, a MKI kutatásvezetője arról szólt: korábban a nyugat-balkáni útvonalon ellenőrizetlenül zajlott a migráció, az elmúlt év végén a szerb hatóságok szigorú ellenőrzést vezettek be és visszaszállítják a határról az illegális migránsokat. Ennek köszönhetően az idén az előző év hasonló időszakához képest 74 százalékkal csökkent a határsértők száma - fűzte hozzá.
Megjegyezte, mivel a migrációs motiváció okai továbbra is fennálnak, a következő időszakban fokozódhat a migrációs nyomás. Szólt arról is, hogy a nyugat-európai országok migrációs politikájában változás tapasztalható, hiszen több állam megkezdte a menekültkérelmi eljárások kiszervezését unión kívüli országok területére. A 123 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kiadásában jelent meg. A szerzői munkát segítette a MKI és a Migrációkutatások Nemzetközi Hálózata.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások