Romagyilkosságok - HM: a katonai titkosszolgálat vezetői a tárca előtt is titkolóztak
A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a romagyilkosságok ügyében súlyosan mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). A titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendű vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is eltitkolták - közölte a HM kedden az MTI-vel.
A közleményben kifejtették: a 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetőségét, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a romagyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására.
A 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői - Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy - súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben.
A katonai főügyész azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget.
A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Tekintettel arra, hogy az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, kizárólag a Cs. István negyedrendű vádlottal kapcsolatban álló H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.
A HM közleménye szerint a honvédelmi miniszter lehetőséget biztosított arra, hogy az igazságszolgáltatás képviselője részletekbe menően megismerje Cs. István negyedrendű vádlott és a KBH kapcsolatát.
A Magyar Nemzet kedden arról írt, hogy felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak - a jelenleg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál dolgozó - H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje.
A Magyar Nemzet még szombaton közölte, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálhatja, milyen szerepe volt az egykori KBH-nak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában.
A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a testület egykori SZDSZ-es tagja, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel a lapnak nyilatkozva. A volt országgyűlési képviselő szerint fontos megvizsgálni, hogy Csontos Istvánról, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjáról - akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt -, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja a lapnak azt mondta: teljes mértékben támogatja, hogy egy munkacsoport tisztázza az akkori KBH szerepét, miként az is szükséges, hogy világossá váljon, hol végződnek az ügy politikai szálai.
A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szombaton az MTI-vel azt közölte: a bizottság első szeptemberi ülésén napirendre tűzik ezt a kérdést. Közleményében a politikus azt írta: sor kerülhet tényfeltáró eseti bizottság felállítására is, ha bármilyen olyan új adat, tény vagy információ napirendre kerül, ami ezt indokolja.
Az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt augusztus 6-án tizenhárom év fegyházra ítélte első fokon a Budapest Környéki Törvényszék.
MTI
A közleményben kifejtették: a 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetőségét, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a romagyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására.
A 2010. szeptember 15-én elfogadott vizsgálati jelentés megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői - Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy - súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el az ügyben.
Bebizonyosodott, hogy felelőtlen magatartásuk komoly károkat és jelentős presztízsveszteséget okozott a nyomozó hatósággal történő együttműködésben - tették hozzá.
A katonai főügyész azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget.
A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Tekintettel arra, hogy az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolíttatták a KBH éléről, kizárólag a Cs. István negyedrendű vádlottal kapcsolatban álló H. Ernő ellen indítottak eljárást. H. Ernőt végül az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.
A HM közleménye szerint a honvédelmi miniszter lehetőséget biztosított arra, hogy az igazságszolgáltatás képviselője részletekbe menően megismerje Cs. István negyedrendű vádlott és a KBH kapcsolatát.
A Magyar Nemzet kedden arról írt, hogy felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak - a jelenleg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál dolgozó - H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje.
A Magyar Nemzet még szombaton közölte, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálhatja, milyen szerepe volt az egykori KBH-nak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában.
A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a testület egykori SZDSZ-es tagja, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel a lapnak nyilatkozva. A volt országgyűlési képviselő szerint fontos megvizsgálni, hogy Csontos Istvánról, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjáról - akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt -, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett.
Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja a lapnak azt mondta: teljes mértékben támogatja, hogy egy munkacsoport tisztázza az akkori KBH szerepét, miként az is szükséges, hogy világossá váljon, hol végződnek az ügy politikai szálai.
A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szombaton az MTI-vel azt közölte: a bizottság első szeptemberi ülésén napirendre tűzik ezt a kérdést. Közleményében a politikus azt írta: sor kerülhet tényfeltáró eseti bizottság felállítására is, ha bármilyen olyan új adat, tény vagy információ napirendre kerül, ami ezt indokolja.
Az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt augusztus 6-án tizenhárom év fegyházra ítélte első fokon a Budapest Környéki Törvényszék.
MTI
Hozzászólások