Romagyilkosságok - Várhatóan pénteken hirdetnek másodfokon ítéletet
Várhatóan pénteken hirdet másodfokon ítéletet a romák sérelmére évekkel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozat ügyében a Fővárosi Ítélőtábla.
Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen.
A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.
Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.
A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.
Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.
A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében.
Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.
A Fővárosi Ítélőtáblán az utolsó szó jogán Kiss Árpád egy a bíróságnak korábban benyújtott iratát összegezve a szerinte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését alátámasztó eljárási hibákról beszélt.
Ezek között sorolta fel, hogy a jegyzőkönyv téves adatokat tartalmaz, a kioktatások és figyelmezetések nem vagy nem megfelelően történtek meg, és az első fokon eljáró bírói tanács elnöke nem nyilatkozott arról: elfogultnak tartja-e magát az eljárásban.
Kiss István az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, hogy - mint mondta - egy tisztességes eljárásban a nagyon súlyos esetekben bizonyíthassa ártatlanságát.
Pető Zsolt és Csontos István nem kívánt élni felszólalással az utolsó szó jogán. A két vádlott védője szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az április 24-i tárgyaláson közölte: május 8-án határozatot hirdethetnek.
MTI
Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen.A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették.
Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.
A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.
Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.
A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében.
Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.
A Fővárosi Ítélőtáblán az utolsó szó jogán Kiss Árpád egy a bíróságnak korábban benyújtott iratát összegezve a szerinte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését alátámasztó eljárási hibákról beszélt.
Ezek között sorolta fel, hogy a jegyzőkönyv téves adatokat tartalmaz, a kioktatások és figyelmezetések nem vagy nem megfelelően történtek meg, és az első fokon eljáró bírói tanács elnöke nem nyilatkozott arról: elfogultnak tartja-e magát az eljárásban.
Kiss István az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, hogy - mint mondta - egy tisztességes eljárásban a nagyon súlyos esetekben bizonyíthassa ártatlanságát.
Pető Zsolt és Csontos István nem kívánt élni felszólalással az utolsó szó jogán. A két vádlott védője szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az április 24-i tárgyaláson közölte: május 8-án határozatot hirdethetnek.
MTI
Hozzászólások