Semjén: a magyar kormány továbbra is az MKP-t tekinti a szlovákiai magyarság politikai képviseletének
Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: "A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára" - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a felvidéki Érsekújvárban, az MKP tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
A felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán díszvendégeként mondott rövid beszédében Magyarország kormánya nevében " a magyar pártként" üdvözölte a jelenlévőket, ami kongresszusi küldöttek soraiban szűnni nem akaró tapsot váltott ki.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az MKP olyan parlamenti választáson van túl, amelyen nem sikerült ugyan ismét parlamenti párttá lennie. De nagyon komoly eredményt ért el, mert megmutatkozott, hogy a magyarok lakta részeken a magyar választók többsége az MKP-t támogatja, amely mögött nagyon komoly erő és érték van.
"A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára" - tette hozzá. Semjén Zsolt elmondta: a politikai cél az, hogy az MKP parlamenti párttá váljon, de látni kell azt is, hogy az MKP regionális pártként is hatalmas és nagyon erős értéket képvisel.
Rámutatott: a Kárpátalján a KMKSZ egy regionális párt, mégis ugyanolyan fontosnak számít Magyarország számára mint a parlamenti képviselettel rendelkező külhoni magyar pártok. Berényi József, volt MKP elnök a felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán mondott értékelő beszédében az elmúlt évek - a helyi magyar közösség életét és a párt jövőjét leginkább befolyásoló - történéseit idézte fel, köztük az MKP által a különböző választásokon elért, többnyire jónak értékelt eredményeit is.
Berényi az eredmények között említette az első szlovákiai, magyar államfőjelölt, Bárdos Gyula indítását valamint azt is, hogy a 2016-os parlamenti választásokon nyitott és "egyesült" listát sikerült indítania a pártnak, amit akkor is előrelépésnek tartanak, ha nem sikerült bejutniuk a parlamentbe.
Hangsúlyozta: a parlamenti választás - amelyen az MKP-nak 30 ezer szavazat hiányzott a parlamentbe való bekerüléshez - megmutatta "nagyon nagyok a gondok" s azok abból eredeztethetőek, hogy nagyon komoly identitásváltáson megy át a felvidéki magyarság, amire viszont nagyon nehéz megtalálni a válaszokat. "Erre a jelenségre nekem is inkább kérdéseim, mint válaszaim vannak" - jegyezte meg.
Az MKP volt elnöke beszédében kitért a felvidéki magyar párt és a Most-Híd vegyes párt közötti viszony alakulására is. Elmondta: az MKP kész volt egy nyílt, tisztességes és egyenlő felek közti koalíciós lista felállítására, de a Most-Híd ezt elutasította ezt, mivel az MKP nem volt hajlandó feladni pártidentitását és ragaszkodását az etnikai politizáláshoz.
"Én továbbra is úgy gondolom, hogy ragaszkodnunk kell az etnikai párthoz, pedig látható, hogy nagy nyomás lesz a következő vezetésre, hogy ezt adja fel" - tette hozzá. Az MKP tisztújító kongresszusának küldöttei az új elnök mellett párt új alelnökeit, teljes elnökségét valamint - a párton belüli második legmagasabb tisztségnek - az OT-elnöknek a személyéről is szavaznak.
Az elnöki posztra Őry Péter önkormányzati alelnököt és Menyhárt Józsefet, a párt dunaszerdahelyi járási elnökét jelölték. Az eredményeket a tervek szerint késő délután ismertetik.
(Forrás: MTI)
A felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán díszvendégeként mondott rövid beszédében Magyarország kormánya nevében " a magyar pártként" üdvözölte a jelenlévőket, ami kongresszusi küldöttek soraiban szűnni nem akaró tapsot váltott ki.A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az MKP olyan parlamenti választáson van túl, amelyen nem sikerült ugyan ismét parlamenti párttá lennie. De nagyon komoly eredményt ért el, mert megmutatkozott, hogy a magyarok lakta részeken a magyar választók többsége az MKP-t támogatja, amely mögött nagyon komoly erő és érték van.
"A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára" - tette hozzá. Semjén Zsolt elmondta: a politikai cél az, hogy az MKP parlamenti párttá váljon, de látni kell azt is, hogy az MKP regionális pártként is hatalmas és nagyon erős értéket képvisel.
Rámutatott: a Kárpátalján a KMKSZ egy regionális párt, mégis ugyanolyan fontosnak számít Magyarország számára mint a parlamenti képviselettel rendelkező külhoni magyar pártok. Berényi József, volt MKP elnök a felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán mondott értékelő beszédében az elmúlt évek - a helyi magyar közösség életét és a párt jövőjét leginkább befolyásoló - történéseit idézte fel, köztük az MKP által a különböző választásokon elért, többnyire jónak értékelt eredményeit is.
Berényi az eredmények között említette az első szlovákiai, magyar államfőjelölt, Bárdos Gyula indítását valamint azt is, hogy a 2016-os parlamenti választásokon nyitott és "egyesült" listát sikerült indítania a pártnak, amit akkor is előrelépésnek tartanak, ha nem sikerült bejutniuk a parlamentbe.
Hangsúlyozta: a parlamenti választás - amelyen az MKP-nak 30 ezer szavazat hiányzott a parlamentbe való bekerüléshez - megmutatta "nagyon nagyok a gondok" s azok abból eredeztethetőek, hogy nagyon komoly identitásváltáson megy át a felvidéki magyarság, amire viszont nagyon nehéz megtalálni a válaszokat. "Erre a jelenségre nekem is inkább kérdéseim, mint válaszaim vannak" - jegyezte meg.
Az MKP volt elnöke beszédében kitért a felvidéki magyar párt és a Most-Híd vegyes párt közötti viszony alakulására is. Elmondta: az MKP kész volt egy nyílt, tisztességes és egyenlő felek közti koalíciós lista felállítására, de a Most-Híd ezt elutasította ezt, mivel az MKP nem volt hajlandó feladni pártidentitását és ragaszkodását az etnikai politizáláshoz.
"Én továbbra is úgy gondolom, hogy ragaszkodnunk kell az etnikai párthoz, pedig látható, hogy nagy nyomás lesz a következő vezetésre, hogy ezt adja fel" - tette hozzá. Az MKP tisztújító kongresszusának küldöttei az új elnök mellett párt új alelnökeit, teljes elnökségét valamint - a párton belüli második legmagasabb tisztségnek - az OT-elnöknek a személyéről is szavaznak.
Az elnöki posztra Őry Péter önkormányzati alelnököt és Menyhárt Józsefet, a párt dunaszerdahelyi járási elnökét jelölték. Az eredményeket a tervek szerint késő délután ismertetik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások