Semjén: továbbra is kiemelt támogatásra számíthatnak a hazai nemzetiségek
Jelentősen bővültek a nemzetiségek támogatására fordított források az elmúlt időszakban, és a kormány a jövőben sem kíván filléreskedni - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt kedden, Budapesten.
A tárca nélküli miniszteri posztra jelölt politikus kinevezése előtti meghallgatásán úgy fogalmazott: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit az adott nemzet, nemzetrész adhat csak, s ez különösen igaz a nemzetiségek tekintetében. Kiemelte: arra a törekszik, hogy ezeket az értékeket megvédjék.
Az elmúlt időszakban 12-ről 82-re nőtt a nemzetiségi intézmények száma - ismertette, hozzátéve: ő nagy híve az intézmények átvételének, egyházi és nemzetiségi vonatkozásban is. Ezen intézményeknél mindig van egyfajta plusz, ami gazdagabbá teszi őket - mondta. Kitért arra is: háromszorosára nőtt a területre fordított összeg, most 10,5 milliárd forint. Azt ígérte, ha értelmes javaslat van, a kormány nem fog filléreskedni a jövőben sem.
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: Ritter Imre német nemzetiségi képviselő történelmet írt azzal, hogy mandátumot szerzett a magyar Országgyűlésben. Soltész Miklós, aki a területet a jövőben is államtitkárként felügyeli, azt mondta: az eredmények a közös munkának köszönhetők. Hatalmas lépést tettek, sokkal magasabb szintre kerültek az anyagi támogatások, a lehetőségek bővültek, az anyaországok felé is.
Ritter Imre, a bizottság elnöke, német nemzetiségi képviselő visszatekintett az előző ciklusra, és megköszönte Lázár János és Balog Zoltán miniszter nemzetiségeket segítő tevékenységét. Felvetette, hogy a nemzetiségek költségvetését a kormányzati változtatások hogyan érintik majd. Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló szintén köszönetét fejezte ki a kormánynak. Azt mondta, az elmúlt 8 évben a magyarországi nemzetiségek jelentős előrelépést érhettek meg, ezt nemzetközileg elismerik, ez a szlovén politikusok véleménye is.
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló kiemelte, gond nélkül működhetnek intézményeik. Gordiuszi csomónak nevezte ugyanakkor, ami a magyar-román kapcsolatokat is nehezíti, hogy a vegyes bizottság egy helyben topog. Alexov Lyubomir szerb szószóló arról szólt, nagyon sok támogatást kaptak a kormánytól, több intézményt vettek át, és a fejlesztésekhez források is járultak. A szerb ortodox egyház segítését külön megköszönte.
Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a köznevelési intézmények működéséhez juttatandó állami támogatás fontosságát emelte ki, különös tekintettel a készülő költségvetésre. Felvetette a nemzetiségek választásánál az eljárás finomítását. Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a nemzetiségi támogatásokat kezelő szervezetet érintő elképzelésekről érdeklődött.
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy kapcsolatuk erősödött az anyaországgal az elmúlt években. Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló kiemelte, hogy a támogatás bővülése a legszembetűnőbb volt az esetükben. A választási törvény finomítását szükségesnek nevezte, szerinte itt nagyon sok a probléma.
Farkas Félix roma szószóló a Cziffra György kulturális centrum mellett egy leendő holokauszt-emlékhely létesítését vetette fel. Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel szószóló szintén köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Úgy látja, a "lengyel-magyar híd elég stabil", s fontosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök első útja Lengyelországba vezetett a választások után.
Sianos Tamás görög szószóló egyik kulturális intézményük felújításához kért segítséget. Szuperák Brigitta ukrán szószóló megköszönte a magyar állami támogatásokat, amelyeket Ukrajna nehéz helyzetében nyújtottak. Jelezte, szeretnének kulturális központot létrehozni Budapesten, ehhez kérte a magyar fél segítségét.
Semjén Zsolt úgy reagált: nem akarnak felforgatni semmit, ami eredmény, megállapodás megszületett, az érvényes, azt tiszteletben tartják. Változtatás akkor lesz, ha a nemzetiségek kérik, szervezeti változást nem terveznek. Nem látja reálisnak, hogy a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét aláírják. Nem tudják ezt megtenni, ha az RMDSZ nem látja azt aláírhatónak - mondta, hozzátéve, hogy ha van értelmes dolog, azt megcsinálják, akár benne van a jegyzőkönyvben, akár nincs.
A jogszabályi változtatásokat érintő felvetésekre közölte: a magyar kormány partner minden finomításban, de azt nem szeretné, ha a kormány, az államigazgatás mondaná meg, ki a román, a szerb. A szószólók egyhangúlag támogatták Semjén Zsolt kinevezését, a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.
(Forrás: MTI)
A tárca nélküli miniszteri posztra jelölt politikus kinevezése előtti meghallgatásán úgy fogalmazott: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit az adott nemzet, nemzetrész adhat csak, s ez különösen igaz a nemzetiségek tekintetében. Kiemelte: arra a törekszik, hogy ezeket az értékeket megvédjék.
Azoknak a nemzetiségeknek az esetében, amelyeknek van anyaországuk, létezik egyfajta küldetés is, amely arra irányul, hogy betöltsék a híd szerepét az adott állam és Magyarország között - mondta. Ha ugyanakkor nézeteltérés, vita van az adott országgal, abból semmilyen hátránya nem lehet az adott nemzetiségnek nálunk - jelentette ki Semjén Zsolt, aki külön megköszönte a vegyes bizottságokban való munkát, amelyet a nemzetiségek részéről példaértékűnek nevezett.
Kitért arra: minden kultúrát, minden népcsoportot, minden nemzetiséghez tartozót tisztelnek, becsülnek, de soha nem fogadják el, hogy egy pár éve idejött népcsoportnak hasonló jogai legyenek, mint az őshonos kisebbségeknek, amelyek a magyar nemzet államalkotó részei. Szólt a nemzetiségi törvényről is, amely szerinte kiállja az idők próbáját, s történelmi tett volt a keresztülvitele. Jelezte: ha olyan szempontok merülnek fel, amely a nemzetiségeknek fontos, érdemi és szükséges a változtatás, és a bizottság helyesnek látja, akkor nyitottak a módosításra.
Az elmúlt időszakban 12-ről 82-re nőtt a nemzetiségi intézmények száma - ismertette, hozzátéve: ő nagy híve az intézmények átvételének, egyházi és nemzetiségi vonatkozásban is. Ezen intézményeknél mindig van egyfajta plusz, ami gazdagabbá teszi őket - mondta. Kitért arra is: háromszorosára nőtt a területre fordított összeg, most 10,5 milliárd forint. Azt ígérte, ha értelmes javaslat van, a kormány nem fog filléreskedni a jövőben sem.
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: Ritter Imre német nemzetiségi képviselő történelmet írt azzal, hogy mandátumot szerzett a magyar Országgyűlésben. Soltész Miklós, aki a területet a jövőben is államtitkárként felügyeli, azt mondta: az eredmények a közös munkának köszönhetők. Hatalmas lépést tettek, sokkal magasabb szintre kerültek az anyagi támogatások, a lehetőségek bővültek, az anyaországok felé is.
Ritter Imre, a bizottság elnöke, német nemzetiségi képviselő visszatekintett az előző ciklusra, és megköszönte Lázár János és Balog Zoltán miniszter nemzetiségeket segítő tevékenységét. Felvetette, hogy a nemzetiségek költségvetését a kormányzati változtatások hogyan érintik majd. Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló szintén köszönetét fejezte ki a kormánynak. Azt mondta, az elmúlt 8 évben a magyarországi nemzetiségek jelentős előrelépést érhettek meg, ezt nemzetközileg elismerik, ez a szlovén politikusok véleménye is.
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló kiemelte, gond nélkül működhetnek intézményeik. Gordiuszi csomónak nevezte ugyanakkor, ami a magyar-román kapcsolatokat is nehezíti, hogy a vegyes bizottság egy helyben topog. Alexov Lyubomir szerb szószóló arról szólt, nagyon sok támogatást kaptak a kormánytól, több intézményt vettek át, és a fejlesztésekhez források is járultak. A szerb ortodox egyház segítését külön megköszönte.
Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a köznevelési intézmények működéséhez juttatandó állami támogatás fontosságát emelte ki, különös tekintettel a készülő költségvetésre. Felvetette a nemzetiségek választásánál az eljárás finomítását. Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a nemzetiségi támogatásokat kezelő szervezetet érintő elképzelésekről érdeklődött.
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy kapcsolatuk erősödött az anyaországgal az elmúlt években. Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló kiemelte, hogy a támogatás bővülése a legszembetűnőbb volt az esetükben. A választási törvény finomítását szükségesnek nevezte, szerinte itt nagyon sok a probléma.
Farkas Félix roma szószóló a Cziffra György kulturális centrum mellett egy leendő holokauszt-emlékhely létesítését vetette fel. Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel szószóló szintén köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Úgy látja, a "lengyel-magyar híd elég stabil", s fontosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök első útja Lengyelországba vezetett a választások után.
Sianos Tamás görög szószóló egyik kulturális intézményük felújításához kért segítséget. Szuperák Brigitta ukrán szószóló megköszönte a magyar állami támogatásokat, amelyeket Ukrajna nehéz helyzetében nyújtottak. Jelezte, szeretnének kulturális központot létrehozni Budapesten, ehhez kérte a magyar fél segítségét.
Semjén Zsolt úgy reagált: nem akarnak felforgatni semmit, ami eredmény, megállapodás megszületett, az érvényes, azt tiszteletben tartják. Változtatás akkor lesz, ha a nemzetiségek kérik, szervezeti változást nem terveznek. Nem látja reálisnak, hogy a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét aláírják. Nem tudják ezt megtenni, ha az RMDSZ nem látja azt aláírhatónak - mondta, hozzátéve, hogy ha van értelmes dolog, azt megcsinálják, akár benne van a jegyzőkönyvben, akár nincs.
A jogszabályi változtatásokat érintő felvetésekre közölte: a magyar kormány partner minden finomításban, de azt nem szeretné, ha a kormány, az államigazgatás mondaná meg, ki a román, a szerb. A szószólók egyhangúlag támogatták Semjén Zsolt kinevezését, a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások