Semjén Zsolt: Európa legjobbja a magyar vadászati törvény (2. rész)
Az Európai Unió legjobb vadászati törvényének nevezte a hatályban lévő jogszabályokat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke szombaton, a 25. Magyar Vadásznap megnyitó ünnepségén, Mezőberényben.
Az Orbán-kormány által megalkotott törvény az elnök szerint a józan ész kompromisszuma, amely egyszerre szolgálja a vadászok, az agrárgazdálkodók és a természetvédők érdekeit, és mint ilyen, nemzetközi érdeklődést váltott ki.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadásztársadalom időközben újjáépítette kapcsolatait a társszervekkel, így a földművelésügyi, valamint az igazságügyi tárcával, de a természetvédőkkel, közöttük a nemzeti parkokkal is.
Az új vadászati törvény részleteiről szólva kiemelte, hogy egy-egy vadásztársaság immár minimum háromezer hektár területen gazdálkodhat és húsz évre kötheti meg a haszonbérleti szerződést. A földtulajdonosok és a társaságok viszonyát korrektnek nevezete, hiszen a tulajdonosok dönthetik el, hogy kivel állapodnak meg az adott terület hasznosításáról.
A vadászkamara gazdálkodásának stabilitását erősíti az új kamarai törvény is, amelynek értelmében a vadászjegy-értékesítés bevételének száz százaléka helyben marad, sőt a külföldi vadászok által befizetett teljes összeg is. A megnövekedett bevételeket a társaságok és a kamara élőhelyfejlesztésre fordíthatja. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy a vadásztársadalom készül a 2021-ben Magyarországon megrendezendő Vadászati Világkiállításra.
Magyarország legutóbb 1971-ben rendezett hasonlót, és a tervek szerint az 50. évfordulós programon nemcsak a magyar történelem és kultúra integráns részét képező vadászati kultúrát mutatják meg a nagyvilágnak, hanem a rendezvényen felsorakoznak a rokonterületek képviselői is. Így, egyebek mellett bemutatkoznak a lovassportot űzők, a kutyatenyésztők, a solymászok, a horgászok, a lövészek, az íjászok és a természetvédők képviselői is. Mindemellett a látogatók ízelítőt kaphatnak majd a vadászathoz kapcsolódó gasztrokultúráról, sőt a témához kapcsolódó művészeti alkotásokból is.
Semjén Zsolt hozzátette, az előkészületek javában tartanak, hiszen Károlyi József személyében már miniszteri biztost is kineveztek, és a részletes program várhatóan a következő év februárjában a kormány elé kerül. A megnyitó ünnepségen Jámbor László, az Országos Vadászkamara elnöke elmondta, az új kamrai törvény eredményeképpen a támogatásuk elérte az évi kétmilliárd forintot, ami a korábbiak négyszerese. Ennek a forrásnak a fele a megyékhez kerül, míg a fennmaradó részből finanszírozzák, egyebek mellett a kiemelt programokat.
Példaként említette, hogy rövidesen 650 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre a vadgazdálkodás segítésére. A pályázók 2017 november végéig nyújthatják be, 50 százalékos önrész mellett igényüket a megyei kamarákhoz, és a döntést követően, a jövő év márciusában a kifizetések is megkezdődhetnek.
(Forrás: MTI)
Az Orbán-kormány által megalkotott törvény az elnök szerint a józan ész kompromisszuma, amely egyszerre szolgálja a vadászok, az agrárgazdálkodók és a természetvédők érdekeit, és mint ilyen, nemzetközi érdeklődést váltott ki.
Semjén Zsolt az elmúlt éveket elemezve kiemelte, hogy a törvényhozás segítségével sikerült helyreállítani a vadászat becsületét. Az új fegyvertörvény igazodik a való élethez, és kiküszöbölte a korábbi nem életszerű gyakorlatot például a vadászfegyverek szállítására, vagy azok árusítására vonatkozóan.
Az új vadászati törvény részleteiről szólva kiemelte, hogy egy-egy vadásztársaság immár minimum háromezer hektár területen gazdálkodhat és húsz évre kötheti meg a haszonbérleti szerződést. A földtulajdonosok és a társaságok viszonyát korrektnek nevezete, hiszen a tulajdonosok dönthetik el, hogy kivel állapodnak meg az adott terület hasznosításáról.
A vadászkamara gazdálkodásának stabilitását erősíti az új kamarai törvény is, amelynek értelmében a vadászjegy-értékesítés bevételének száz százaléka helyben marad, sőt a külföldi vadászok által befizetett teljes összeg is. A megnövekedett bevételeket a társaságok és a kamara élőhelyfejlesztésre fordíthatja. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy a vadásztársadalom készül a 2021-ben Magyarországon megrendezendő Vadászati Világkiállításra.
Magyarország legutóbb 1971-ben rendezett hasonlót, és a tervek szerint az 50. évfordulós programon nemcsak a magyar történelem és kultúra integráns részét képező vadászati kultúrát mutatják meg a nagyvilágnak, hanem a rendezvényen felsorakoznak a rokonterületek képviselői is. Így, egyebek mellett bemutatkoznak a lovassportot űzők, a kutyatenyésztők, a solymászok, a horgászok, a lövészek, az íjászok és a természetvédők képviselői is. Mindemellett a látogatók ízelítőt kaphatnak majd a vadászathoz kapcsolódó gasztrokultúráról, sőt a témához kapcsolódó művészeti alkotásokból is.
Semjén Zsolt hozzátette, az előkészületek javában tartanak, hiszen Károlyi József személyében már miniszteri biztost is kineveztek, és a részletes program várhatóan a következő év februárjában a kormány elé kerül. A megnyitó ünnepségen Jámbor László, az Országos Vadászkamara elnöke elmondta, az új kamrai törvény eredményeképpen a támogatásuk elérte az évi kétmilliárd forintot, ami a korábbiak négyszerese. Ennek a forrásnak a fele a megyékhez kerül, míg a fennmaradó részből finanszírozzák, egyebek mellett a kiemelt programokat.
Példaként említette, hogy rövidesen 650 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre a vadgazdálkodás segítésére. A pályázók 2017 november végéig nyújthatják be, 50 százalékos önrész mellett igényüket a megyei kamarákhoz, és a döntést követően, a jövő év márciusában a kifizetések is megkezdődhetnek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások