Sikeres a korrupcióellenes fellépés a jegybank, a számvevőszék és a Közbeszerzési Hatóság szerint
Sikeresnek ítélte a korrupcióellenes fellépést a jegybank, a számvevőszék, illetve a Közbeszerzési Hatóság vezetője, egyúttal hangsúlyozták az intézményi összefogás erősítését a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának hatodik évfordulóján tartott rendezvényen hétfőn, Budapesten.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a rendezvényen kijelentette: az integritás mint a korrupcióval szembeni ellenálló-képesség ma már nem idegen fogalom, hanem minden területen érvényes fejlesztési irány. A korrupció elleni hatékony fellépés összehangolt intézkedéseket és együttműködést igényel, minden intézménynek el kell végeznie az integritásnál rá háruló feladatokat és más szervezetek tapasztalatait is hasznosítania kell - tette hozzá.
Ezek közé sorolta a közbizalom szempontjából különösen fontos közszolgáltatásokat, mivel - mint fogalmazott - az állampolgárok érdekeltek a legjobb feltételek elnyerésében például a díjköteles szolgáltatásoknál, méltányossági ügyekben vagy egyes szolgáltatások iránti túlkereslet esetében.
Domokos László szerint az integritást erősíti, hogy a pénzbeli vagy természetbeli ellátásoknál többnyire készül átvételi dokumentum, az összeférhetetlenségek szabályozását pedig általában megfelelőnek ítélte. A panaszkezelést és közérdekű adatbejelentést támogató rendszerek azonban sokszor hiányoznak és az ajándékok, meghívások elfogadásának szabályozása sem kellően szabályozott - tette hozzá. Az ÁSZ elnöke szerint a hatósági jogkörrel eljáró szervezeteknél az egyedi mérlegelésen alapuló jogkör és a méltányosság, továbbá az engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési ügyek, vagy a szakhatósági véleményezések is problémát jelenthetnek.
Domokos László közölte, az elmúlt 7 év tapasztalatai szerint a közintézmények korrupciós kockázata általánosan és trendszerűen csökkent, mérséklődött a nem ellenőrzött területek aránya, a korrupció elleni védettség szintje rendszerszinten javult a közszférában. Az integritást erősítő intézkedések 2010 óta a szabályozás szintjén, jogszabályokban, iránymutatásokban, etikai kódexekben és kormányzati stratégiákban is megjelentek, az ÁSZ pedig a jogszabályi környezet változásának köszönhetően ellenőrző feladatokat is ellát a korrupció visszaszorítása érdekében - tette hozzá.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kijelentette, hogy a korrupcióval szembeni ellenálló-képesség a pénzügyi stabilitást is befolyásolja, ezért az integritás erősítését a jegybank kiemelt feladatnak tekinti. Ismertette, hogy az MNB a felügyeleti területek szervezeti rendjében elválasztotta a felügyelői, vizsgálói és jogi szervezeti egységeket, így a pénzügyi intézmények vizsgálatakor minden munkafolyamatban és döntési pontnál egymástól független vezetők ellenőrzése érvényesül.
A jegybank emellett a belső védelmi vonalakról, a pénzügyi szervezetek irányítási és ellenőrzési funkcióiról közzétett ajánlásában vagy az Európai Bankhatóság javadalmazási ajánlásainak magyarországi alkalmaztatásával is segíti a pénzügyi intézményeket. Integritásukat az MNB az új kihívást jelentő a digitalizáció terén is támogatja - tette hozzá.
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a hivatal kész az integritást erősítő jó gyakorlatok átvételére, a szakirányú képzésekre, és megosztja saját tapasztalatait más intézményekkel, idén 15 ingyenes konferencián csaknem 2 ezer közbeszerzési szakembernek tartottak tájékoztatót, többek között a korrupciós kockázatok csökkentéséről. A hatóság beszerzés-támogató rendszere segíti az átláthatóságot, a beszerzési szabályzat szigorításával háromról ötre emelték a szükséges ajánlatkérések számát a beszerzési értékhatár alatt is, a szerződött partnereket pedig a szerződéskötés után is ellenőrzik - közölte.
Hozzátette, hogy a hivatal keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság decemberig a közbeszerzési jogsértések miatt csaknem 630 millió forint, a közbeszerzési teljesítések szabálytalanságai miatt pedig megközelítően 343 millió forint bírságot szabott ki. Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy a hatóság - Európában egyedülálló módon - a közbeszerzési szerződésekben vállalt teljesítéseket, végrehajtásokat is ellenőrzi helyszíni ellenőrzésekkel 2015 óta, ezzel nemcsak az ajánlatkérők, hanem az ajánlattevők is bekerültek az ellenőrzési körbe.
A hatóság vezetője közölte: az Országgyűlés elé került az a törvénymódosítás, amely szerint 2018. április 15-től minden közbeszerzést a jelenleg tesztelés alatt álló elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül intéznek.
(Forrás: MTI)
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a rendezvényen kijelentette: az integritás mint a korrupcióval szembeni ellenálló-képesség ma már nem idegen fogalom, hanem minden területen érvényes fejlesztési irány. A korrupció elleni hatékony fellépés összehangolt intézkedéseket és együttműködést igényel, minden intézménynek el kell végeznie az integritásnál rá háruló feladatokat és más szervezetek tapasztalatait is hasznosítania kell - tette hozzá.
Domokos László közölte: a közszféra korrupciós kockázatait vizsgáló számvevőszéki felméréshez idén minden eddiginél több - a közalkalmazottak több mint 60 százalékát lefedő 3346 adatszolgáltató - szervezet csatlakozott, és különösen nagy hangsúlyt kaptak azok a területek, ahol a köz- és a magánszféra találkozása miatt erős a korrupciós kockázat - tette hozzá.
Domokos László szerint az integritást erősíti, hogy a pénzbeli vagy természetbeli ellátásoknál többnyire készül átvételi dokumentum, az összeférhetetlenségek szabályozását pedig általában megfelelőnek ítélte. A panaszkezelést és közérdekű adatbejelentést támogató rendszerek azonban sokszor hiányoznak és az ajándékok, meghívások elfogadásának szabályozása sem kellően szabályozott - tette hozzá. Az ÁSZ elnöke szerint a hatósági jogkörrel eljáró szervezeteknél az egyedi mérlegelésen alapuló jogkör és a méltányosság, továbbá az engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési ügyek, vagy a szakhatósági véleményezések is problémát jelenthetnek.
Domokos László közölte, az elmúlt 7 év tapasztalatai szerint a közintézmények korrupciós kockázata általánosan és trendszerűen csökkent, mérséklődött a nem ellenőrzött területek aránya, a korrupció elleni védettség szintje rendszerszinten javult a közszférában. Az integritást erősítő intézkedések 2010 óta a szabályozás szintjén, jogszabályokban, iránymutatásokban, etikai kódexekben és kormányzati stratégiákban is megjelentek, az ÁSZ pedig a jogszabályi környezet változásának köszönhetően ellenőrző feladatokat is ellát a korrupció visszaszorítása érdekében - tette hozzá.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kijelentette, hogy a korrupcióval szembeni ellenálló-képesség a pénzügyi stabilitást is befolyásolja, ezért az integritás erősítését a jegybank kiemelt feladatnak tekinti. Ismertette, hogy az MNB a felügyeleti területek szervezeti rendjében elválasztotta a felügyelői, vizsgálói és jogi szervezeti egységeket, így a pénzügyi intézmények vizsgálatakor minden munkafolyamatban és döntési pontnál egymástól független vezetők ellenőrzése érvényesül.
A jegybank emellett a belső védelmi vonalakról, a pénzügyi szervezetek irányítási és ellenőrzési funkcióiról közzétett ajánlásában vagy az Európai Bankhatóság javadalmazási ajánlásainak magyarországi alkalmaztatásával is segíti a pénzügyi intézményeket. Integritásukat az MNB az új kihívást jelentő a digitalizáció terén is támogatja - tette hozzá.
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a hivatal kész az integritást erősítő jó gyakorlatok átvételére, a szakirányú képzésekre, és megosztja saját tapasztalatait más intézményekkel, idén 15 ingyenes konferencián csaknem 2 ezer közbeszerzési szakembernek tartottak tájékoztatót, többek között a korrupciós kockázatok csökkentéséről. A hatóság beszerzés-támogató rendszere segíti az átláthatóságot, a beszerzési szabályzat szigorításával háromról ötre emelték a szükséges ajánlatkérések számát a beszerzési értékhatár alatt is, a szerződött partnereket pedig a szerződéskötés után is ellenőrzik - közölte.
Hozzátette, hogy a hivatal keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság decemberig a közbeszerzési jogsértések miatt csaknem 630 millió forint, a közbeszerzési teljesítések szabálytalanságai miatt pedig megközelítően 343 millió forint bírságot szabott ki. Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy a hatóság - Európában egyedülálló módon - a közbeszerzési szerződésekben vállalt teljesítéseket, végrehajtásokat is ellenőrzi helyszíni ellenőrzésekkel 2015 óta, ezzel nemcsak az ajánlatkérők, hanem az ajánlattevők is bekerültek az ellenőrzési körbe.
A hatóság vezetője közölte: az Országgyűlés elé került az a törvénymódosítás, amely szerint 2018. április 15-től minden közbeszerzést a jelenleg tesztelés alatt álló elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül intéznek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások