Sukoró-ügy - Gyurcsány Ferenc: bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást

Gyurcsány Ferenc állítása szerint nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában szüntették meg ellene az eljárást a Sukoró-ügyben, erről szól a Központi Nyomozó Főügyészség határozata. Fazekas Géza főügyészségi szóvivő ugyanakkor a megjelölt törvényhelyre hivatkozva az MTI-nek csütörtökön megerősítette azon korábbi közlésüket, hogy bizonyítottság hiányában szűnt meg a nyomozás.

A volt miniszterelnök csütörtöki, "Alávalók" című Facebook- bejegyzésében azt írta: kézhez kapta a főügyészség határozatát, amelyben arról értesítik, hogy az úgynevezett Sukoró-ügyben megszüntetik az ellene folytatott nyomozást. Utalt arra, a döntést a főügyészség a múlt héten jelentette be, arra hivatkozva, hogy a hivatali visszaélést bizonyítékok hiányában nem tudja megállapítani.
"A most megküldött hivatalos határozatban viszont nem ez áll" - közölte Gyurcsány Ferenc, idézve a határozat szövegét. E szerint a nyomozást a büntetőeljárásról szóló törvény 190. paragrafusa 1. bekezdésének "b" pontja alapján szüntetik meg, "mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény".
Gyurcsány Ferenc szerint nemcsak Polt Péter legfőbb ügyész viselkedett "alávaló" módon, hanem a főügyészség is, és politikai "mószerolásba" kezdtek.

Emiatt tisztességtelenek és alkalmatlanok is - írta, hozzátéve: megvizsgálja, miként vehet elégtételt a főügyészségen.

src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">

Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI megkeresésére csütörtökön azt közölte: ha valakivel szemben a Gyurcsány Ferenc által is hivatkozott pont alapján szüntetik meg a nyomozást, az azt jelenti, hogy olyan egymásnak feszülő bizonyítékok vannak pro és kontra, hogy nem lehet egyértelműen állást foglalni, nem bizonyított a cselekmény, ezért szüntették meg bizonyítottság hiányában a nyomozást.
A büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó paragrafusa szerint az ügyész a nyomozást az a) pont szerint akkor szünteti meg, ha a cselekmény nem bűncselekmény, a b) pont szerint, ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény.
Keresztes Imre főügyész július 20-án közölte, hogy bizonyítottság hiányában megszüntette a Központi Nyomozó Főügyészség a Gyurcsány Ferenc ellen hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást a Sukoró-ügyben.
A főügyészség ezzel egyidejűleg vádat emelt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette kísérletével vádolja a főügyészség, ezt Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el, míg V. Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád.
Akkor a főügyész arról tájékoztatott, hogy bár a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja Gyurcsány Ferenc vonatkozásában fennállt, ugyanakkor az újabb tanúkihallgatások és a párhuzamosan folyó polgári per eredményére figyelemmel nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a cseréről hozott döntésben, mint ahogy az eljárásának a célját sem.
Július 24-én a Népszava azt írta, Gyurcsány Ferenc arra készül, hogy panasszal él a Központi Nyomozó Főügyészség határozatával szemben. Zamecsnik Péter, Gyurcsány Ferenc ügyvédje a lapnak azt mondta, még nem kapták kézhez az ügyészségi határozatot, de várhatóan panasszal élnek, hogy az ügyészség bűncselekmény hiánya miatt, és ne bizonyítottság hiányára hivatkozva szüntesse meg a Gyurcsány elleni eljárást.
Gyurcsány Ferencet azzal gyanúsította az ügyészség: a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban törvényi felhatalmazás nélkül, a hatáskörét túllépve döntött a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek. A főügyészség 2011. októberi közlése szerint a befektetőkkel 2008 májusában folytatott megbeszélésen arról döntött, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek.
A volt miniszterelnök mindvégig tagadta, hogy bűnös lenne, koncepciósnak minősítette az ellene indult eljárást, és úgy foglalt állást, hogy a sukorói beruházás majdnem egymilliárd dollárt hozott volna az országnak és kétezer-ötszáz embernek adott volna munkát.