Sulyok Tamás: az Alkotmánybíróság 35 évvel ezelőtti megalapítása a jogállamiság győzelmének ünnepe
Az Alkotmánybíróság 35 évvel ezelőtti megalapítása Magyarország történetében a jogállamiság győzelmének ünnepe lett - mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtökön, az Alkotmánybíróság alapításának 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián a Parlamentben.
A köztársasági elnök Az alkotmánybíróságok működésének korszakai - kihívások és válaszok című konferencián kiemelte: a testület nemes céljaihoz méltóan sikeresen őrködik az alkotmányos rend felett, biztosítja az alapvető jogokat, a hatalom végső korlátjaként pedig megóvja a demokratikus jogállamot.
Hozzátette: az Alkotmánybíróság a nemzet alaptörvénybe írt értékeit képviseli és oltalmazza.
Az Alkotmánybíróság történetét ismertetve Sulyok Tamás kiemelte: a demokratikus jogrendszer kiépítése az Alkotmánybíróság nélkül hazánkban aligha lett volna kivitelezhető és értelmezhető. A rendszerváltás kora a magyar jogtörténet mozgalmas és a magyar nemzet fontos identitástisztázó évei voltak - mutatott rá.
Kiemelte: az Alkotmánybíróság szakmai munkájának fókuszában az első évtizedben az állt, hogy bontsa le a rendszerváltás idején a magyar jogrendben még nagy számban fellelhető alkotmányellenes zárványokat, a jogállamisággal összeférhetetlen, még meglévő jogszabályokat.
Sulyok Tamás hozzátette, tevékenységén keresztül a testület egy további magasztos küldetést is teljesített: elöl járt abban, hogy reprezentálja az ország számára a jogállamiság értékének súlyát és kikezdhetetlenségét.
A köztársasági elnök emlékeztetett: 2011 áprilisában a meglévő országgyűlési felhatalmazás alapján megszületett az új alaptörvény, amely tiszta keretbe foglalta a nemzet legfőbb értékeit, hitvallását, alkotmányos és nemzeti identitásunk gerincét.
Az alaptörvény elfogadásával Európa legújabb alkotmánya született meg, védelmének legfőbb szerve pedig az Alkotmánybíróság - mutatott rá Sulyok Tamás.
Hozzátette: az alaptörvény elfogadásával a hazai Alkotmánybíróság alapjogvédelmi eszköztára jelentősen kibővült.
Az Alkotmánybíróság szervezete tovább erősödött, létszáma 11-ről 15 főre emelkedett, a bírák hivatali idejét 12 évre növelték, és az újraválaszthatóságukat eltörölték. A testület elnökét az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával közvetlenül választja. Mindezek a függetlenség és hatékonyság biztosítékai egyszerre - közölte.
Kiemelte: az Alkotmánybíróság megváltozott alapjogvédelmi potenciálja és az európai jogi kollíziós kérdésekben adott megoldásai a magyar testületet a 2010-es évek végére az Európai Unió mértékadó alkotmánybíróságainak sorába emelte. Olyan nemzeti intézménnyé vált, amely intenzív párbeszédet folytat más tagállami alkotmánybírósági fórumokkal, az Európai Unió Bíróságával.
Az Alkotmánybíróság nemcsak a legmagasabb szintű nemzeti intézmények egyike, de olyan független bírói testület, amely minden tiszteletet és megbecsülést megérdemel - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
(Forrás: MTI)
A köztársasági elnök Az alkotmánybíróságok működésének korszakai - kihívások és válaszok című konferencián kiemelte: a testület nemes céljaihoz méltóan sikeresen őrködik az alkotmányos rend felett, biztosítja az alapvető jogokat, a hatalom végső korlátjaként pedig megóvja a demokratikus jogállamot.Hozzátette: az Alkotmánybíróság a nemzet alaptörvénybe írt értékeit képviseli és oltalmazza.
Irányt mutat és gátat szab az újabb kihívásokkal szemben, amelyek a technológia robbanásszerű átalakulása következtében szélsőséges ideológiák terjedésével érik a társadalmunkat, jogrendszerünket.
Az Alkotmánybíróság történetét ismertetve Sulyok Tamás kiemelte: a demokratikus jogrendszer kiépítése az Alkotmánybíróság nélkül hazánkban aligha lett volna kivitelezhető és értelmezhető. A rendszerváltás kora a magyar jogtörténet mozgalmas és a magyar nemzet fontos identitástisztázó évei voltak - mutatott rá.
Kiemelte: az Alkotmánybíróság szakmai munkájának fókuszában az első évtizedben az állt, hogy bontsa le a rendszerváltás idején a magyar jogrendben még nagy számban fellelhető alkotmányellenes zárványokat, a jogállamisággal összeférhetetlen, még meglévő jogszabályokat.
Sulyok Tamás hozzátette, tevékenységén keresztül a testület egy további magasztos küldetést is teljesített: elöl járt abban, hogy reprezentálja az ország számára a jogállamiság értékének súlyát és kikezdhetetlenségét.
A köztársasági elnök emlékeztetett: 2011 áprilisában a meglévő országgyűlési felhatalmazás alapján megszületett az új alaptörvény, amely tiszta keretbe foglalta a nemzet legfőbb értékeit, hitvallását, alkotmányos és nemzeti identitásunk gerincét.
Az alaptörvény elfogadásával Európa legújabb alkotmánya született meg, védelmének legfőbb szerve pedig az Alkotmánybíróság - mutatott rá Sulyok Tamás.
Hozzátette: az alaptörvény elfogadásával a hazai Alkotmánybíróság alapjogvédelmi eszköztára jelentősen kibővült.
Az Alkotmánybíróság szervezete tovább erősödött, létszáma 11-ről 15 főre emelkedett, a bírák hivatali idejét 12 évre növelték, és az újraválaszthatóságukat eltörölték. A testület elnökét az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával közvetlenül választja. Mindezek a függetlenség és hatékonyság biztosítékai egyszerre - közölte.
Kiemelte: az Alkotmánybíróság megváltozott alapjogvédelmi potenciálja és az európai jogi kollíziós kérdésekben adott megoldásai a magyar testületet a 2010-es évek végére az Európai Unió mértékadó alkotmánybíróságainak sorába emelte. Olyan nemzeti intézménnyé vált, amely intenzív párbeszédet folytat más tagállami alkotmánybírósági fórumokkal, az Európai Unió Bíróságával.
Az Alkotmánybíróság nemcsak a legmagasabb szintű nemzeti intézmények egyike, de olyan független bírói testület, amely minden tiszteletet és megbecsülést megérdemel - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások