Szakértő: a helyi muszlim közösségek együttműködésére van szükség
A Corvinus Egyetem rektora szerint ahhoz, hogy eredményesen fel lehessen számolni az Európában lévő alvó sejteket, a helyi muszlim közösségek maximális együttműködésére van szükség.
Rostoványi Zsolt az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azt mondta: a titkosszolgálatoknak lehetnek információik, sejtéseik, de nagyon nehéz egészen pontosan felderíteni hol vannak az alvósejtek. Általában ugyanis olyanokról van szó, akik Európában születtek, itt szocializálódtak, aztán hirtelen egy akciót hajtottak végre.
A rektor felidézte, hogy a brüsszeli robbantások után a muszlim közösségek és imámok is azzal a kéréssel fordultak a belga kormányhoz, hogy legyen erőteljesebb az együttműködés. Rostoványi Zsolt kiemelte, hogy a muszlim közösségek elsöprő többsége ellenzi az ilyen cselekményeket, és nem szeretné, hogy ezek miatt a muszlim közösségek egészét bélyegezzék meg.
Az nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli robbantásokat a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthető emberek követték el. A rektor ennek kapcsán megjegyezte, hogy a terrorszervezet defenzívában van, mivel a légi támadások és egyéb akciók következtében jelentős veszteségek érték, mostanra az iraki, szíriai területeik nagyjából 15 százalékkal csökkentek. Ezért stratégiai fontosságú, hogy eredményt mutassanak fel.
Emellett céljuk a félelemkeltés is - tette hozzá a rektor, aki szerint ezért is "borzalmasan fontos", hogy milyen a reakció "az európai befogadó társadalmak" részéről. Kiemelte, hogy az általánosítás, az iszlámellenesség a "terroristák malmára hajtja a vizet", mert éppen az a szándékuk, hogy törésvonalat hozzanak létre.
A Corvinus Egyetem rektora nem tartja valószínűnek azt, hogy az Iszlám Állam teret tud nyerni Európában. A terrorszervezet visszaszorítható - mondta -, de ha megsemmisítenék is Irakban és Szíriában, az, még nem jelentené a történet végét, mivel akkor azok, akiket Európából toboroztak, visszatérnének. Hosszú távú megoldást az jelent, ha az európai helyzetet is sikerül rendezni, de ehhez nemcsak a vallási, civilizációs, hanem a szociális, gazdasági, politikai kérdéseket is figyelembe kell venni - fogalmazott Rostoványi Zsolt.
MTI
Rostoványi Zsolt az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azt mondta: a titkosszolgálatoknak lehetnek információik, sejtéseik, de nagyon nehéz egészen pontosan felderíteni hol vannak az alvósejtek. Általában ugyanis olyanokról van szó, akik Európában születtek, itt szocializálódtak, aztán hirtelen egy akciót hajtottak végre.
Ezért is fontos, hogy azok a közösségek, ahol ilyenek élhetnek, együttműködjenek - fejtette ki.
A rektor felidézte, hogy a brüsszeli robbantások után a muszlim közösségek és imámok is azzal a kéréssel fordultak a belga kormányhoz, hogy legyen erőteljesebb az együttműködés. Rostoványi Zsolt kiemelte, hogy a muszlim közösségek elsöprő többsége ellenzi az ilyen cselekményeket, és nem szeretné, hogy ezek miatt a muszlim közösségek egészét bélyegezzék meg.
Az nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli robbantásokat a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthető emberek követték el. A rektor ennek kapcsán megjegyezte, hogy a terrorszervezet defenzívában van, mivel a légi támadások és egyéb akciók következtében jelentős veszteségek érték, mostanra az iraki, szíriai területeik nagyjából 15 százalékkal csökkentek. Ezért stratégiai fontosságú, hogy eredményt mutassanak fel.
Emellett céljuk a félelemkeltés is - tette hozzá a rektor, aki szerint ezért is "borzalmasan fontos", hogy milyen a reakció "az európai befogadó társadalmak" részéről. Kiemelte, hogy az általánosítás, az iszlámellenesség a "terroristák malmára hajtja a vizet", mert éppen az a szándékuk, hogy törésvonalat hozzanak létre.
A Corvinus Egyetem rektora nem tartja valószínűnek azt, hogy az Iszlám Állam teret tud nyerni Európában. A terrorszervezet visszaszorítható - mondta -, de ha megsemmisítenék is Irakban és Szíriában, az, még nem jelentené a történet végét, mivel akkor azok, akiket Európából toboroztak, visszatérnének. Hosszú távú megoldást az jelent, ha az európai helyzetet is sikerül rendezni, de ehhez nemcsak a vallási, civilizációs, hanem a szociális, gazdasági, politikai kérdéseket is figyelembe kell venni - fogalmazott Rostoványi Zsolt.
MTI
Hozzászólások