Szakértő: szinte kizárt az újabb kísérlet
Szinte kizárt, hogy a közeljövőben újabb puccsot kíséreljenek meg Törökországban, "ha volt biztonsági rés a falon", az most felszínre került, a rést betömik, most a stabilizáció következik - nyilatkozta Hegedűs Tamás geopolitikai szakértő szombaton az MTI-nek.
Az elemző kifejtette: váratlan volt a péntek éjszakai puccskísérlet, az elmúlt években ugyanis jelentősen megerősödött a hadsereg feletti demokratikus kontroll. Olyan mértékű belső feszültség sem volt az országban, amely egy ilyen katonai lázadást előrevetített volna, a külső fenyegetések pedig inkább az összezárást indokolják - vélekedett.
Úgy látja, éppen ezért racionális magyarázat egyelőre nincs arra, hogy a puccskísérlet miért most történt. Még azt sem tudni, ki állt a puccskísérlet hátterében, és milyen érdekből történt az egész - mutatott rá. Hozzátette: azt sem tudni, hogy "belső vagy külső érdek mozgatta-e a szálakat".
Hegedűs Tamás felidézte: korábban több katonai puccs is volt az országban, de ezek mindegyike a hadsereg felső vezetésének irányításával történt, törékeny kormányok ellen. Most azonban nemcsak puccskísérlet volt, hanem hadseregen belüli lázadás is, egy erős választott hatalommal szemben - közölte.
Kiemelte: az után, hogy sem az ellenzék, sem a katonai vezetés nem állt az államcsíny mellé, az emberek többsége pedig demonstratívan szembeszegült a lázadó fegyvereseknek, az esélyek pillanatok alatt szertefoszlottak. "A török nép elképesztő hősiességgel védte meg a demokratikus rendet" - jelentette ki.
A szakértő hangsúlyozta: bár Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) van egy markáns, kisebbségben lévő ellenzéke, az emberek többsége "az elmúlt másfél évtized nyertese". A 2002 óta tartó kormányzás nemcsak nagy gazdasági fejlődést hozott, hanem soha nem látott társadalmi mobilitást, tízmilliók társadalmi státusa emelkedett jelentősen - közölte. Hozzáfűzte: ez a széles társadalmi bázis semmiképpen nem akar visszarendeződést.
Azzal kapcsolatban, hogy Erdogan az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot, Fethullah Gülent sejti a történtek mögött, Hegedűs Tamás kijelentette: a "gülenista mozgalom" kétségtelenül erős árnyékállamot, párhuzamos hatalmi struktúrát hozott létre a közigazgatásban és az erőszakszervezetekben. Kiszorításuk évek óta erőteljesen halad.
Reális feltételezés, hogy a még megmaradt erők próbáltak egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tenni a hatalom megragadására, de a legfontosabb részleteket még nem tudni - vélekedett. A következményeket illetően az elemző kifejtette: Erdogan elnök pozíciója tovább erősödhet, ahogy az elnöki rendszer támogatottsága is.
Egyúttal a demokratikus konszenzus is erősödhet annak eredményeként, hogy a parlamenti ellenzék az első perctől elutasította az erőszakos hatalomváltást. A puccskísérlet leverése "a választott népképviselet és a török nép győzelme volt" - értékelte.
Hegedűs Tamás arra is kitért, hogy az elnöknek eleve erős volt a legitimitása, miután már a közvetlen elnökválasztás első fordulójában 52 százalékot kapott, többet, mint ellenfelei együttvéve. A külső és belső fenyegetések tovább növelhetik az erős kézre, rendre és biztonságra irányuló várakozásokat, és egy francia típusú elnöki rendszer bevezetése alighanem megkapná a szükséges többséget egy népszavazáson - közölte.
(Forrás: MTI)
Az elemző kifejtette: váratlan volt a péntek éjszakai puccskísérlet, az elmúlt években ugyanis jelentősen megerősödött a hadsereg feletti demokratikus kontroll. Olyan mértékű belső feszültség sem volt az országban, amely egy ilyen katonai lázadást előrevetített volna, a külső fenyegetések pedig inkább az összezárást indokolják - vélekedett.Úgy látja, éppen ezért racionális magyarázat egyelőre nincs arra, hogy a puccskísérlet miért most történt. Még azt sem tudni, ki állt a puccskísérlet hátterében, és milyen érdekből történt az egész - mutatott rá. Hozzátette: azt sem tudni, hogy "belső vagy külső érdek mozgatta-e a szálakat".
Hegedűs Tamás felidézte: korábban több katonai puccs is volt az országban, de ezek mindegyike a hadsereg felső vezetésének irányításával történt, törékeny kormányok ellen. Most azonban nemcsak puccskísérlet volt, hanem hadseregen belüli lázadás is, egy erős választott hatalommal szemben - közölte.
Kiemelte: az után, hogy sem az ellenzék, sem a katonai vezetés nem állt az államcsíny mellé, az emberek többsége pedig demonstratívan szembeszegült a lázadó fegyvereseknek, az esélyek pillanatok alatt szertefoszlottak. "A török nép elképesztő hősiességgel védte meg a demokratikus rendet" - jelentette ki.
A szakértő hangsúlyozta: bár Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) van egy markáns, kisebbségben lévő ellenzéke, az emberek többsége "az elmúlt másfél évtized nyertese". A 2002 óta tartó kormányzás nemcsak nagy gazdasági fejlődést hozott, hanem soha nem látott társadalmi mobilitást, tízmilliók társadalmi státusa emelkedett jelentősen - közölte. Hozzáfűzte: ez a széles társadalmi bázis semmiképpen nem akar visszarendeződést.
Azzal kapcsolatban, hogy Erdogan az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot, Fethullah Gülent sejti a történtek mögött, Hegedűs Tamás kijelentette: a "gülenista mozgalom" kétségtelenül erős árnyékállamot, párhuzamos hatalmi struktúrát hozott létre a közigazgatásban és az erőszakszervezetekben. Kiszorításuk évek óta erőteljesen halad.
Reális feltételezés, hogy a még megmaradt erők próbáltak egy utolsó, kétségbeesett kísérletet tenni a hatalom megragadására, de a legfontosabb részleteket még nem tudni - vélekedett. A következményeket illetően az elemző kifejtette: Erdogan elnök pozíciója tovább erősödhet, ahogy az elnöki rendszer támogatottsága is.
Egyúttal a demokratikus konszenzus is erősödhet annak eredményeként, hogy a parlamenti ellenzék az első perctől elutasította az erőszakos hatalomváltást. A puccskísérlet leverése "a választott népképviselet és a török nép győzelme volt" - értékelte.
Hegedűs Tamás arra is kitért, hogy az elnöknek eleve erős volt a legitimitása, miután már a közvetlen elnökválasztás első fordulójában 52 százalékot kapott, többet, mint ellenfelei együttvéve. A külső és belső fenyegetések tovább növelhetik az erős kézre, rendre és biztonságra irányuló várakozásokat, és egy francia típusú elnöki rendszer bevezetése alighanem megkapná a szükséges többséget egy népszavazáson - közölte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások