Szakértők: a magyarok igen jó véleménnyel vannak Németországról
A magyarok nagyon jó véleménnyel vannak Németországról, elkötelezetten támogatják a kétoldalú kapcsolatok építését - hangzott el A magyarok Németország-képe című konferencián, kedden Budapesten.
A Nézőpont Intézet által rendezett tanácskozáson Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke kiemelte: az a magyar-német kapcsolatok fő problémája - amely egyúttal közép-európai probléma is -, hogy Németországot Európán belüli geopolitikai helyzete egyszerre teszi közép-európaivá és nyugat-európaivá, de Berlin inkább a nyugat-európai identitását hangsúlyozza, a közép-európait pedig elhanyagolja. Holott Németországnak mindkét diktatúráról van tapasztalata, és éppen ez a közös a közép-európai országokban - magyarázta.
Azt mondta, az EU-n belül el kellene fogadni azokat nézetkülönbséget, amelyeknek politikai, társadalmi, kulturális következményei vannak, meg kellene tanulni együtt élni ezekkel, ebben áll a kompromisszum. A nyugat-európai társadalmakban a beáramlott migránsok integrációja az egyik legfontosabb belpolitikai, gazdaságpolitikai, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai kérdés, Magyarország számára azonban ezek a kérdések nem léteznek - vélekedett. Hozzáfűzte: ezért nem tudunk konszenzusra jutni, és Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy Közép-Európa más úton jár.
Balog Zoltán szerint "lehet, hogy van egy lelki törés" a magyar-német viszonyban, mert Németországnak nehéz elfogadnia, hogy vannak országok, amelyek nem akarják azt, ami náluk van. Remélhetőleg nem lesz emiatt egyoldalú a viszony - mondta. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója egy 2018 októberében készített telefonos közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a magyarok 54 százalékának inkább jó véleménye van Németországról, míg 32 százaléknak inkább rossz. Az előző évhez képest 56-ról 62 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint jók a kapcsolataink Németországgal - közölte. Hozzátette: a gazdasági kapcsolatok megítélése különösen javult, 62-ről 69 százalékra nőtt az ezt a terültet pozitívan értékelők aránya.
A kutató kitért arra: a magyarok 42 százaléka szerint a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyösek a két országnak, 25 százalék szerint azonban inkább Németország húz hasznot ezekből. A migrációs politikát illetően a megkérdezettek 68 százaléka egyetért a magyar kormány politikájával, 73 százalékuk pedig nem ért egyet a német kormányéval - mutatott rá Nagy Dániel.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője kiemelte: Magyarország a legnagyobb barátja Németországnak, elkötelezett híve és támogatója, valamint talán a Németországról legpozitívabban gondolkodó ország. Ugyanakkor a migráció megnehezítette a kapcsolataikat az elmúlt években - vélekedett. Azt mondta, azonban úgy tűnik, a CDU újragondolja a migrációról kialakított álláspontját, ami esélyt ad arra, hogy az idei év jobban sikerüljön a kétoldalú kapcsolatok szempontjából.
(Forrás: MTI)
A Nézőpont Intézet által rendezett tanácskozáson Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke kiemelte: az a magyar-német kapcsolatok fő problémája - amely egyúttal közép-európai probléma is -, hogy Németországot Európán belüli geopolitikai helyzete egyszerre teszi közép-európaivá és nyugat-európaivá, de Berlin inkább a nyugat-európai identitását hangsúlyozza, a közép-európait pedig elhanyagolja. Holott Németországnak mindkét diktatúráról van tapasztalata, és éppen ez a közös a közép-európai országokban - magyarázta.
Úgy látja, ezért azt lehetne gondolni, hogy Németország sokkal nagyobb érzékenységgel viseltetetik Közép-Európa geopolitikai döntései iránt.
Helmut Kohl kancellár idején ez még így volt, de mára eltűnt ez a megközelítés a német politikából, és a nyugati orientáció került előtérbe - közölte. Balog Zoltán a migrációval kapcsolatban kifejtette: a történelmi identitással kapcsolatban Közép-Európában sokkal nagyobb az érzékenység, mint azokban az országokban, amelyeknek nincs tapasztalatuk a kommunizmusról, vagy nem voltak olyan helyzetben, hogy hosszú ideig nem maguk gyakorolták a szuverenitásukat. Sok országnak értelmezhetetlen, hogy milyen az, amikor azoknak, akik a végső szót mondják ki felettünk, nincs közük a mi kultúránkhoz - fogalmazott.
Azt mondta, az EU-n belül el kellene fogadni azokat nézetkülönbséget, amelyeknek politikai, társadalmi, kulturális következményei vannak, meg kellene tanulni együtt élni ezekkel, ebben áll a kompromisszum. A nyugat-európai társadalmakban a beáramlott migránsok integrációja az egyik legfontosabb belpolitikai, gazdaságpolitikai, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai kérdés, Magyarország számára azonban ezek a kérdések nem léteznek - vélekedett. Hozzáfűzte: ezért nem tudunk konszenzusra jutni, és Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy Közép-Európa más úton jár.
Balog Zoltán szerint "lehet, hogy van egy lelki törés" a magyar-német viszonyban, mert Németországnak nehéz elfogadnia, hogy vannak országok, amelyek nem akarják azt, ami náluk van. Remélhetőleg nem lesz emiatt egyoldalú a viszony - mondta. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója egy 2018 októberében készített telefonos közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a magyarok 54 százalékának inkább jó véleménye van Németországról, míg 32 százaléknak inkább rossz. Az előző évhez képest 56-ról 62 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint jók a kapcsolataink Németországgal - közölte. Hozzátette: a gazdasági kapcsolatok megítélése különösen javult, 62-ről 69 százalékra nőtt az ezt a terültet pozitívan értékelők aránya.
A kutató kitért arra: a magyarok 42 százaléka szerint a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyösek a két országnak, 25 százalék szerint azonban inkább Németország húz hasznot ezekből. A migrációs politikát illetően a megkérdezettek 68 százaléka egyetért a magyar kormány politikájával, 73 százalékuk pedig nem ért egyet a német kormányéval - mutatott rá Nagy Dániel.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője kiemelte: Magyarország a legnagyobb barátja Németországnak, elkötelezett híve és támogatója, valamint talán a Németországról legpozitívabban gondolkodó ország. Ugyanakkor a migráció megnehezítette a kapcsolataikat az elmúlt években - vélekedett. Azt mondta, azonban úgy tűnik, a CDU újragondolja a migrációról kialakított álláspontját, ami esélyt ad arra, hogy az idei év jobban sikerüljön a kétoldalú kapcsolatok szempontjából.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások