Szakszervezetek: a kormány tegyen eleget egyeztetési kötelezettségének!
Három szakszervezet felszólította a kormányt, hogy a törvény által előírt egyeztetési kötelezettségének eleget téve tárgyaljon velük a jogállási törvény módosításáról, amelynek több pontját is elfogadhatatlannak tartják.
A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete, valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés közleményében - amelyet az utóbbi juttatott el pénteken az MTI-hez - azt írta: a kormány rendre jogsértő módon, a törvény által kötelezően előírt egyeztetés nélkül készíti el a parlament elé benyújtott törvényjavaslatokat.
Így a Belügyminisztérium az egyes jogállási törvények módosításáról szóló, a parlament honlapjára február 9-én felkerült javaslattal kapcsolatban sem hívta össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, amire pedig törvény kötelezi - hangsúlyozták.
A három szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a javaslat kizárná a Magyar Kormánytisztviselői Kar tisztségviselőinek sorából a szakszervezeti érdekképviselőket. A módosítás a szakszervezetek jogainak csorbítását szolgálhatja, mivel a munkáltatók inkább a karral fognak egyeztetni, és nem a szakszervezetekkel - jegyezték meg.
Nem értenek egyet azzal sem, hogy a módosítás értelmében ha egy köztisztviselő ellen egy akár minden alapot nélkülöző büntetőeljárást indítanak, akkor a munkáltató a megalapozottság vizsgálata és jogerős bírói döntés nélkül felfüggesztheti őt az állásából egy méltatlansági eljárás lefolytatása után.
A szakszervezetek bírálták a javaslatnak azt a pontját is, amely szerint a jövőben egy hivatali vezető kiemeltté minősíthet egyes kormányzati munkaköröket, ezzel három-hatszorosára emelve azok illetményét. Így egy megfelelő végzettséggel nem rendelkező többet kereshetne, mint egy évtizedek óta ott dolgozó, nagy tapasztalattal és a munkakör betöltéséhez megfelelő végzettséggel rendelkező kollégája - írták.
Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a javaslat "mindenféle indokolás nélkül, pusztán technikai módosításnak színezve" elveszi a végkielégítést a bizalomvesztés címén elbocsátott közszolgálati tisztviselőktől. Kiemelték: ez a jogcím már a bevezetésekor a szakszervezetek felháborodását váltotta ki, mert kizárólag az adott vezető szubjektív döntésén alapul, emellett azzal burkolt formában az Alkotmánybíróság által korábban alkotmánysértőnek nyilvánított, indokolás nélküli elbocsátást vezették újra be.
A három szakszervezet nem látja értelmét a javaslat szerint lehetővé váló, a kormányhivatalok közötti tetszőleges áthelyezéseknek sem, amelyek hosszabb időre is vonatkozhatnak. A hivatalokban nincsenek felesleges emberek, akik áthelyezhetők lennének, sem olyanok, akik őket az eredeti helyükön hónapokig helyettesíteni tudnák - írták.
Szerintük politikai színezete van annak, hogy a módosítás szerint a közszolgálati tisztviselőkkel szemben támasztott magatartási feltételeknek nem a közszolgálatba vetett társadalmi bizalomnak kell megfelelnie, hanem a társadalmi szó elhagyásával akárki bizalmának.
A három szakszervezet közleményében felszólította a kormányt, hogy "szakítson a jelenlegi gyakorlatával és üljön végre tárgyalóasztalhoz" az érdekképviseletekkel.
A kormány a közszférába vetett bizalom növelésével indokolta az egyes jogállási törvények módosításáról szóló javaslatát, amelynek vitája február 16-án kezdődött a parlamentben. A javaslat szerint a közalkalmazottaknak kötelező lesz tájékoztatni munkáltatójukat arról, ha velük szemben közvádas bűntett megalapozott gyanúját közölték, ennek elmulasztásához pedig szankciót is kapcsolnak. A tájékoztatás után a munkáltató méltatlansági eljárást indíthat a kormánytisztviselő ellen.
Az indoklás szerint az államigazgatási szervek átalakítását könnyítené meg a javaslatnak az a része, amely bevezeti a kormányhivatalok közötti tisztviselő-kirendelést. A javaslat a parlamenti elfogadása esetén április 1-jén léphet életbe.
MTI
A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete, valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés közleményében - amelyet az utóbbi juttatott el pénteken az MTI-hez - azt írta: a kormány rendre jogsértő módon, a törvény által kötelezően előírt egyeztetés nélkül készíti el a parlament elé benyújtott törvényjavaslatokat.Így a Belügyminisztérium az egyes jogállási törvények módosításáról szóló, a parlament honlapjára február 9-én felkerült javaslattal kapcsolatban sem hívta össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, amire pedig törvény kötelezi - hangsúlyozták.
A három szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a javaslat kizárná a Magyar Kormánytisztviselői Kar tisztségviselőinek sorából a szakszervezeti érdekképviselőket. A módosítás a szakszervezetek jogainak csorbítását szolgálhatja, mivel a munkáltatók inkább a karral fognak egyeztetni, és nem a szakszervezetekkel - jegyezték meg.
Nem értenek egyet azzal sem, hogy a módosítás értelmében ha egy köztisztviselő ellen egy akár minden alapot nélkülöző büntetőeljárást indítanak, akkor a munkáltató a megalapozottság vizsgálata és jogerős bírói döntés nélkül felfüggesztheti őt az állásából egy méltatlansági eljárás lefolytatása után.
A szakszervezetek bírálták a javaslatnak azt a pontját is, amely szerint a jövőben egy hivatali vezető kiemeltté minősíthet egyes kormányzati munkaköröket, ezzel három-hatszorosára emelve azok illetményét. Így egy megfelelő végzettséggel nem rendelkező többet kereshetne, mint egy évtizedek óta ott dolgozó, nagy tapasztalattal és a munkakör betöltéséhez megfelelő végzettséggel rendelkező kollégája - írták.
Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a javaslat "mindenféle indokolás nélkül, pusztán technikai módosításnak színezve" elveszi a végkielégítést a bizalomvesztés címén elbocsátott közszolgálati tisztviselőktől. Kiemelték: ez a jogcím már a bevezetésekor a szakszervezetek felháborodását váltotta ki, mert kizárólag az adott vezető szubjektív döntésén alapul, emellett azzal burkolt formában az Alkotmánybíróság által korábban alkotmánysértőnek nyilvánított, indokolás nélküli elbocsátást vezették újra be.
A három szakszervezet nem látja értelmét a javaslat szerint lehetővé váló, a kormányhivatalok közötti tetszőleges áthelyezéseknek sem, amelyek hosszabb időre is vonatkozhatnak. A hivatalokban nincsenek felesleges emberek, akik áthelyezhetők lennének, sem olyanok, akik őket az eredeti helyükön hónapokig helyettesíteni tudnák - írták.
Szerintük politikai színezete van annak, hogy a módosítás szerint a közszolgálati tisztviselőkkel szemben támasztott magatartási feltételeknek nem a közszolgálatba vetett társadalmi bizalomnak kell megfelelnie, hanem a társadalmi szó elhagyásával akárki bizalmának.
A három szakszervezet közleményében felszólította a kormányt, hogy "szakítson a jelenlegi gyakorlatával és üljön végre tárgyalóasztalhoz" az érdekképviseletekkel.
A kormány a közszférába vetett bizalom növelésével indokolta az egyes jogállási törvények módosításáról szóló javaslatát, amelynek vitája február 16-án kezdődött a parlamentben. A javaslat szerint a közalkalmazottaknak kötelező lesz tájékoztatni munkáltatójukat arról, ha velük szemben közvádas bűntett megalapozott gyanúját közölték, ennek elmulasztásához pedig szankciót is kapcsolnak. A tájékoztatás után a munkáltató méltatlansági eljárást indíthat a kormánytisztviselő ellen.
Az indoklás szerint az államigazgatási szervek átalakítását könnyítené meg a javaslatnak az a része, amely bevezeti a kormányhivatalok közötti tisztviselő-kirendelést. A javaslat a parlamenti elfogadása esetén április 1-jén léphet életbe.
MTI
Hozzászólások