Szankciókat Magyarországnak?
A Magyarországot célba vevők és kritizálók gondolata nem helyes, ugyanis egy európai uniós országot nem lehet egyszerűen politikai szankciókkal sújtani. Ezen kívül valószínűleg nem is a szankciókkal tudnák elérni a legeredményesebb hatást - írja a Napi.hu.
Ahogy a külföldi politikusok mondják, illetve számos sajtóközleményben is olvashattuk már: az lenne a helyes döntés, ha Magyarországot politikai szankciókkal sújtanák, amiért folyamatosan megsérti az uniós jogi törvényeket. A cél a példastatuálás lenne, azonban erre úgy tűnik, hogy nincs sok esély.
Nemrégiben Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője nyilatkozott arról, hogy szerinte szankciókkal kellene súlytani Magyarországot a törvényszegései miatt, hátha attól észhez térne, azonban ezek konkrét típusára nem tért ki. A Guy Verhofstadt vezette liberális frakción kívül még másik két Európai Parlament frakció, a zöldek és a szocialisták is ezen állásponton vannak. Ők tehát azt a döntést támogatják, hogy hazánk számára szankciókat kellene kiszabni, azonban a tagállamok többségben még nem foglaltak állást ebben a kérdésben.
A Lisszaboni szerződésben foglaltak alapján ha valamelyik tagállam megsérti az alapvető jogokat, akkor valóban ki lehet zárni akár a szavazásból is, és el lehet venni tőle az európai tanácsbeli szavazati jogot. Utóbbit pedig természetesen kézzelfogható bizonyítékokkal kell alátámasztani.
Ahhoz, hogy az Európai Parlament Magyarország ellen ilyen téren eljárást indítson, a szavazatok kétharmadára lenne szükség. Ebben az esetben az Európai Bizottság és az Európai Bíróság részvételével folytatódna az ügy. Viszont a szavazatok kétharmadának megszerzése nem jöhet létre addig, ameddig az úgynevezett Európai Néppárt nem szavaz, ebben pedig benne van a Fidesz-KDNP is.
Az Európai Unió eddig csupán egyetlen esetben lépett fel politikai jellegű szankcióval egy tagállam ellen: akkoriban még 15 tagú volt az unió (2000-ben), amikor Ausztriával szakították meg a diplomáciai kapcsolatot 7 hónapig. Eközben nem hívták meg őket a kormányközi találkozókra és az osztrák jelöltek nem kaptak semmilyen támogatást az uniós pályázataikat benyújtva. A szankciókat akkor oldották fel, amikor Haider lemondott pártelnöki tisztségéről. A francia, a német és a belga kormány is az osztrák kormány kiközösítése mellett foglalt véleményt, azonban mára már megváltozott a helyzet. A német kancellár, Andrea Merkel jól ismert tulajdonsága, hogy nem kedveli az indokolatlan konfliktusokat.
Viszont a Magyarországgal kapcsolatos zavaros ügyeken kívül is számos olyan kétes ügy van, vagy lehetne napirenden, amivel érdemesebb lehet foglalkozni. Hir.ma (a napi.hu nyomán)
Ahogy a külföldi politikusok mondják, illetve számos sajtóközleményben is olvashattuk már: az lenne a helyes döntés, ha Magyarországot politikai szankciókkal sújtanák, amiért folyamatosan megsérti az uniós jogi törvényeket. A cél a példastatuálás lenne, azonban erre úgy tűnik, hogy nincs sok esély.
Nemrégiben Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője nyilatkozott arról, hogy szerinte szankciókkal kellene súlytani Magyarországot a törvényszegései miatt, hátha attól észhez térne, azonban ezek konkrét típusára nem tért ki. A Guy Verhofstadt vezette liberális frakción kívül még másik két Európai Parlament frakció, a zöldek és a szocialisták is ezen állásponton vannak. Ők tehát azt a döntést támogatják, hogy hazánk számára szankciókat kellene kiszabni, azonban a tagállamok többségben még nem foglaltak állást ebben a kérdésben.
A Lisszaboni szerződésben foglaltak alapján ha valamelyik tagállam megsérti az alapvető jogokat, akkor valóban ki lehet zárni akár a szavazásból is, és el lehet venni tőle az európai tanácsbeli szavazati jogot. Utóbbit pedig természetesen kézzelfogható bizonyítékokkal kell alátámasztani.
Ahhoz, hogy az Európai Parlament Magyarország ellen ilyen téren eljárást indítson, a szavazatok kétharmadára lenne szükség. Ebben az esetben az Európai Bizottság és az Európai Bíróság részvételével folytatódna az ügy. Viszont a szavazatok kétharmadának megszerzése nem jöhet létre addig, ameddig az úgynevezett Európai Néppárt nem szavaz, ebben pedig benne van a Fidesz-KDNP is.
Az Európai Unió eddig csupán egyetlen esetben lépett fel politikai jellegű szankcióval egy tagállam ellen: akkoriban még 15 tagú volt az unió (2000-ben), amikor Ausztriával szakították meg a diplomáciai kapcsolatot 7 hónapig. Eközben nem hívták meg őket a kormányközi találkozókra és az osztrák jelöltek nem kaptak semmilyen támogatást az uniós pályázataikat benyújtva. A szankciókat akkor oldották fel, amikor Haider lemondott pártelnöki tisztségéről. A francia, a német és a belga kormány is az osztrák kormány kiközösítése mellett foglalt véleményt, azonban mára már megváltozott a helyzet. A német kancellár, Andrea Merkel jól ismert tulajdonsága, hogy nem kedveli az indokolatlan konfliktusokat.
Viszont a Magyarországgal kapcsolatos zavaros ügyeken kívül is számos olyan kétes ügy van, vagy lehetne napirenden, amivel érdemesebb lehet foglalkozni. Hir.ma (a napi.hu nyomán)
Hozzászólások