Székely László ombudsman: nincs szükség elhamarkodott változtatásokra
A folytonosságra helyezi a hangsúlyt Székely László, az új ombudsman. Nincs szükség elhamarkodott változtatásokra, de hangsúlyáthelyezésekre szükség lehet, főként az alkotmánybírósági indítványok és a nyilvánosság kezelése terén - nyilatkozta az MTI-nek az alapvető jogok szerdán hivatalba lépő biztosa.
Már az intézményről szóló első törvény formálódása idején, húsz éve is úgy gondolta, ez testhez álló feladat lenne, mert magas szintű jogászi szaktudásra van szükség, de ezt a munkát nem lehet világtól elzárt szobatudósként végezni - mondta Székely László. Csakis az lehet jó ombudsman, aki szolidáris az elesettekkel, a kiszolgáltatottakkal, érzékeny a nyomor és a szegénység problémáira - tette hozzá.
Az új biztos kiemelte: elődjétől, Szabó Mátétól egy jól bejáratott, magas szakmai színvonalon működő hivatalt vesz át, ahol a hangsúly a folytonosságon lesz.
Ennek az intézmények annyira jó a bizalmi indexe, hogy azon csak rontani lehet, semmi szükség elhamarkodott változtatásokra - jegyezte meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy bizonyos hangsúlyáthelyezésekre szükség lehet, elsősorban az alkotmánybírósági indítványok és a nyilvánosság kezelése terén, továbbá változást hozhat az is, hogy rövidesen bővülnek az ombudsmani hivatal feladatai.
Székely László javítani szeretné az alkotmánybírósági indítványok "találati pontosságát", azaz jogászként olyan ügyeket akar az Alkotmánybíróság (Ab) elé vinni, amelyek ott valóban sikerrel képviselhetők.
A szakember szerint az ombudsmani hivatalra az utóbbi másfél évben megváltozott közjogi szabályozás miatt nagy nyomás nehezedett, mivel a társadalom több szereplője számára jelentősen szűkült az Ab-hez fordulás lehetősége. Ráadásul az ellenzék is képtelen arra, hogy az Ab-hez forduljon, mert hiányzik hozzá a parlamenti képviselők negyedének támogatása. Ez a helyzet azonban a jövő évi választások nyomán változhat, és akkor már a pártpolitikai vitákban fontossá váló alapjogi kérdéseket a különböző politikai oldalak maguk vihetik Ab elé - tette hozzá.
Szabó Máté a megválasztása, 2007 utáni első években alig néhányszor fordult az Ab-hez, míg az utóbbi két-három évben több tucatszor - fűzte hozzá az új biztos, akinek elvileg lenne lehetősége alkotmánybírósági indítvány visszavonására, ám ilyet nem tervez. Megjegyezte: a hivatal munkájának alig öt százalékát teszik ki az alkotmánybírósági indítványok, mégis szinte erről esik a legtöbb szó.
Székely László fontosnak tartja, hogy ezután két helyettesével együtt erőteljesebben jelenítse meg a nyilvánosságban az általa feltárt problémákat és megoldási javaslatokat. Amennyire lehet, tudatosítani kell az elesett társadalmi csoportokban, hogy milyen jogaik vannak, miként érvényesíthetik azokat.
Finomhangolásra lát lehetőséget abban is, hogy a nagy állami szervezetek, hatóságok tevékenysége során keletkező alapjogi visszásságok mellett jusson több figyelem a nagy piaci szereplők, magánszolgáltatók, munkaadók működésére, amelyekkel kapcsolatban szintén nagyfokú kiszolgáltatottságot élhetnek meg az emberek.
A hivatal feladatköre a következő években két irányban is bővül: folyamatosan ellenőrizni kell az ENSZ kínzás és megalázó bánásmód elleni egyezményének hazai végrehajtását, valamint fel kell készülni a korrupcióval kapcsolatos közérdekű, névtelen bejelentések fogadására - ismertette.
Az ENSZ-egyezmény betartását külön szervezeti egység fogja ellenőrizni mindenütt, ahol állami kényszert alkalmaznak, így például a büntetés-végrehajtásban vagy a rendőrségnél. Az izsáki rendőrőrsön tavasszal kihallgatás közben elhunyt erdélyi férfi esete jelzi, hogy erre szükség van Magyarországon, mert ilyenből egy is sok - hangsúlyozta Székely László.
A korrupcióval kapcsolatos bejelentések fogadása uniós elvárások nyomán kerül az ombudsmani hivatalhoz, de az új biztos részletekről még nem tudott beszámolni. Annyi bizonyos, hogy a bejelentők adatait maximális diszkrécióval kezelik majd, az új feladatok ellátásához viszont többletforrásokra lesz szükség - mondta.
Az ombudsman erősíteni szeretné az együttműködést a többi állami jogvédő szervvel, az oktatási és a pénzügyi jogok biztosával, a rendőrségi panasztestülettel, továbbá más hatóságokkal, például a fogyasztóvédelemmel vagy az energiahivatallal, és fontosnak tartja a közös munka folytatását a civil jogvédőkkel.
Azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy nincs alapjogi gyakorlata, illetve rendre a jelenlegi kormányzó többségtől fogadott el fontos megbízatásokat, Székely László úgy reagált: polgári jogászként legalább annyira beletanulhat az ombudsmani munkába, mint kriminológus vagy politológus elődei, állami feladatot pedig nemcsak az egyik politikai oldal kérésére látott el. Legfelelősségteljesebb munkái - a dunai kormánybiztosság és az új polgári törvénykönyv előkészítése - pedig nem tekinthetők pártmegbízatásnak.
Székely László első komoly próbatételének azt tartja, hogy harminc napon belül megfelelő jelöltet találjon a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes posztjára Kállai Ernő helyett, akinek a mandátuma szeptember 24-én járt le.
Székely László kérdésre válaszolva elmondta: az egy hónappal ezelőtti sajtóhírekkel ellentétben mind a mai napig nincs tudomása arról, hogy őt jelölte volna a kormány a Velencei Bizottságba azután, hogy augusztus 1-jén lejárt Paczolay Péternek, az Ab elnökének a bizottsági mandátuma.
MTI
Már az intézményről szóló első törvény formálódása idején, húsz éve is úgy gondolta, ez testhez álló feladat lenne, mert magas szintű jogászi szaktudásra van szükség, de ezt a munkát nem lehet világtól elzárt szobatudósként végezni - mondta Székely László. Csakis az lehet jó ombudsman, aki szolidáris az elesettekkel, a kiszolgáltatottakkal, érzékeny a nyomor és a szegénység problémáira - tette hozzá.Az új biztos kiemelte: elődjétől, Szabó Mátétól egy jól bejáratott, magas szakmai színvonalon működő hivatalt vesz át, ahol a hangsúly a folytonosságon lesz.
Ennek az intézmények annyira jó a bizalmi indexe, hogy azon csak rontani lehet, semmi szükség elhamarkodott változtatásokra - jegyezte meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy bizonyos hangsúlyáthelyezésekre szükség lehet, elsősorban az alkotmánybírósági indítványok és a nyilvánosság kezelése terén, továbbá változást hozhat az is, hogy rövidesen bővülnek az ombudsmani hivatal feladatai.
Székely László javítani szeretné az alkotmánybírósági indítványok "találati pontosságát", azaz jogászként olyan ügyeket akar az Alkotmánybíróság (Ab) elé vinni, amelyek ott valóban sikerrel képviselhetők.
Ez a törekvés összekapcsolódhat azzal, hogy a hivatal az eddiginél szorosabban koncentrál az alapjogi visszásságokra, és igyekszik kivonni magát az átpolitizálódott közéleti vitákból.
A szakember szerint az ombudsmani hivatalra az utóbbi másfél évben megváltozott közjogi szabályozás miatt nagy nyomás nehezedett, mivel a társadalom több szereplője számára jelentősen szűkült az Ab-hez fordulás lehetősége. Ráadásul az ellenzék is képtelen arra, hogy az Ab-hez forduljon, mert hiányzik hozzá a parlamenti képviselők negyedének támogatása. Ez a helyzet azonban a jövő évi választások nyomán változhat, és akkor már a pártpolitikai vitákban fontossá váló alapjogi kérdéseket a különböző politikai oldalak maguk vihetik Ab elé - tette hozzá.
Szabó Máté a megválasztása, 2007 utáni első években alig néhányszor fordult az Ab-hez, míg az utóbbi két-három évben több tucatszor - fűzte hozzá az új biztos, akinek elvileg lenne lehetősége alkotmánybírósági indítvány visszavonására, ám ilyet nem tervez. Megjegyezte: a hivatal munkájának alig öt százalékát teszik ki az alkotmánybírósági indítványok, mégis szinte erről esik a legtöbb szó.
Székely László fontosnak tartja, hogy ezután két helyettesével együtt erőteljesebben jelenítse meg a nyilvánosságban az általa feltárt problémákat és megoldási javaslatokat. Amennyire lehet, tudatosítani kell az elesett társadalmi csoportokban, hogy milyen jogaik vannak, miként érvényesíthetik azokat.
Finomhangolásra lát lehetőséget abban is, hogy a nagy állami szervezetek, hatóságok tevékenysége során keletkező alapjogi visszásságok mellett jusson több figyelem a nagy piaci szereplők, magánszolgáltatók, munkaadók működésére, amelyekkel kapcsolatban szintén nagyfokú kiszolgáltatottságot élhetnek meg az emberek.
A hivatal feladatköre a következő években két irányban is bővül: folyamatosan ellenőrizni kell az ENSZ kínzás és megalázó bánásmód elleni egyezményének hazai végrehajtását, valamint fel kell készülni a korrupcióval kapcsolatos közérdekű, névtelen bejelentések fogadására - ismertette.
Az ENSZ-egyezmény betartását külön szervezeti egység fogja ellenőrizni mindenütt, ahol állami kényszert alkalmaznak, így például a büntetés-végrehajtásban vagy a rendőrségnél. Az izsáki rendőrőrsön tavasszal kihallgatás közben elhunyt erdélyi férfi esete jelzi, hogy erre szükség van Magyarországon, mert ilyenből egy is sok - hangsúlyozta Székely László.
A korrupcióval kapcsolatos bejelentések fogadása uniós elvárások nyomán kerül az ombudsmani hivatalhoz, de az új biztos részletekről még nem tudott beszámolni. Annyi bizonyos, hogy a bejelentők adatait maximális diszkrécióval kezelik majd, az új feladatok ellátásához viszont többletforrásokra lesz szükség - mondta.
Az ombudsman erősíteni szeretné az együttműködést a többi állami jogvédő szervvel, az oktatási és a pénzügyi jogok biztosával, a rendőrségi panasztestülettel, továbbá más hatóságokkal, például a fogyasztóvédelemmel vagy az energiahivatallal, és fontosnak tartja a közös munka folytatását a civil jogvédőkkel.
Azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy nincs alapjogi gyakorlata, illetve rendre a jelenlegi kormányzó többségtől fogadott el fontos megbízatásokat, Székely László úgy reagált: polgári jogászként legalább annyira beletanulhat az ombudsmani munkába, mint kriminológus vagy politológus elődei, állami feladatot pedig nemcsak az egyik politikai oldal kérésére látott el. Legfelelősségteljesebb munkái - a dunai kormánybiztosság és az új polgári törvénykönyv előkészítése - pedig nem tekinthetők pártmegbízatásnak.
Székely László első komoly próbatételének azt tartja, hogy harminc napon belül megfelelő jelöltet találjon a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes posztjára Kállai Ernő helyett, akinek a mandátuma szeptember 24-én járt le.
Székely László kérdésre válaszolva elmondta: az egy hónappal ezelőtti sajtóhírekkel ellentétben mind a mai napig nincs tudomása arról, hogy őt jelölte volna a kormány a Velencei Bizottságba azután, hogy augusztus 1-jén lejárt Paczolay Péternek, az Ab elnökének a bizottsági mandátuma.
MTI
Hozzászólások