Szijjártó: az Európai Unióban továbbra is az ukrajnai háború katonai megoldását sürgetik

Ugyan az európai uniós külügyi tanács ülésén most először elismerték, hogy a globális többség azonnali békét szeretne Ukrajnában, a tagországok nagy része továbbra is a katonai megoldást sürgeti - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtóértekezletén aláhúzta, hogy Ukrajnában rengetegen esnek áldozatául a háborúnak, egyre súlyosabb természeti katasztrófák lehetősége merül fel, ráadásul egyre nyíltabban beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is.
    

"Mindezek a tények (.) azt bizonyítják, hogy nincsen harctéri megoldása ennek a háborúnak. Ezt mi már nagyon régóta mondjuk, és sajnos azt kell mondjam önöknek, hogy a nap mint nap bekövetkező újabb és újabb tragikus szomorú események minket igazolnak" - fogalmazott. "Ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása, csak tárgyalásos megoldás van.

Ennek ellenére sajnos a mai külügyminiszteri tanácsülésen is az derült ki, hogy a tagállamok döntő többsége és maga az Európai Unió is ragaszkodik a katonai megoldáshoz" - folytatta.
    

"Bár annak elismerése tizenhat hónap után először megtörtént a tanácsülésen, hogy a globális többség azonnali békét akar, ám ezen elismerés dacára is Európában, az Európai Unióban továbbra is a katonai megoldást sürgetik" - tette hozzá. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a harctéri megoldást a diplomáciai rendezés elé helyezőket terheli a felelősség az újabb és újabb halálos áldozatokért és a természeti katasztrófákért, ami ráadásul növeli a majd a jövőben nyilvánvalóan európai főszereppel zajló újjáépítés árát is Ukrajnában.
    

Rámutatott azonban, hogy súlyos kérdésekre kell napirendre tűzni, mielőtt bármilyen döntés is születik utóbbi finanszírozásáról, például hogy ez milyen forrásokból történne, és milyen hatással lenne az EU-tagállamok fejlesztési pénzeire. "Szóval dacára az újabb és újabb áldozatoknak, itt ma továbbra is újabb és újabb katonai támogatást szorgalmaztak a tagországok Ukrajnának, amit mi sajnos továbbra is rendkívül veszélyesnek tartunk. Katonai támogatás helyett végre a békeerőfeszítésekre kellene helyezni a hangsúlyt" - szögezte le.
   

A miniszter ezt követően érintette a Velencei Bizottság friss jelentését, amelyben világosan kimondták, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a kötelezettségeit a nemzeti közösségek jogai terén. "A helyzet az az, hogy Ukrajnában gyakorlatilag 2015 óta folyamatosan építik le a nemzeti közösségek, a nemzeti kisebbségek jogait" - mondta.
  

Majd propagandának nevezte az ukrán hatóságok döntését, amely szerint elhalasztják a kisebbségi oktatási intézmények eddigi működésének felszámolását, ugyanis ez - mint hangsúlyozta - semmilyen mértékben nem jelent megoldást a magyar iskolák számára. "Ha mindez így marad, és továbbra sem állítja helyre Ukrajna a magyar nemzeti közösség jogait Kárpátalján, akkor tényszerűen nem lesznek készek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval, ezért természetesen mi sem tudjuk adni majd a támogatásunkat" - jelentette ki.
    

"Tehát elvárjuk, hogy Ukrajna feleljen meg azoknak az európai uniós szabályoknak, kötelezettségeknek és elvárásoknak, amelyeket nemzetközi szerződések rögzítenek, és amelyek arra vonatkoznak, hogy a nemzeti közösségek jogait miként kell garantálni" - fűzte hozzá. Végül pedig megismételte, hogy bár többen ezúttal is szorgalmazták, Magyarország soha nem egyezik bele olyan szankciókba, amelyek saját nukleáris ipara működésének ellehetetlenüléséhez vezetnének.
    

Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy szorosan figyelemmel követték a Wagner katonai magánvállalat és az orosz hadvezetés között a hétvégén kialakult fegyveres konfliktust, hogy szükség esetén időben lépni tudjon a kormány, ugyanis az ilyen események kihatással lehetnek az egész régió biztonsági helyzetére.
    

Elmondta, hogy szombaton telefonon beszélt Gyenyisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel és orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akik tájékoztatták a helyzetről, a várható fejleményekről. "Utólag azt kell mondanom, hogy mindketten olyan tájékoztatást adtak, ami végül reálisnak és igaznak bizonyult" - fogalmazott.
   

A tárcavezető emellett közölte, hogy kapcsolatban volt Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszterrel is, aki késő délután az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és a Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin közötti telefonbeszélgetésről is tájékoztatta, amelynek nyomán végül megoldódott a helyzet. "Tehát még jóval azelőtt, hogy a megállapodás vagy a helyzet feloldásának ténye megjelent volna a nyilvánosságban, a belarusz külügyminiszter kolléga engem erről tájékoztatott" - mondta.
    

"Én természetesen folyamatosan mindezekről tájékoztattam a miniszterelnököt is, akinek nyilvánvalóan az ország védelme szempontjából szükséges döntéseket meg kell hozni, ezért mindig teljes körű tájékozottsággal kell rendelkeznie" - tette hozzá.


(Forrás: MTI)