Szijjártó Péter: lelepleződött a brüsszeli bevándorláspártiak hazugsága
Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: Lelepleződött a brüsszeli bevándorláspártiak hazugsága, ugyanis ismét kiderült, hogy Brüsszel az ENSZ globális migrációs csomagjának oldalára állt, és - bár "azzal altattak minket", hogy a migrációs csomag nem lesz kötelező - el akarják fogadtatni annak ellenére, hogy az unió kilenc tagállama - köztük Magyarország - nem szavazta meg - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagállamok és az Arab Ligához tartozó országok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását követően.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, világosan látszik, hogy úgy New Yorkban, mint Brüsszelben elkészültek a tervek arra vonatkozóan, ha a globális migrációs csomagot egészében nem sikerült elfogadtatni, hogyan lehet azt "részleteiben átnyomni", és a jogi életben hivatkozási alappá, a nemzetközi jogi és politikai élet részévé tenni.
"Ha közös dokumentumokat akarunk elfogadni, annak a globális migrációs csomag nem lehet része. Az ugyanis semmi másra nem jó, csak arra, hogy újabb migrációs hullámokat indítson el, és semmibe vegye azoknak a jogait, akik a saját otthonukban szeretnének békében élni, országuk lakossága összetételének megváltoztatása nélkül" - húzta alá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy számos területen együtt kell működni az Arab Liga országaival egyebek mellett a biztonsági, a stabilitási és a gazdasági fejlődés érdekében. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az uniónak a kölcsönös tiszteletre kell alapoznia politikáját, mert a külső beavatkozási kísérletek és bizonyos nemzetközi politikai döntések destabilizációhoz vezettek számos országban. A demokráciaexport törekvéseit ki kell iktatni a kapcsolatrendszerből - hangsúlyozta.
A terrorizmus elleni fellépés területét érintve arra hívta fel a figyelmet, hogy visszaszorulásával az Iszlám Állam terrorszervezet megváltoztatja harcmodorát, taktikájának fontos eleme, hogy segíti harcosainak visszatérését Európába. Ennek megakadályozása érdekében erős határvédelemre, valamint szoros határvédelmi együttműködésre van szükség az uniós és az Arab Liga államai között.
Megemlítette azt is, hogy növelni kell a térség népességmegtartó erejét, ugyanis amíg az érintett országokban lakosságaránya 2015-ben 398 millió fő volt, addig 2030-ra 520 millióra fog növekedni. Abban kell segíteni a közel-keleti és az afrikai országokat, hogy állampolgáraik otthon maradhassanak. Ha ez nem sikerül, az jelentős biztonsági kockázatot jelent Európára - jelentette ki.
Mint elmondta, Magyarország a határvédelmet illetően kétoldalú együttműködést folytat Tunéziával és Líbiával, a visegrádi országokkal közösen. Folytatja a Hungary Helps programot, amelynek keretében ez idáig a magyar kormány 24 millió eurót biztosított a keresztény közösségek helyben maradására. Libanonban templomrekonstrukciót támogat, Szíriában és Irakban kórházak és iskolák működését és felújítását finanszírozza. Végezetül fenntartja ösztöndíjprogramját az Arab Liga tagállamai diákjai számára, valamint segíti a gazdaságfejlesztést hitelprogramokon keresztül - közölte Szijjártó Péter.
Tájékoztatása szerint az EU-Arab Liga külügyminiszteri tanácskozás margóján sikeres kétoldalú találkozókon folytatott megbeszélést az egyiptomi, a jordániai, a szudáni külügyminiszterrel, a libanoni ügyvivő külügyminiszterrel, valamint a palesztin kül- és diaszpóraügyi miniszterrel. Az uniós tagállamok és az Arab Liga országainak külügyminiszterei a február 24-25-re Egyiptomba tervezett első EU-Arab Liga csúcstalálkozót készítették elő hétfőn. Tanácskozásukon a regionális kérdések mellett olyan aktuális globális kihívásokat vitattak meg, mint a migrációval, a terrorizmussal, az emberi jogi helyzettel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások.
(Forrás: MTI)
Szijjártó Péter magyar újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, világosan látszik, hogy úgy New Yorkban, mint Brüsszelben elkészültek a tervek arra vonatkozóan, ha a globális migrációs csomagot egészében nem sikerült elfogadtatni, hogyan lehet azt "részleteiben átnyomni", és a jogi életben hivatkozási alappá, a nemzetközi jogi és politikai élet részévé tenni.
"Magyarország nyílt lapokkal játszik, őszintén és világosan. Nem támogatta a migrációs csomagot, és világossá tette, hogy ellen fog állni minden olyan kísérletnek, ami azt utólag meg akarja erősíteni" - fogalmazott.
A tanácskozás tervezett záródokumentumát tekintve leszögezte, Magyarország sok mindenben egyet tud érteni, egy dologban azonban nem. Továbbra sem hajlandó a migrációról úgy beszélni, mint amit kezelni kellene, úgy tekinteni a migrációra, mintha nem lenne biztonsági kockázata, valamint továbbra sem lesz partner abban, hogy az ENSZ migrációs csomagját "a hátsó kiskapun visszahozzák" - jelentette ki.
"Ha közös dokumentumokat akarunk elfogadni, annak a globális migrációs csomag nem lehet része. Az ugyanis semmi másra nem jó, csak arra, hogy újabb migrációs hullámokat indítson el, és semmibe vegye azoknak a jogait, akik a saját otthonukban szeretnének békében élni, országuk lakossága összetételének megváltoztatása nélkül" - húzta alá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy számos területen együtt kell működni az Arab Liga országaival egyebek mellett a biztonsági, a stabilitási és a gazdasági fejlődés érdekében. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az uniónak a kölcsönös tiszteletre kell alapoznia politikáját, mert a külső beavatkozási kísérletek és bizonyos nemzetközi politikai döntések destabilizációhoz vezettek számos országban. A demokráciaexport törekvéseit ki kell iktatni a kapcsolatrendszerből - hangsúlyozta.
A terrorizmus elleni fellépés területét érintve arra hívta fel a figyelmet, hogy visszaszorulásával az Iszlám Állam terrorszervezet megváltoztatja harcmodorát, taktikájának fontos eleme, hogy segíti harcosainak visszatérését Európába. Ennek megakadályozása érdekében erős határvédelemre, valamint szoros határvédelmi együttműködésre van szükség az uniós és az Arab Liga államai között.
Megemlítette azt is, hogy növelni kell a térség népességmegtartó erejét, ugyanis amíg az érintett országokban lakosságaránya 2015-ben 398 millió fő volt, addig 2030-ra 520 millióra fog növekedni. Abban kell segíteni a közel-keleti és az afrikai országokat, hogy állampolgáraik otthon maradhassanak. Ha ez nem sikerül, az jelentős biztonsági kockázatot jelent Európára - jelentette ki.
Mint elmondta, Magyarország a határvédelmet illetően kétoldalú együttműködést folytat Tunéziával és Líbiával, a visegrádi országokkal közösen. Folytatja a Hungary Helps programot, amelynek keretében ez idáig a magyar kormány 24 millió eurót biztosított a keresztény közösségek helyben maradására. Libanonban templomrekonstrukciót támogat, Szíriában és Irakban kórházak és iskolák működését és felújítását finanszírozza. Végezetül fenntartja ösztöndíjprogramját az Arab Liga tagállamai diákjai számára, valamint segíti a gazdaságfejlesztést hitelprogramokon keresztül - közölte Szijjártó Péter.
Tájékoztatása szerint az EU-Arab Liga külügyminiszteri tanácskozás margóján sikeres kétoldalú találkozókon folytatott megbeszélést az egyiptomi, a jordániai, a szudáni külügyminiszterrel, a libanoni ügyvivő külügyminiszterrel, valamint a palesztin kül- és diaszpóraügyi miniszterrel. Az uniós tagállamok és az Arab Liga országainak külügyminiszterei a február 24-25-re Egyiptomba tervezett első EU-Arab Liga csúcstalálkozót készítették elő hétfőn. Tanácskozásukon a regionális kérdések mellett olyan aktuális globális kihívásokat vitattak meg, mint a migrációval, a terrorizmussal, az emberi jogi helyzettel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások