Szijjártó Péter: Magyarország megerősödésével az egész nemzet nyer
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Magyarország megerősödésének az egész magyar nemzet a nyertese, hiszen azzal, hogy Magyarország erős országgá vált, és a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állt, nemcsak a Magyarországon élő magyarok, hanem a külhoni magyarok is rendkívüli módon meg tudnak erősödni - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szabadkán, ahol a magyar kormány vajdasági gazdaságélénkítő programjának nyertes pályázói írtak alá szerződéseket a programot megvalósító Prosperitati Alapítvány rendezvényén.
Hozzátette: Magyarország megerősödésével Szerbia is erősödik, hiszen a támogatott vállalatok Szerbiában tevékenykednek, és ott fizetnek adót. A magyar kormány érdeke, hogy Szerbia erős, európai ország legyen, ezért Budapest minden erejével támogatni fogja Belgrádot az európai integrációja során.
Az első és egyben legnagyobb program a Vajdaságban indult, hiszen 2016 és 2018 között a szerb kormány egyetértésével Magyarországról 30 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást és 30 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt helyeznek ki a program keretében a vajdasági magyarság számára.
Szijjártó Péter nemzetpolitikai sikertörténetnek nevezte a gazdaságfejlesztési programot, amelyhez szerinte négy feltételnek kellett teljesülnie. Mint mondta: Magyarország és Szerbia együttműködése a történelem során soha nem volt olyan jó, mint most, és ezt a helyi magyarok legitim vezetője is megerősítette - utóbbival a miniszter Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjére utalt.
Emellett Szijjártó Péter kiemelte, fontos szempont az is, hogy a szerb kormány nemcsak beszél a kisebbségek fontosságáról, nemcsak szavakban tiszteli a kisebbségeket, hanem valóban tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, és erőforrásként tekint az itt élő magyar nemzeti közösségre. "A szerb kormány úgy tekint a vajdasági magyar közösségre, mint ami összeköti a két országot, és nem úgy, mint ami elválasztja" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, aki emlékeztetett arra, hogy "a Kárpát-medencében van olyan ország (Ukrajna), amely most éppen gyalázatos módon éppen elveszi a kisebbségi jogokat". Szerbia ellentétes irányban halad - magyarázta, hiszen Belgrádban nemrég fogadták el az oktatási kerettörvényt és a felsőoktatási törvényt, amely megerősítette a kisebbségi jogokat.
A gazdaságfejlesztési program megvalósulásához harmadik feltételként nevezte meg Szijjártó Péter azt, hogy Magyarország kormánya nemcsak feladatának, de felelősségének is tekinti, hogy mindenben kiálljon a határon túli magyar nemzeti közösségekért. "Felelősségünknek tekintjük azt, hogy a határon túli magyarok boldogulásáért mindent megtegyünk" - húzta alá.
Kiemelte azt is, hogy a magyar gazdaság ma már van olyan erős, hogy a belső gazdaságfejlesztés mellett időt, energiát, és pénzügyi kapacitásokat tud mozgósítani a határon túli közösségek gazdasági megerősítésére. Ez a magyar emberek teljesítményének köszönhető - szögezte le, majd úgy folytatta: a magyar gazdaság sikere és ereje lehetővé teszi, hogy a nemzet valamennyi tagja, éljen határon innen vagy túl, szintén profitáljon.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a program keretében tavaly a kis családi vállalkozások pályázhattak a szülőföldön való megmaradásuk érdekében a mezőgazdaság, a turizmus és vállalkozásfejlesztés terén. A 6208 győztes pályázat számára 9,9 milliárd forintnyi támogatást biztosított Magyarország. Az idei esztendőben a mezőgazdaság és az ipar területén jelentős munkahelyteremtéssel járó nagyberuházásokat támogatják. Harminchatan pályáztak, ebből 23 győztes pályázat született.
A beruházás összértéke 26,8 milliárd forint, ebből az állami támogatás mértéke 11,1 milliárd forint. A nyertes pályázók 700 új munkahelyet teremtenek, valamint 4000 családtól és mintegy 300 beszállítótól vásárolják majd az alapanyagokat. A pályázatok anyagi fedezetét az OTP szerbiai leányvállalatától kapott hitelből, magyar állami költségvetési támogatásból, valamint a vállalatok 25 százalékos önrészéből valósítják meg.
A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis-és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása.
(Forrás: MTI)
Hozzátette: Magyarország megerősödésével Szerbia is erősödik, hiszen a támogatott vállalatok Szerbiában tevékenykednek, és ott fizetnek adót. A magyar kormány érdeke, hogy Szerbia erős, európai ország legyen, ezért Budapest minden erejével támogatni fogja Belgrádot az európai integrációja során.
A miniszter aláhúzta, hogy 2014 óta Magyarország kormánya a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési célok megvalósítására fekteti a legnagyobb hangsúlyt a Kárpát-medencében.
Szijjártó Péter nemzetpolitikai sikertörténetnek nevezte a gazdaságfejlesztési programot, amelyhez szerinte négy feltételnek kellett teljesülnie. Mint mondta: Magyarország és Szerbia együttműködése a történelem során soha nem volt olyan jó, mint most, és ezt a helyi magyarok legitim vezetője is megerősítette - utóbbival a miniszter Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjére utalt.
Emellett Szijjártó Péter kiemelte, fontos szempont az is, hogy a szerb kormány nemcsak beszél a kisebbségek fontosságáról, nemcsak szavakban tiszteli a kisebbségeket, hanem valóban tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, és erőforrásként tekint az itt élő magyar nemzeti közösségre. "A szerb kormány úgy tekint a vajdasági magyar közösségre, mint ami összeköti a két országot, és nem úgy, mint ami elválasztja" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, aki emlékeztetett arra, hogy "a Kárpát-medencében van olyan ország (Ukrajna), amely most éppen gyalázatos módon éppen elveszi a kisebbségi jogokat". Szerbia ellentétes irányban halad - magyarázta, hiszen Belgrádban nemrég fogadták el az oktatási kerettörvényt és a felsőoktatási törvényt, amely megerősítette a kisebbségi jogokat.
A gazdaságfejlesztési program megvalósulásához harmadik feltételként nevezte meg Szijjártó Péter azt, hogy Magyarország kormánya nemcsak feladatának, de felelősségének is tekinti, hogy mindenben kiálljon a határon túli magyar nemzeti közösségekért. "Felelősségünknek tekintjük azt, hogy a határon túli magyarok boldogulásáért mindent megtegyünk" - húzta alá.
Kiemelte azt is, hogy a magyar gazdaság ma már van olyan erős, hogy a belső gazdaságfejlesztés mellett időt, energiát, és pénzügyi kapacitásokat tud mozgósítani a határon túli közösségek gazdasági megerősítésére. Ez a magyar emberek teljesítményének köszönhető - szögezte le, majd úgy folytatta: a magyar gazdaság sikere és ereje lehetővé teszi, hogy a nemzet valamennyi tagja, éljen határon innen vagy túl, szintén profitáljon.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a program keretében tavaly a kis családi vállalkozások pályázhattak a szülőföldön való megmaradásuk érdekében a mezőgazdaság, a turizmus és vállalkozásfejlesztés terén. A 6208 győztes pályázat számára 9,9 milliárd forintnyi támogatást biztosított Magyarország. Az idei esztendőben a mezőgazdaság és az ipar területén jelentős munkahelyteremtéssel járó nagyberuházásokat támogatják. Harminchatan pályáztak, ebből 23 győztes pályázat született.
A beruházás összértéke 26,8 milliárd forint, ebből az állami támogatás mértéke 11,1 milliárd forint. A nyertes pályázók 700 új munkahelyet teremtenek, valamint 4000 családtól és mintegy 300 beszállítótól vásárolják majd az alapanyagokat. A pályázatok anyagi fedezetét az OTP szerbiai leányvállalatától kapott hitelből, magyar állami költségvetési támogatásból, valamint a vállalatok 25 százalékos önrészéből valósítják meg.
A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis-és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások