Szijjártó Péter szankciós listáról töröltetett orosz kérésre - kikerült a titkos hangfelvétel...

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között 2023 és 2025 között több olyan beszélgetés zajlott, amelyekben a magyar külügyminiszter nemcsak barátságos hangnemben beszélt orosz partnerével, hanem az EU-n belüli egyeztetésekről is osztott meg részleteket, illetve készséget mutatott arra, hogy bizonyos orosz személyek és cégek szankciós ügyében közbenjárjon.

A VSquare ezt úgy értelmezi, hogy Magyarország részben orosz érdekeket képviselt uniós fórumokon.

A cikk egyik központi epizódja egy 2024. augusztus 30-i telefonhívás. A VSquare szerint Lavrov azért kereste Szijjártót, mert Aliser Uszmanov azt kérte, segítsenek a húga, Gulbahor Iszmajlova ügyében. A leirat szerint Lavrov emlékeztette Szijjártót a kérésre, mire Szijjártó azt válaszolta, hogy a szlovákokkal együtt javaslatot készülnek benyújtani az EU-nak Iszmajlova levételére a szankciós listáról, és mindent megtesznek ennek érdekében.

A történet súlya ott van, hogy Iszmajlova tényleg lekerült a listáról 2025 márciusában.

Nemcsak Iszmajlova ügyét említi, hanem azt is állítja, hogy más beszélgetésekben Szijjártó orosz tisztviselőknek beszámolt az EU-s szankciós csomagok állásáról, sőt egy alkalommal arról beszélt, hogy igyekszik megakadályozni vagy felpuhítani egy, az orosz „árnyékflottát” érintő szankciós csomagot.
A cikk külön megnevezi a dubaji 2Rivers olajkereskedő céget is, amelyről azt írja, hogy Magyarország megpróbálta kivenni a célkeresztből.

A VSquare anyaga azt is hangsúlyozza, hogy Szijjártó a Lavrovval folytatott beszélgetésben az EU külügyminiszteri ülésének részleteiről beszélt, és ezt a cikk szerint Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter megerősítette úgy, hogy szerinte a leírt jelenet megfelel egy valódi külügyi tanácsülésen elhangzott cserének. Ez az egyik legerősebb eleme az eredeti anyagnak, mert itt a VSquare nem pusztán saját értelmezést ad, hanem külső megerősítést is idéz.

Az igazolható rész az, hogy Iszmajlova szerepelt az EU szankciós rendszerében, és az Európai Törvényszék 2024. május 8-án elutasította a keresetét, vagyis akkor még jogszerűnek találta a listán tartását. Ez fontos háttér, mert azt mutatja, hogy nem egy már eleve összeomló jogi ügyből került ki automatikusan, hanem 2024 tavaszán még megállt a szankciós indokolás.

Az is igazolható, hogy 2025 márciusában az EU valóban felülvizsgálta és meghosszabbította a szankciókat, miközben néhány személyt levett a listáról. Az viszont, hogy pontosan milyen kulisszák mögötti alku vezetett Iszmajlova levételéhez, már nagyrészt oknyomozó újságírói rekonstrukció és diplomáciai forrásokra épülő állítás. Az RFE/RL arról írt, hogy Magyarország és Szlovákia nyomása része volt az alkudozásnak; a VSquare ezt még erősebben fogalmazza meg, és közvetlen orosz-magyar koordinációként írja le.

 A legpontosabb rövid összefoglaló ez: a VSquare szerint kiszivárgott hívások alapján Szijjártó Péter nemcsak politikailag értett egyet Lavrovval a szankciók ügyében, hanem konkrétan jelezte is neki, hogy Magyarország – szlovák együttműködéssel – lépéseket tesz Gulbahor Iszmajlova uniós szankciós listáról való levétele érdekében; Iszmajlova később valóban lekerült a listáról, bár az EU hivatalos közleménye nem részletezte ennek belső diplomáciai okait.