Szili Katalin: a férfiak az eszükkel éreznek, a nők a szívükkel gondolkodnak
A férfiak az eszükkel éreznek, a nők a szívükkel gondolkodnak, és ez így van jól – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó hétfőn Budapesten, A nő a társadalomban és a családban című konferencián.
Szili Katalin, aki a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fórumának közös rendezvényének fővédnöke is úgy fogalmazott, a 21. század harmadik évtizedében is fontos kérdés, hogyan lehet a női szerepvállalást a társadalomban és a családban erősíteni.
A világban sokat foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehet a női egyenjogúságot tovább emelni, de kérdés, meddig kell ezt még emelni, szükség van-e teljes egyenjogúságra – értékelt.
Ez alapján még jelen van a társadalomban a „jó értelemben vett konzervatív szemlélet”, amely természetesnek veszi, hogy „egy társadalomban a nő nő legyen, a férfi férfi, a maga tulajdonságainak kiteljesítésével” – emelte ki Szili Katalin. A főtanácsadó kitért arra is, az alaptörvény is kimondja, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak Magyarországon, a Világbank által készített felmérés szerint pedig Magyarország a 22. helyen áll a férfiak és nők közötti egyensúly kérdésében.
Véleménye szerint a „mai rendkívül változó, az embert kiszolgáltatottá tevő világban” különösen fontos tulajdonság a megértés és a tolerancia, ezeket kell előtérbe helyezni. A női nevelést, lelki életet és a női ideált a középkori és a kora újkori Magyarországon bemutató konferencia feladatának a példamutatást nevezte. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy bár a világ sok részén az emberek utat tévesztettek egyénenként és kultúránként, ugyanakkor vannak még kultúrák, amelyek „ismerik a küldetésük lényegét”, és ezek a társadalmak fejlődnek, nincsenek demográfiai problémáik, értékorientáltak, a bűnözés pedig alacsony szinten van.
A nők szerepét a világegyetemben, egy nemzet életében jól kifejezte az a 100 éve még teljesen egyértelmű mondat, hogy Isten, haza, család, hiszen ha a családban rend van, akkor ez jellemzi a nemzetet is – hangoztatta a főigazgató. A konferenciát méltatva azt mondta, a nemzet alapkérdésével foglalkozik, és nem hagyja elveszni az évszázadok értékeit, hanem felhívja rá a figyelmet.
Major Gyöngyi, a Kortárs Női Reflexiók Fórumának elnöke úgy fogalmazott, a mai világban a nőiség természetes funkciói eltűnőben vannak, „az ideális nő manapság férfi”, a hűség, az áldozatvállalás, az alázat és az érzelemgazdagság pedig irracionálisnak minősül. Miként azonban a családban egy helyzet kezelésére két nézőpont - egy apai és egy anyai - van, ugyanígy a társadalmi működés alapját is ez a szintézis kellene, hogy jelentse – mutatott rá.
(Forrás: MTI)
Szili Katalin, aki a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fórumának közös rendezvényének fővédnöke is úgy fogalmazott, a 21. század harmadik évtizedében is fontos kérdés, hogyan lehet a női szerepvállalást a társadalomban és a családban erősíteni.A világban sokat foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehet a női egyenjogúságot tovább emelni, de kérdés, meddig kell ezt még emelni, szükség van-e teljes egyenjogúságra – értékelt.
A főtanácsadó ismertetett egy nemrég elkészült európai uniós felmérést, amelyben arról kérdezték az embereket, mit tartanak a nők és férfiak feladatának. A válaszadók 44 százaléka mondta azt, hogy a nők szerepe a családban és a gondoskodásban van, 43 százalék szerint pedig a férfiak feladata a jövedelemszerzés.
Ez alapján még jelen van a társadalomban a „jó értelemben vett konzervatív szemlélet”, amely természetesnek veszi, hogy „egy társadalomban a nő nő legyen, a férfi férfi, a maga tulajdonságainak kiteljesítésével” – emelte ki Szili Katalin. A főtanácsadó kitért arra is, az alaptörvény is kimondja, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak Magyarországon, a Világbank által készített felmérés szerint pedig Magyarország a 22. helyen áll a férfiak és nők közötti egyensúly kérdésében.
Véleménye szerint a „mai rendkívül változó, az embert kiszolgáltatottá tevő világban” különösen fontos tulajdonság a megértés és a tolerancia, ezeket kell előtérbe helyezni. A női nevelést, lelki életet és a női ideált a középkori és a kora újkori Magyarországon bemutató konferencia feladatának a példamutatást nevezte. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy bár a világ sok részén az emberek utat tévesztettek egyénenként és kultúránként, ugyanakkor vannak még kultúrák, amelyek „ismerik a küldetésük lényegét”, és ezek a társadalmak fejlődnek, nincsenek demográfiai problémáik, értékorientáltak, a bűnözés pedig alacsony szinten van.
A nők szerepét a világegyetemben, egy nemzet életében jól kifejezte az a 100 éve még teljesen egyértelmű mondat, hogy Isten, haza, család, hiszen ha a családban rend van, akkor ez jellemzi a nemzetet is – hangoztatta a főigazgató. A konferenciát méltatva azt mondta, a nemzet alapkérdésével foglalkozik, és nem hagyja elveszni az évszázadok értékeit, hanem felhívja rá a figyelmet.
Major Gyöngyi, a Kortárs Női Reflexiók Fórumának elnöke úgy fogalmazott, a mai világban a nőiség természetes funkciói eltűnőben vannak, „az ideális nő manapság férfi”, a hűség, az áldozatvállalás, az alázat és az érzelemgazdagság pedig irracionálisnak minősül. Miként azonban a családban egy helyzet kezelésére két nézőpont - egy apai és egy anyai - van, ugyanígy a társadalmi működés alapját is ez a szintézis kellene, hogy jelentse – mutatott rá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások