Szili Katalin: napjainkban is időszerű a Rerum novarum
Az első szociális kérdésekkel foglalkozó, 133 éve közzétett pápai enciklika, a Rerum novarum napjainkat illetően is fontos üzeneteket fogalmaz meg - hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerdán Pécsen.
XIII. Leó pápa enciklikája az állam gazdasági szerepét kritizálja, nemet mond a liberalizmusra és a magántulajdon elismerésével nemet mond a szocializmusra - hívta fel a figyelmet Szili Katalin a Munkástanácsok Országos Szövetsége Nyugdíjas Tagozata és a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász megemlékezésen.
Felidézte: XIII. Leó pápa összesen 85 enciklikát adott ki társadalmi, kulturális kérdésekről, a Rerum novarumot pedig éppen 133 esztendeje, 1891. május 15-én tette közzé. Szili Katalin a világban ma meglévő társadalmi, gazdasági különbségekre utalva elmondta: 2020, azaz a koronavírus-járvány kitörése óta a világ öt leggazdagabb embere megduplázta a vagyonát, s elképzelhetetlen vagyonbéli szakadékok húzódnak a szegények, átlagos jövedelműek, valamint a szupergazdagok között.
A társadalmi különbségek mára oly mértékűvé váltak szerinte, ami nyilvánvalóvá teszi a döntéshozók szembesítését a globális világ kihívásaival, s nagy szükség van e rendkívüli különbözőségek csillapítására. Utalt arra, hogy a világ legfontosabb célja ma is ugyanaz, mint 133 éve volt: a szegénység, a kizsákmányolás megszüntetése.
XIII. Leó pápa 1891-ben a munkások érdekében szükséges lépésekről beszélt, azokról amelyek "elismerik szociális jogaikat, a magántulajdont, a társadalmi felelősségvállalást" - idézte fel, kiemelve, hogy a pápa 133 éve azt mondta: "a csillapíthatatlan önzés nem lehet az emberiség jövőjének alapja", és meg kell találni a módszert munkások és a munkaadók érdekeinek összehangolására.
Szerinte a Rerum novarummal a pápa utat mutatott a legfontosabb kihívásra, nemet mondott a liberalizmusra, a szocializmusra, s mivel "ma ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe, (...) ugyanúgy el kell utasítanunk a liberalizmussal járó tőkekoncentrációkat, vagyonbéli különbözőségeket" - jelentette ki. Rámutatott: meg kell teremteni a fenntartható fejlődést, a társadalmi, gazdasági és a teremtett világ értékeinek, védelmének harmonizálását, éppen azokat a dolgokat, amiről az enciklika szól.
Úgy vélekedett, hogy vissza kell hozni az erkölcsöt, az önzéssel szemben szolidaritásra, szociális érzékenységre, szeretetre, továbbá a keresztény értékeken alapuló polgárok társadalmi felelősségvállalására van szükség. A júniusi választás kapcsán azt mondta: ma "liberális, globalizációban feloldódó, önző, felelősség nélküli igazságtalan világ" áll szemben egy, a "közösségeken alapuló, azokat mint védőbástyákat középpontba helyező", az örökségek megőrzését fontosnak gondoló, "békét és a biztonságot előtérbe helyező" világgal.
Pécsen 2021 óta emlékeznek meg minden évben a körlevél kiadására. A XIII. Leó pápa által 1891. május 15-én közzétett körlevél az első volt, amely szociális kérdésekkel foglalkozott, a Rerum novarum (Új dolgokról) pedig később a modern keresztényszociális tanítás alapdokumentuma lett. A szociális enciklikát a pápa a kor kiváló társadalomtudósai, elsősorban Tommaso Maria Zigliara dominikánus bíboros közreműködésével dolgozta ki, az négy fő részből áll.
Az első tárgyalja a munkásság tarthatatlan helyzetét, a második a magántulajdon természet adta jogával érvelve elveti a szociális kérdés megoldását a köztulajdon bevezetésétől remélő szocialista javaslatokat. A harmadik rész felvázolja a keresztény megoldást, részletezve az egyházra, az államra, a munkaadókra és munkavállalókra háruló feladatokat. A befejezés cselekvésre, a keresztény erkölcsi rend visszaállítására buzdítja tisztelendő testvéreit.
Az első modern pápaként számon tartott XIII. Leó enciklikájával megalapozta az egyház szociális tanításait. A kor kihívásaira válaszolva újraértelmezte az addig főként hitbuzgalommal és jótékonykodással foglalkozó egyház szerepét, rámutatott tevékeny közreműködésének szükségességére. A körlevél a modern katolikus szociális tanítás alapdokumentuma lett, amelyet utódai a változó világ követelményeihez igazodva saját korukra alkalmaztak.
A körlevél kiadásának évfordulójához igazodva 1931-ben XI. Pius pápa Quadragesimo anno, XXIII. János pápa 1961-ben Mater et magistra, II. János Pál pápa 1981-ben Laborem exercens címmel tett közzé szociális tárgyú útmutatást. II. János Pál a kibocsátás centenáriumán, 1991-ben új enciklikát (Centesimus annus) tett közzé, különös tekintettel a kelet-európai rendszerváltozások nyomán kialakult új történelmi helyzetre. A keresztény pártok ezekre a dokumentumokra építik társadalmi-közéleti szerepvállalásuk politikai alapelveit.
A Rerum novarumot magyarul még megjelenése évében kiadta a Szent István Társulat, első fordítója az egyházfő szociális tanításait hirdető Prohászka Ottokár volt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások