Szili Katalin szerint a magyar baloldal válságának kezdete a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz kötődik
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint a magyar baloldal válsága nem az őszödi beszédhez, hanem a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz kötődik, és szerinte ma Magyarországon nincsen igazi baloldali politikai erő.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a rendszerváltástól 2010-ig politizált az MSZP színeiben, a Nézőpont Intézet a témában rendezett szerdai budapesti konferenciáján arról beszélt, hogy azért hagyta ott "a baloldalinak nevezett" szocialista pártot, mert az "nem tudott akkor sem baloldali lenni, amikor ezt kormányzó pártként megtehette volna".
Szili Katalin szerint "az az önmagát baloldalinak nevező konglomerátum, amely 12 éven keresztül kormányzott, gyakorlatilag mindig is a tőke pártján állt, és kevésbé a munkavállalók, illetőleg (...) a szociálisan leszakadók pártján".
Kitért arra is, hogy szerinte a mai magyar baloldal nem teljesen pontosan körülírható és meghatározható politikai erő, és ez is egy problémája, azaz: nem képez egy koherens egységet, egymásnak ellentmondó ideológiák találhatóak benne, valamint alapvetően mindig is egy neoliberális gazdaságpolitikát folytatott.
A kormánypártoknak van egy koherens világképe, addig az ettől különálló erők abból vezetik le a saját identitásukat, magatartásukat, hogy csak mindenben ellent mondanak a kormányzóknak - mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerint a baloldalnak kellene "egy korszerű nemzeti identitás", szükség lenne arra, hogy egy ökológiai érzékenységet is tanúsító társadalompolitikát képviseljen, valamint vissza kellene térnie a baloldali értékekhez.
Ugyanakkor megjegyezte, nem lát ma olyan politikai erőt, amelyre az lehetne mondani, hogy igazából baloldali. Ezzel szembe kellene nézni és a belső vitákat erről le kellene folytatni - tette hozzá Szili Katalin. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a magyar baloldal válságának okairól szólva arról beszélt, hogy a baloldal mindkét pártja, az MSZP és a DK sem tudta tisztázni azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem tudta a globalizációhoz való viszonyát sem képviselni, valamint a migráció kérdésében is "problémákkal" küzdenek.
A támogatottságukról szólva elmondta, hogy 2014-ben a közös baloldali lista a 2010-es eredményekhez képest jobban szerepelt, a választók több mint negyedét sikerült akkor megszólítaniuk, de a legutóbbi, 2018-as választáson a baloldal támogatottsága nem érte el a 18 százalékot. Galló Béla politikai elemző azt mondta, hogy az MSZP történelmi felelőssége, hogy a megalakulásától kezdve a "neoliberális mantrát fújták és fújják azóta is".
Rámutatott arra is, hogy van egy baloldali európai "lejtmenet", a magyar helyzet nem egyedüli és nem speciális. A Nézőpont Intézet A baloldal válsága Közép-Európában címmel tartott konferenciát.
(Forrás: MTI)
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a rendszerváltástól 2010-ig politizált az MSZP színeiben, a Nézőpont Intézet a témában rendezett szerdai budapesti konferenciáján arról beszélt, hogy azért hagyta ott "a baloldalinak nevezett" szocialista pártot, mert az "nem tudott akkor sem baloldali lenni, amikor ezt kormányzó pártként megtehette volna".
A baloldalnak voltak strukturális problémái, de szerinte a válság kezdete a kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz köthető. Ekkor a hitelvesztés, a hitelesség kérdése vetődött fel, és ezzel elkezdődött a baloldal mélyrepülése - mondta.
Kitért arra is, hogy szerinte a mai magyar baloldal nem teljesen pontosan körülírható és meghatározható politikai erő, és ez is egy problémája, azaz: nem képez egy koherens egységet, egymásnak ellentmondó ideológiák találhatóak benne, valamint alapvetően mindig is egy neoliberális gazdaságpolitikát folytatott.
A kormánypártoknak van egy koherens világképe, addig az ettől különálló erők abból vezetik le a saját identitásukat, magatartásukat, hogy csak mindenben ellent mondanak a kormányzóknak - mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerint a baloldalnak kellene "egy korszerű nemzeti identitás", szükség lenne arra, hogy egy ökológiai érzékenységet is tanúsító társadalompolitikát képviseljen, valamint vissza kellene térnie a baloldali értékekhez.
Ugyanakkor megjegyezte, nem lát ma olyan politikai erőt, amelyre az lehetne mondani, hogy igazából baloldali. Ezzel szembe kellene nézni és a belső vitákat erről le kellene folytatni - tette hozzá Szili Katalin. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a magyar baloldal válságának okairól szólva arról beszélt, hogy a baloldal mindkét pártja, az MSZP és a DK sem tudta tisztázni azt, hogy mi a nemzeti érdek, nem tudta a globalizációhoz való viszonyát sem képviselni, valamint a migráció kérdésében is "problémákkal" küzdenek.
A támogatottságukról szólva elmondta, hogy 2014-ben a közös baloldali lista a 2010-es eredményekhez képest jobban szerepelt, a választók több mint negyedét sikerült akkor megszólítaniuk, de a legutóbbi, 2018-as választáson a baloldal támogatottsága nem érte el a 18 százalékot. Galló Béla politikai elemző azt mondta, hogy az MSZP történelmi felelőssége, hogy a megalakulásától kezdve a "neoliberális mantrát fújták és fújják azóta is".
Rámutatott arra is, hogy van egy baloldali európai "lejtmenet", a magyar helyzet nem egyedüli és nem speciális. A Nézőpont Intézet A baloldal válsága Közép-Európában címmel tartott konferenciát.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások