Szovjetunióba hurcoltak emléknapja - Menczer: sikerült áttörni a hallgatás falát
Sikerült áttörni a hallgatás falát - hangsúlyozta Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen szombaton Budapesten.
A Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetének (Szorakész) rendezvényén Menczer Erzsébet, a szervezet elnöke a Derkovits Gyula Általános iskola udvarán elmondta: a szovjet megszállók ebben az épületben is vallatták a magyar embereket, majd ítélet nélkül hurcolták őket a Gulag-táborokba, ahogy politikai érdekeik kívánták.
Mint hozzátette: a túlélőket arra kényszerítették, hogy egymás között, s még családi körben se beszéljenek a történtekről. A rendszerváltás - ami szavai szerint inkább "módszerváltás" volt - és a Szovjetunió szétesése óta a magyar kormányok nem tiltották a megemlékezéseket, de a civil szervezeteket korlátozták. A fideszes képviselő szerint, jövő tavasszal egy ilyen irányú visszarendeződés lehetőségéről is szavazni kell.
Az Országgyűlés tavaly Menczer Erzsébet határozati javaslata alapján nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. A határozat rögzíti, hogy méltóképpen emlékezzenek meg arról a mintegy 800 ezer magyarról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a "magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján".
L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke beszédében köszönetet mondott Menczer Erzsébetnek az "elsöprő többséggel" megszavazott országgyűlési határozatért, amellyel a politikai diskurzus és ezen keresztül a közbeszéd tárgyává tette ezeket a tetteket, amelyeket "gyalázatos hallgatás" övezett. Ez a határozat a kollektív amnézia felszámolását tűzte ki célul - tette hozzá.
Mint kifejtette: békeidőben százmillió embert pusztítottak el ideológiai okból. Ártatlan emberek tízmillióit küldték halálba és tízmilliók életét tették tönkre. Köztük nyolcszázezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba, akik nem követtek el semmit, akiket koholt vádak alapján ítéltek el. "Nem szabad úgy tennünk, mintha mindez nem történt volna meg" - szögezte le.
L. Simon László azt mondta: a megemlékezéssel küzdeni kell a kettős mérce ellen. A képviselő megjegyezte, hogy "mintha ma is lennének olyanok, akik a köztársaság fogalmát ki akarják sajátítani". Felszólalnak például az alaptörvény vitájában, "hogy fel akarják számolni a köztársaságot", miközben csak azt mondták, hogy Magyarország neve Magyarország, államformája köztársaság.
L. Simon László szerint ugyanezen eszme jegyében próbálták olyan módon beállítani a dolgokat, hogy fel lehet menteni azokat, akik a demokrácia védelmében, vagy a diktatúra elleni harc jegyében másokat lágerekbe zártak. "Ez a kettős mérce" - mondta L. Simon László, hozzátéve: ez az ami ellen szellemi értelemben is küzdeni kell.
MTI
A Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetének (Szorakész) rendezvényén Menczer Erzsébet, a szervezet elnöke a Derkovits Gyula Általános iskola udvarán elmondta: a szovjet megszállók ebben az épületben is vallatták a magyar embereket, majd ítélet nélkül hurcolták őket a Gulag-táborokba, ahogy politikai érdekeik kívánták.Mint hozzátette: a túlélőket arra kényszerítették, hogy egymás között, s még családi körben se beszéljenek a történtekről. A rendszerváltás - ami szavai szerint inkább "módszerváltás" volt - és a Szovjetunió szétesése óta a magyar kormányok nem tiltották a megemlékezéseket, de a civil szervezeteket korlátozták. A fideszes képviselő szerint, jövő tavasszal egy ilyen irányú visszarendeződés lehetőségéről is szavazni kell.
Az Országgyűlés tavaly Menczer Erzsébet határozati javaslata alapján nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. A határozat rögzíti, hogy méltóképpen emlékezzenek meg arról a mintegy 800 ezer magyarról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a "magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján".
L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke beszédében köszönetet mondott Menczer Erzsébetnek az "elsöprő többséggel" megszavazott országgyűlési határozatért, amellyel a politikai diskurzus és ezen keresztül a közbeszéd tárgyává tette ezeket a tetteket, amelyeket "gyalázatos hallgatás" övezett. Ez a határozat a kollektív amnézia felszámolását tűzte ki célul - tette hozzá.
Mint kifejtette: békeidőben százmillió embert pusztítottak el ideológiai okból. Ártatlan emberek tízmillióit küldték halálba és tízmilliók életét tették tönkre. Köztük nyolcszázezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba, akik nem követtek el semmit, akiket koholt vádak alapján ítéltek el. "Nem szabad úgy tennünk, mintha mindez nem történt volna meg" - szögezte le.
L. Simon László azt mondta: a megemlékezéssel küzdeni kell a kettős mérce ellen. A képviselő megjegyezte, hogy "mintha ma is lennének olyanok, akik a köztársaság fogalmát ki akarják sajátítani". Felszólalnak például az alaptörvény vitájában, "hogy fel akarják számolni a köztársaságot", miközben csak azt mondták, hogy Magyarország neve Magyarország, államformája köztársaság.
L. Simon László szerint ugyanezen eszme jegyében próbálták olyan módon beállítani a dolgokat, hogy fel lehet menteni azokat, akik a demokrácia védelmében, vagy a diktatúra elleni harc jegyében másokat lágerekbe zártak. "Ez a kettős mérce" - mondta L. Simon László, hozzátéve: ez az ami ellen szellemi értelemben is küzdeni kell.
MTI
Hozzászólások