Tagadta bűnösségét Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt EP-képviselő
Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás meghallgatásán, csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken.
Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett. Közölte, a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: "van-e valami baj velem"? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Hozzátette: az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás.
A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat.
A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni. Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: "nem emlékszem".
Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a "Krímben kezdődött" és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil. Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor "a feleségem csak felemelné a telefont, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics, Béla bajban van, és minden megoldódna. (...) De a hülyeségnek is van határa." Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak.
Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és "ott van még Japán is", ahol korábban sok évet töltött. A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne - mondta.
A tárgyaláson a másik - EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó - vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén.
A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik. Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált - ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
(Forrás: MTI)
Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett. Közölte, a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: "van-e valami baj velem"? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Hozzátette: az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás.
Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem is jutott hozzá. Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha.
Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta: elképzelhető. Hozzátette: orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját.
A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni. Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: "nem emlékszem".
Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a "Krímben kezdődött" és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil. Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor "a feleségem csak felemelné a telefont, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics, Béla bajban van, és minden megoldódna. (...) De a hülyeségnek is van határa." Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak.
Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és "ott van még Japán is", ahol korábban sok évet töltött. A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne - mondta.
A tárgyaláson a másik - EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó - vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén.
A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik. Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A költségvetési csalásra vonatkozó - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált - ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások