Takács Szabolcs: a migrációs válság egy népvándorlási hullám előszele
A migrációs válság nem pusztán ideiglenes humanitárius kihívást jelent, hanem egy tömeges népvándorlási mozgalom előszele - jelentette ki a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy fórumon.
Takács Szabolcs az Antall József Tudásközpont biztonságpolitikai konferenciáját megnyitó beszédében azt mondta, hogy ez a kihívás az előttünk álló években, évtizedekben velünk marad.
Az államtitkár szerint a migrációs válsággal az Európai Unió (EU) történetének egyik legnehezebb válsághelyzetével néz szembe. Óriás törés figyelhető meg "a mindenkinek nyújtsunk segítséget elv" és a saját biztonságunk és stabilitásunk megőrzésének hozzáállása között - mondta.
Hangsúlyozta: a migrációs válság globális probléma, ezért a megoldásához globális válaszra van szükség, stabilizáció szükséges a válságövezetekben. Európai szempontból mindenképpen át kell venni az ellenőrzést az unió külső határain, továbbá nagyon fontos a tranzitországokkal való együttműködés - tette hozzá.
A migrációs válság kezelése érdekében Törökországgal márciusban megkötött uniós megállapodás szerinte "megfelelő, fenntartható és hatékony lépést jelenthet a hosszú távú megoldás szempontjából".
Takács Szabolcs rámutatott, a fő cél az lenne, hogy azokban az országokban oldják meg a problémát, ahonnan az emberek tömegesen akarnak elvándorolni.
Kitért arra is, hogy a szélsőséges csoportokkal való küzdelemre is koncentrálni kell, ugyanis ezek a csoportok előnyöket kovácsoltak maguknak az arab tavaszt követő helyzetből.
Az Europol szerdán kiadott kiadványára hivatkozva azt mondta, hogy az Európába érkezett migránsok kilencven százaléka a nemzetközi emberkereskedelmi hálózat segítségével jutott el a kontinensre. Takács Szabolcs kiemelte: a megoldás keresése "közös felelősségünk és érdekünk", nemcsak Európában, hanem a közel-keleti régióban is.
"Úgy gondoljuk, hogy az EU felelősséggel tartozik olyan országok irányába, ahol válság van. Célunk, hogy támogassuk ezeket az országokat" - mondta Takács Szabolcs.
Emlékeztetett arra, hogy az EU-tagállamok támogatták azokat a kormányokat, amelyek az arab tavasz után átvették a hatalmat, és abban bíztak, hogy egy jobb korszak jön el az ott élő népek számára. Ennek dacára azt látjuk, hogy a legtöbb esetben a kialakult helyzet a destabilizáció jegyeit tükrözni, és "sajnos elveszett a kontroll több országban" - mondta.
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője azt mondta, hogy a Közel-Keleten a nemzetközi közösség kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az emberiesség elleni bűncselekményeket és a tömegmészárlásokat. Milliónyi ember kényszerült elhagyni a háborús zónákat, és a távoli háború következményei hirtelen megjelentek Európa szívében - fűzte hozzá.
Szerinte ezek a fejlemények "próbára teszik számos európai ország szolidaritását és integrációs képességét".
N. Rózsa Erzsébet egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének munkatársa előadásában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nagyon sokat veszített térségbeli befolyásából, és az arab tavasz után a régió átalakulása gyakorlatilag az EU nélkül folytatódik.
Az EU "ebben a pillanatban még nem rendelkezik valós befolyással arra nézve, hogy merre tartson a régió" - fogalmazott.
Az Antall József Tudásközpont által szervezett tanácskozást Állami, humán és gazdasági biztonság: a Közel-Kelet, Törökország és az Európai Unió legfőbb nemzeti, egyéni és gazdasági kihívásai az arab tavasz tükrében címmel rendezték meg.
MTI
Takács Szabolcs az Antall József Tudásközpont biztonságpolitikai konferenciáját megnyitó beszédében azt mondta, hogy ez a kihívás az előttünk álló években, évtizedekben velünk marad.
Az államtitkár szerint a migrációs válsággal az Európai Unió (EU) történetének egyik legnehezebb válsághelyzetével néz szembe. Óriás törés figyelhető meg "a mindenkinek nyújtsunk segítséget elv" és a saját biztonságunk és stabilitásunk megőrzésének hozzáállása között - mondta.
Hangsúlyozta: a migrációs válság globális probléma, ezért a megoldásához globális válaszra van szükség, stabilizáció szükséges a válságövezetekben. Európai szempontból mindenképpen át kell venni az ellenőrzést az unió külső határain, továbbá nagyon fontos a tranzitországokkal való együttműködés - tette hozzá.
A migrációs válság kezelése érdekében Törökországgal márciusban megkötött uniós megállapodás szerinte "megfelelő, fenntartható és hatékony lépést jelenthet a hosszú távú megoldás szempontjából".
Takács Szabolcs rámutatott, a fő cél az lenne, hogy azokban az országokban oldják meg a problémát, ahonnan az emberek tömegesen akarnak elvándorolni.
Kitért arra is, hogy a szélsőséges csoportokkal való küzdelemre is koncentrálni kell, ugyanis ezek a csoportok előnyöket kovácsoltak maguknak az arab tavaszt követő helyzetből.
Az Europol szerdán kiadott kiadványára hivatkozva azt mondta, hogy az Európába érkezett migránsok kilencven százaléka a nemzetközi emberkereskedelmi hálózat segítségével jutott el a kontinensre. Takács Szabolcs kiemelte: a megoldás keresése "közös felelősségünk és érdekünk", nemcsak Európában, hanem a közel-keleti régióban is.
"Úgy gondoljuk, hogy az EU felelősséggel tartozik olyan országok irányába, ahol válság van. Célunk, hogy támogassuk ezeket az országokat" - mondta Takács Szabolcs.
Emlékeztetett arra, hogy az EU-tagállamok támogatták azokat a kormányokat, amelyek az arab tavasz után átvették a hatalmat, és abban bíztak, hogy egy jobb korszak jön el az ott élő népek számára. Ennek dacára azt látjuk, hogy a legtöbb esetben a kialakult helyzet a destabilizáció jegyeit tükrözni, és "sajnos elveszett a kontroll több országban" - mondta.
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője azt mondta, hogy a Közel-Keleten a nemzetközi közösség kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az emberiesség elleni bűncselekményeket és a tömegmészárlásokat. Milliónyi ember kényszerült elhagyni a háborús zónákat, és a távoli háború következményei hirtelen megjelentek Európa szívében - fűzte hozzá.
Szerinte ezek a fejlemények "próbára teszik számos európai ország szolidaritását és integrációs képességét".
N. Rózsa Erzsébet egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének munkatársa előadásában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nagyon sokat veszített térségbeli befolyásából, és az arab tavasz után a régió átalakulása gyakorlatilag az EU nélkül folytatódik.
Az EU "ebben a pillanatban még nem rendelkezik valós befolyással arra nézve, hogy merre tartson a régió" - fogalmazott.
Az Antall József Tudásközpont által szervezett tanácskozást Állami, humán és gazdasági biztonság: a Közel-Kelet, Törökország és az Európai Unió legfőbb nemzeti, egyéni és gazdasági kihívásai az arab tavasz tükrében címmel rendezték meg.
MTI
Hozzászólások