Takács Szabolcs: a migrációs válság egy népvándorlási hullám előszele

A migrációs válság nem pusztán ideiglenes humanitárius kihívást jelent, hanem egy tömeges népvándorlási mozgalom előszele - jelentette ki a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy fórumon.

Takács Szabolcs az Antall József Tudásközpont biztonságpolitikai konferenciáját megnyitó beszédében azt mondta, hogy ez a kihívás az előttünk álló években, évtizedekben velünk marad.



Az államtitkár szerint a migrációs válsággal az Európai Unió (EU) történetének egyik legnehezebb válsághelyzetével néz szembe. Óriás törés figyelhető meg "a mindenkinek nyújtsunk segítséget elv" és a saját biztonságunk és stabilitásunk megőrzésének hozzáállása között - mondta.

Hangsúlyozta: a migrációs válság globális probléma, ezért a megoldásához globális válaszra van szükség, stabilizáció szükséges a válságövezetekben. Európai szempontból mindenképpen át kell venni az ellenőrzést az unió külső határain, továbbá nagyon fontos a tranzitországokkal való együttműködés - tette hozzá.

A migrációs válság kezelése érdekében Törökországgal márciusban megkötött uniós megállapodás szerinte "megfelelő, fenntartható és hatékony lépést jelenthet a hosszú távú megoldás szempontjából".

Takács Szabolcs rámutatott, a fő cél az lenne, hogy azokban az országokban oldják meg a problémát, ahonnan az emberek tömegesen akarnak elvándorolni.

Kitért arra is, hogy a szélsőséges csoportokkal való küzdelemre is koncentrálni kell, ugyanis ezek a csoportok előnyöket kovácsoltak maguknak az arab tavaszt követő helyzetből.

Az Europol szerdán kiadott kiadványára hivatkozva azt mondta, hogy az Európába érkezett migránsok kilencven százaléka a nemzetközi emberkereskedelmi hálózat segítségével jutott el a kontinensre. Takács Szabolcs kiemelte: a megoldás keresése "közös felelősségünk és érdekünk", nemcsak Európában, hanem a közel-keleti régióban is.

"Úgy gondoljuk, hogy az EU felelősséggel tartozik olyan országok irányába, ahol válság van. Célunk, hogy támogassuk ezeket az országokat" - mondta Takács Szabolcs.

Emlékeztetett arra, hogy az EU-tagállamok támogatták azokat a kormányokat, amelyek az arab tavasz után átvették a hatalmat, és abban bíztak, hogy egy jobb korszak jön el az ott élő népek számára. Ennek dacára azt látjuk, hogy a legtöbb esetben a kialakult helyzet a destabilizáció jegyeit tükrözni, és "sajnos elveszett a kontroll több országban" - mondta.

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője azt mondta, hogy a Közel-Keleten a nemzetközi közösség kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az emberiesség elleni bűncselekményeket és a tömegmészárlásokat. Milliónyi ember kényszerült elhagyni a háborús zónákat, és a távoli háború következményei hirtelen megjelentek Európa szívében - fűzte hozzá.

Szerinte ezek a fejlemények "próbára teszik számos európai ország szolidaritását és integrációs képességét".

N. Rózsa Erzsébet egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékének munkatársa előadásában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nagyon sokat veszített térségbeli befolyásából, és az arab tavasz után a régió átalakulása gyakorlatilag az EU nélkül folytatódik.

Az EU "ebben a pillanatban még nem rendelkezik valós befolyással arra nézve, hogy merre tartson a régió" - fogalmazott.

Az Antall József Tudásközpont által szervezett tanácskozást Állami, humán és gazdasági biztonság: a Közel-Kelet, Törökország és az Európai Unió legfőbb nemzeti, egyéni és gazdasági kihívásai az arab tavasz tükrében címmel rendezték meg.

MTI