Tárki: idén erősödött a Fidesz, a DK pedig előzi az Együtt-PM-et
A Tárki Társadalomkutatási Intézet kutatásai szerint 2013-ban nőtt a pártot választani tudók aránya és erősödött a Fidesz, míg a baloldali ellenzéki pártok együttes támogatottsága lényegében változatlan, de a pártválasztók körében a Demokratikus Koalíció (DK) megelőzi az Együtt-PM szövetséget. A közvélemény-kutató havi pártpreferencia-vizsgálatának eredményeit csütörtökön juttatta el az MTI-hez.
A közleményben az elmúlt egy év alapvető változásaként említették, hogy csökkent a bizonytalanok és a nem válaszolók aránya, azaz egyre többen tudnak pártot választani. Amekkora mértékben nőtt a pártot választók aránya, nagyjából ugyanakkora mértékben nőtt a Fidesz-KDNP tábora is - írták.
A Tárki kutatásai szerint a baloldali pártok összesített támogatottsága változatlan, az év során azonban számottevő mértékű belső átrendeződést lehetett megfigyelni.
Kissé csökkent az MSZP és jelentősen nőtt a DK tábora; ez utóbbi a teljes népesség körében az év eleji egy százalékról decemberre hét százalékra nőtt és ezzel beérte az Együtt-PM-et, a pártválasztók körében pedig meg is előzi azt.
A közleményben azt írták, nem nagyon változott a Jobbik szavazótábora az év során, de kivehető egy gyenge csökkenő trend, különösen a pártválasztók körében.
A decemberi adatokat ismertetve a Tárki közölte, a teljes népesség körében a kormánypártok a novemberi 27 százalék után 28 százalékon állnak, az MSZP pedig 12 százalék után 11 százalékon áll.
A pártválasztók körében sem történt érdemi elmozdulás: a Fidesz-KDNP novemberben 48 százalékot, decemberben pedig 47 százalékot szerezne, az MSZP pedig júliustól novemberig 20 százalékot, decemberben pedig 19 százalékot kapott volna egy "most vasárnapi választáson". A bizonytalanok és nem válaszolók aránya sem változott: novemberben a választók összesen 43 százaléka, decemberben 42 százaléka tartozott ebbe a két csoportba.
A Tárki szerint a kisebb parlamenti pártok támogatottsága terén is a változatlanság jellemzi az előző egy hónapot.
A Jobbik-szavazók aránya a teljes népesség körében novemberben 7 százalék, decemberben 8 százalék, a pártválasztók között pedig 13 százalék és 14 százalék volt. Az LMP támogatottsága a teljes népességen belül 2 százalék után 3 százalék, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 4 százalékra nőtt.
Az Együtt-PM népszerűsége a teljes népesség körében a novemberi 5 százalékról 4 százalékra csökkent decemberben, a pártválasztók körében pedig 9 százalékról 7 százalékra változott. A DK támogatottsága a teljes népességen belül a novemberi 3 százalékot követően decemberben 4 százalékra nőtt, a pártválasztók között pedig 6 százalék után 7 százalékot tesz ki.
A reprezentatív kutatás december 4-11. között zajlott, ezer ember megkérdezésével.
MTI
A közleményben az elmúlt egy év alapvető változásaként említették, hogy csökkent a bizonytalanok és a nem válaszolók aránya, azaz egyre többen tudnak pártot választani. Amekkora mértékben nőtt a pártot választók aránya, nagyjából ugyanakkora mértékben nőtt a Fidesz-KDNP tábora is - írták.
A Tárki kutatásai szerint a baloldali pártok összesített támogatottsága változatlan, az év során azonban számottevő mértékű belső átrendeződést lehetett megfigyelni.
Kissé csökkent az MSZP és jelentősen nőtt a DK tábora; ez utóbbi a teljes népesség körében az év eleji egy százalékról decemberre hét százalékra nőtt és ezzel beérte az Együtt-PM-et, a pártválasztók körében pedig meg is előzi azt.
A közleményben azt írták, nem nagyon változott a Jobbik szavazótábora az év során, de kivehető egy gyenge csökkenő trend, különösen a pártválasztók körében.
A decemberi adatokat ismertetve a Tárki közölte, a teljes népesség körében a kormánypártok a novemberi 27 százalék után 28 százalékon állnak, az MSZP pedig 12 százalék után 11 százalékon áll.
A pártválasztók körében sem történt érdemi elmozdulás: a Fidesz-KDNP novemberben 48 százalékot, decemberben pedig 47 százalékot szerezne, az MSZP pedig júliustól novemberig 20 százalékot, decemberben pedig 19 százalékot kapott volna egy "most vasárnapi választáson". A bizonytalanok és nem válaszolók aránya sem változott: novemberben a választók összesen 43 százaléka, decemberben 42 százaléka tartozott ebbe a két csoportba.
A Tárki szerint a kisebb parlamenti pártok támogatottsága terén is a változatlanság jellemzi az előző egy hónapot.
A Jobbik-szavazók aránya a teljes népesség körében novemberben 7 százalék, decemberben 8 százalék, a pártválasztók között pedig 13 százalék és 14 százalék volt. Az LMP támogatottsága a teljes népességen belül 2 százalék után 3 százalék, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 4 százalékra nőtt.
Az Együtt-PM népszerűsége a teljes népesség körében a novemberi 5 százalékról 4 százalékra csökkent decemberben, a pártválasztók körében pedig 9 százalékról 7 százalékra változott. A DK támogatottsága a teljes népességen belül a novemberi 3 százalékot követően decemberben 4 százalékra nőtt, a pártválasztók között pedig 6 százalék után 7 százalékot tesz ki.
A reprezentatív kutatás december 4-11. között zajlott, ezer ember megkérdezésével.
MTI
Hozzászólások