Tarlós: a Népszabadság "folyamatosan csúsztat" a fővárosi fejlesztésekkel kapcsolatban
A főpolgármester álláspontja szerint a Népszabadság "folyamatosan csúsztat" a fővárosi fejlesztésekkel kapcsolatban, és a károkozást próbálja összekeverni a kármentéssel.
Tarlós István nyílt levelében - amelyet szombaton tettek közzé a Budapest portálon - arról ír, hogy a napilap "már-már szabályos kampányírást tett közzé a kormány, de mindenekelőtt a jelenlegi városvezetés ellen". A főpolgármester a szerzőt bírálva felvetette: a lap olyan "megörökölt problémákat" emleget fel sértődötten cikkeiben, amely beruházások szerződéseit hónapokkal, évekkel a 2010-es választás előtt kötötték.
A Népszabadságban július elején jelent meg a fővárosi fejlesztésekkel összefüggésben egy írás, amely a városvezetés által bejelentett beruházások szépséghibájának nevezte, hogy a főpolgármester sajátjaként felsorolt tételek legalább feléről még az előző városvezetők döntöttek. Tarlós István erre reagálva jelezte: 2010 októberére a 4-es metró, a CET, a szennyvíztisztító telep és a Rác fürdő volt előkészítve, a többit legfeljebb egy papírra írhatták le, nem értelmezhető műszaki, jogi, pénzügyi előkészítés nélkül. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ebben a ciklusban viszont - a súlyos pénzügyi nehézségek ellenére - ténylegesen megkezdődött több fejlesztés.
Részletezte, hogy a lap által "PPP-beruházásnak titulált", 8,5 milliárdos CET-projektet az előző városvezetés "egy máltai fürdőhelyen bejegyzett, összesen hárommillió forint tőkével rendelkező offshore cégnek adta", a város pedig bő húsz év alatt 30 milliárd forintot fizetett volna érte. Kifejtette azt is, hogy az MSZP-SZDSZ-városvezetés háromoldalú megállapodásban vállalt kezességet az offshore cég óriási kölcsönéért. A cég a szabályos átadás-átvételi eljárás előtt szerződést bontott, a főváros pedig első fokon pert vesztett a hitel ügyében - tette hozzá, jelezve: az építményt mindenesetre idén átadják, és egy-két tízmilliárdot vissza tudtak szerezni a városnak, továbbá közreműködtek az alvállalkozók kivitelezési számláinak kifizetésében.
A Népszabadság egy másik, szintén július eleji írásában az 5-ös metróról számolt be, jelezve, hogy noha Tarlós István a 4-es vonal "minden egyes mozzanatát kritizálta már, mégis metrót épít". Tarlós István erre válaszul a 4-es metró 2005-2006-ban kötött szerződéseire utalva azt veti fel egyebek mellett, hogy miért kellett "a világban szinte egyedülálló módon" más-más nemzet más-más cégével szerződni a szerelvényekre, illetve a biztonsági berendezésekre és automatikára. Véleménye szerint a lap "elbagatellizálja" a szerződésmódosítást, holott az eredeti szerződésben vis maiornak, azaz a szállítónak fel nem róható eseménynek fogadták el például azt, ha a szállított szerelvények nem kapnak Magyarországon típusengedélyt.
Hangsúlyozta azt is, hogy a 4-es metró költségei a lapban említettekkel szemben nem 2010 után nőttek 195 milliárd forintról 400 fölé, hanem sokkal korábban. A 4-es metróhoz kötődő Siemens- és a Swietelsky-szerződésekkel összefüggésben pedig azt rögzítette: az MSZP-SZDSZ-irányítás idején kötött megállapodásokból következően e cégeknek 70 millió euró, illetve 16 milliárd forint többletkövetelésük származott. Ezeket "kemény viták és egyeztetések után" 30 millió euróra, illetve 9,5 milliárd forintra alkudta le a főváros.
Forrás:MTI
Tarlós István nyílt levelében - amelyet szombaton tettek közzé a Budapest portálon - arról ír, hogy a napilap "már-már szabályos kampányírást tett közzé a kormány, de mindenekelőtt a jelenlegi városvezetés ellen". A főpolgármester a szerzőt bírálva felvetette: a lap olyan "megörökölt problémákat" emleget fel sértődötten cikkeiben, amely beruházások szerződéseit hónapokkal, évekkel a 2010-es választás előtt kötötték.
A Népszabadságban július elején jelent meg a fővárosi fejlesztésekkel összefüggésben egy írás, amely a városvezetés által bejelentett beruházások szépséghibájának nevezte, hogy a főpolgármester sajátjaként felsorolt tételek legalább feléről még az előző városvezetők döntöttek. Tarlós István erre reagálva jelezte: 2010 októberére a 4-es metró, a CET, a szennyvíztisztító telep és a Rác fürdő volt előkészítve, a többit legfeljebb egy papírra írhatták le, nem értelmezhető műszaki, jogi, pénzügyi előkészítés nélkül. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ebben a ciklusban viszont - a súlyos pénzügyi nehézségek ellenére - ténylegesen megkezdődött több fejlesztés.Részletezte, hogy a lap által "PPP-beruházásnak titulált", 8,5 milliárdos CET-projektet az előző városvezetés "egy máltai fürdőhelyen bejegyzett, összesen hárommillió forint tőkével rendelkező offshore cégnek adta", a város pedig bő húsz év alatt 30 milliárd forintot fizetett volna érte. Kifejtette azt is, hogy az MSZP-SZDSZ-városvezetés háromoldalú megállapodásban vállalt kezességet az offshore cég óriási kölcsönéért. A cég a szabályos átadás-átvételi eljárás előtt szerződést bontott, a főváros pedig első fokon pert vesztett a hitel ügyében - tette hozzá, jelezve: az építményt mindenesetre idén átadják, és egy-két tízmilliárdot vissza tudtak szerezni a városnak, továbbá közreműködtek az alvállalkozók kivitelezési számláinak kifizetésében.
A Népszabadság egy másik, szintén július eleji írásában az 5-ös metróról számolt be, jelezve, hogy noha Tarlós István a 4-es vonal "minden egyes mozzanatát kritizálta már, mégis metrót épít". Tarlós István erre válaszul a 4-es metró 2005-2006-ban kötött szerződéseire utalva azt veti fel egyebek mellett, hogy miért kellett "a világban szinte egyedülálló módon" más-más nemzet más-más cégével szerződni a szerelvényekre, illetve a biztonsági berendezésekre és automatikára. Véleménye szerint a lap "elbagatellizálja" a szerződésmódosítást, holott az eredeti szerződésben vis maiornak, azaz a szállítónak fel nem róható eseménynek fogadták el például azt, ha a szállított szerelvények nem kapnak Magyarországon típusengedélyt.
Hangsúlyozta azt is, hogy a 4-es metró költségei a lapban említettekkel szemben nem 2010 után nőttek 195 milliárd forintról 400 fölé, hanem sokkal korábban. A 4-es metróhoz kötődő Siemens- és a Swietelsky-szerződésekkel összefüggésben pedig azt rögzítette: az MSZP-SZDSZ-irányítás idején kötött megállapodásokból következően e cégeknek 70 millió euró, illetve 16 milliárd forint többletkövetelésük származott. Ezeket "kemény viták és egyeztetések után" 30 millió euróra, illetve 9,5 milliárd forintra alkudta le a főváros.
Forrás:MTI
Hozzászólások