Tavasszal készülnek el a Normafa fejlesztését befolyásoló Natura 2000-es vizsgálatok
A félidőben tartanak a Normafa fejlesztését meghatározó Natura 2000-es vizsgálatok, ezzel párhuzamosan készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok, amelyeket a természetvédelmi vizsgálatok után véglegesítenek.
A területen eddig több tucat védett állat- és növényfaj előfordulását regisztrálták - derült ki a Normafa rehabilitációjáról szóló pénteki szakmai fórumon.
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere hangsúlyozta, az elfogadott törvény lehetőségeket nyit, de nem ír elő semmit kötelezően, a kerület maga dönt a tartalomról, de a pénzt a központi költségvetésből adják.
Mérésekre hivatkozva elmondta, hogy egy borongós, hűvös hétvégén 4300 látogatója van a Normafának, míg egy májusi hétvégén több mint tízezren keresik fel, vagyis a terület a Margitsziget után a második leglátogatottabb budapesti kirándulóhely. Jelezte, hogy a parkolás, a közlekedés megoldatlan, és problémát okoz a szemét és a rendezetlenség is.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a Natura 2000-es hatásvizsgálatok májusban elkezdődtek, az előírtakon kívül víz, levegőszennyezettség, valamint fény- és zajvizsgálat is lesz.
Ezt a tájékoztató szakasz követi, majd a kerületiek helyi népszavazáson dönthetnek, hogy akarják-e a fejlesztést.
Vincze P. Márton miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy a területen négy évszakos sportparkot hoznának létre, hiszen a beruházás nem csak a hóról szól, a téli sportokat legfeljebb 60 napon át lehet űzni. Utalt arra, hogy jelenleg káosz és konfliktus jellemző a területet használó síelők és szánkózók, kezdők és haladók, kerékpárosok és gyalogosok között, ezért meg kell teremteni a kulturált körülményeket.
A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a tervek között szerepel a János-hegynél kerékpáros lejtő és downhill pálya kialakítása, a Jánoshegyi út felújítása és akadálymentesítése, valamint a két szélén rekortán futópálya kiépítése, továbbá egy tanösvény létrehozása, az Anna-réti játszótér felújítása és szabadtéri kondipark kiépítése, valamint a Harangvölgyből ülőlifttel is fel lehetne jutni a Normafához.
Vincze P. Márton hangsúlyozta, környezetrombolás sehol nem lesz, és szándékaik szerint kevesebb autó megy majd fel a Normafához, mint most. Külön beruházásban szerepel a fogaskerekű vasút meghosszabbítása is - tette hozzá.
Musicz László, a Natura 2000 környezetvédelmi hatásvizsgálat projektvezetője arról számolt be, hogy az egyéves vegetációs ciklus vizsgálatának felénél járnak, s eddig 34 védett növényfajt és 44 védett lepkefajt regisztráltak. A lepkék közül a csíkos boglárka fajvédelmi szempontból fontos a projektben, mivel az utolsó hazai populáció a Normafánál él. Gazdag a bogarak faunája, és mintegy 70 madárfaj is megtalálható, továbbá tucatnyi denevérfaj is előfordul.
A projektvezető elmondta, hogy az elmúlt 60 évben az értékes gyepeken tapasztalható cserjésedés miatt bizonyos állat- és növényfajok visszaszorultak, viszont a régi sípályák kitisztításával "sokat nyerhet a természet".
Szólt arról, hogy több nyomvonalat vizsgálnak a tervezett ülőlift és a bobpálya helyére, ezeket az élőlények előfordulási térképével is összevetik. Szerinte tavaszig még további vizsgálatok szükségesek, ugyanakkor több beruházási elemnél már megállapítható, hogy hatása semleges vagy pozitív.
A konferencián Csorbáné Bolega Erika, a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark igazgatója arról beszélt, hogy a Natura 2000-es területen megépített önkormányzati üzemeltetésű parknak az elmúlt négy év tapasztalatai alapján nincs a környezetre gyakorolt káros hatása, sőt azzal, hogy a 150 hektáros területnek lett gazdája, megoldódtak a korábbi parkolási és hulladékkezelési gondok.
Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség elnöke úgy véli, a Normafánál ma méltatlan körülmények vannak, s szavai szerint a rehabilitációt "nem lehet olyan rosszul megcsinálni, hogy ne legyen jobb, mint most". Utalt arra, hogy a fejlesztéssel a gyerekeket is közel lehet hozni a természethez, s azon reményének adott hangot, hogy a politika nem fogja megállítani a fejlesztést.
Monspart Sarolta világbajnok tájfutó a sport és a közösségi tevékenység szerepére hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a sport mindenkié, és szükség van a terület négy évszakos kihasználására.
MTI
A területen eddig több tucat védett állat- és növényfaj előfordulását regisztrálták - derült ki a Normafa rehabilitációjáról szóló pénteki szakmai fórumon.Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere hangsúlyozta, az elfogadott törvény lehetőségeket nyit, de nem ír elő semmit kötelezően, a kerület maga dönt a tartalomról, de a pénzt a központi költségvetésből adják.
Mérésekre hivatkozva elmondta, hogy egy borongós, hűvös hétvégén 4300 látogatója van a Normafának, míg egy májusi hétvégén több mint tízezren keresik fel, vagyis a terület a Margitsziget után a második leglátogatottabb budapesti kirándulóhely. Jelezte, hogy a parkolás, a közlekedés megoldatlan, és problémát okoz a szemét és a rendezetlenség is.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a Natura 2000-es hatásvizsgálatok májusban elkezdődtek, az előírtakon kívül víz, levegőszennyezettség, valamint fény- és zajvizsgálat is lesz.
Ezzel párhuzamosan készül a megvalósíthatósági tanulmány, és a vizsgálatok eredményének figyelembe vételével készítik el a részletes terveket.
Ezt a tájékoztató szakasz követi, majd a kerületiek helyi népszavazáson dönthetnek, hogy akarják-e a fejlesztést.
Vincze P. Márton miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy a területen négy évszakos sportparkot hoznának létre, hiszen a beruházás nem csak a hóról szól, a téli sportokat legfeljebb 60 napon át lehet űzni. Utalt arra, hogy jelenleg káosz és konfliktus jellemző a területet használó síelők és szánkózók, kezdők és haladók, kerékpárosok és gyalogosok között, ezért meg kell teremteni a kulturált körülményeket.
A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a tervek között szerepel a János-hegynél kerékpáros lejtő és downhill pálya kialakítása, a Jánoshegyi út felújítása és akadálymentesítése, valamint a két szélén rekortán futópálya kiépítése, továbbá egy tanösvény létrehozása, az Anna-réti játszótér felújítása és szabadtéri kondipark kiépítése, valamint a Harangvölgyből ülőlifttel is fel lehetne jutni a Normafához.
Vincze P. Márton hangsúlyozta, környezetrombolás sehol nem lesz, és szándékaik szerint kevesebb autó megy majd fel a Normafához, mint most. Külön beruházásban szerepel a fogaskerekű vasút meghosszabbítása is - tette hozzá.
Musicz László, a Natura 2000 környezetvédelmi hatásvizsgálat projektvezetője arról számolt be, hogy az egyéves vegetációs ciklus vizsgálatának felénél járnak, s eddig 34 védett növényfajt és 44 védett lepkefajt regisztráltak. A lepkék közül a csíkos boglárka fajvédelmi szempontból fontos a projektben, mivel az utolsó hazai populáció a Normafánál él. Gazdag a bogarak faunája, és mintegy 70 madárfaj is megtalálható, továbbá tucatnyi denevérfaj is előfordul.
A projektvezető elmondta, hogy az elmúlt 60 évben az értékes gyepeken tapasztalható cserjésedés miatt bizonyos állat- és növényfajok visszaszorultak, viszont a régi sípályák kitisztításával "sokat nyerhet a természet".
Szólt arról, hogy több nyomvonalat vizsgálnak a tervezett ülőlift és a bobpálya helyére, ezeket az élőlények előfordulási térképével is összevetik. Szerinte tavaszig még további vizsgálatok szükségesek, ugyanakkor több beruházási elemnél már megállapítható, hogy hatása semleges vagy pozitív.
A konferencián Csorbáné Bolega Erika, a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark igazgatója arról beszélt, hogy a Natura 2000-es területen megépített önkormányzati üzemeltetésű parknak az elmúlt négy év tapasztalatai alapján nincs a környezetre gyakorolt káros hatása, sőt azzal, hogy a 150 hektáros területnek lett gazdája, megoldódtak a korábbi parkolási és hulladékkezelési gondok.
Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség elnöke úgy véli, a Normafánál ma méltatlan körülmények vannak, s szavai szerint a rehabilitációt "nem lehet olyan rosszul megcsinálni, hogy ne legyen jobb, mint most". Utalt arra, hogy a fejlesztéssel a gyerekeket is közel lehet hozni a természethez, s azon reményének adott hangot, hogy a politika nem fogja megállítani a fejlesztést.
Monspart Sarolta világbajnok tájfutó a sport és a közösségi tevékenység szerepére hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy a sport mindenkié, és szükség van a terület négy évszakos kihasználására.
MTI
Hozzászólások