TB-járulék és szha (szociális hozzájárulási adó): mi a különbég?
Amikor a 2011. évi CLVI. törvényt (adó és járuléktörvények) elfogadták, biztossá vált, hogy a társadalombiztosítási járulék helyét a szociális hozzájárulási adó (szha) veszi át. A szociális hozzájárulási adókulcsa, alapja, és a teherviselők köre lényegében azonos a társadalombiztosítási járulék során meghatározottakkal. Akkor viszont mi a különbség?
A szociális hozzájárulási adó, mint ahogy a neve is jelzi, egy adóforma, emiatt a már említett 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezetében találjuk a szabályozását, nem pedig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.).
A törvény alapelveibe a 2. paragrafust egy új (6a) bekezdéssel kiegészítve került bele ez a fontos kitétel: „A társadalmi szolidaritás elvének megfelelőn – a szociális biztonsághoz,valamint…..nyugdíjrendszer fenntartása érdekében törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosításra való jogot nem keletkeztet.”
A szociális hozzájárulási adó esetében így az adó nem a foglalkoztatót terheli, hanem a kifizetőt, és alanya lett az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is. Ismét csak hangsúlyozva, hogy itt egy adóról van szó: az adó alapja külön kerül a törvényben meghatározásra, tételesen felsorolva az adófizetési kötelezettségek alá vont jogviszonyokat illetve az adóalapjául szolgáló / nem szolgáló juttatásokat. Hir.ma (forrás: Adozona.hu)
A szociális hozzájárulási adó, mint ahogy a neve is jelzi, egy adóforma, emiatt a már említett 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezetében találjuk a szabályozását, nem pedig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.).
A törvény alapelveibe a 2. paragrafust egy új (6a) bekezdéssel kiegészítve került bele ez a fontos kitétel: „A társadalmi szolidaritás elvének megfelelőn – a szociális biztonsághoz,valamint…..nyugdíjrendszer fenntartása érdekében törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosításra való jogot nem keletkeztet.”
A szociális hozzájárulási adó esetében így az adó nem a foglalkoztatót terheli, hanem a kifizetőt, és alanya lett az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is. Ismét csak hangsúlyozva, hogy itt egy adóról van szó: az adó alapja külön kerül a törvényben meghatározásra, tételesen felsorolva az adófizetési kötelezettségek alá vont jogviszonyokat illetve az adóalapjául szolgáló / nem szolgáló juttatásokat. Hir.ma (forrás: Adozona.hu)
Hozzászólások