Tetemes károkat okoznak a kormoránok a Balatonnál
Óriási gondot okoznak az egyre növekvő számú kormorán-rajok a Balatonnál, amelyek a becslések szerint évente minimum száz tonna halat esznek meg, s amelyek balatoni gyérítéséhez eddig hiába kért engedélyt a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. - tájékoztatta Havranek Mihály, a cég vagyonvédelmi és halőrzési vezetője az MTI-t hétfőn.
A Balatonnál és a Kis-Balatonnál, a hivatalosan nagy kárókatonának nevezett kormoránok Havranek Mihály beszámolója szerint a legszerényebb becslések szerint is napi 500 kilogramm halat vesznek ki a Balatonból, jelentősen csökkentve a horgászok zsákmány-kilátásait, ami ellen csak az erős szél és a jégborítás nyújt időnként védelmet.
Az enyhe tél ezért "irdatlan kártételt" jelent a tó halállományára nézve - fejtette ki.
A károk miatt a halgazdálkodási társaság vezetője már tavaly egy közép-európai kormorán-stratégia kidolgozását kérte. A madárfaj ugyanis természetvédelmi szempontból jelentős faj, védett az unióban, miközben az elszaporodása már más európai országban is komoly gondokat okoz. Hazánkban nem vadászható, ugyanakkor nem áll természetvédelmi oltalom alatt.
Havranek Mihály elmondta, a környezetvédelmi felügyelőség az utóbbi években engedélyezi a cég két halastavánál a kormoránok riasztását acélsöréttel, továbbá a gyérítést is tavanként 200-200 madár kilövésével. A Balatonnál azonban más a helyzet. Ott nincs értelme a riasztásnak, hiszen csak arrébb repül a madár a hatvanezer hektárnyi szabad vízfelület mentén.
A gyérítést ugyanakkor esetenként a kiemelt üdülőövezet lakott területén kellene végrehajtani. A helyzetet nehezíti az is, hogy a Balaton Natura 2000-es terület, ahol az alapjogszabályok szerint semmilyen vadászati tevékenység nem engedélyezett.
Ezek miatt hiába kérte meg már tavaly októberben az engedélyt a halgazdálkodási társaság, az érintett hatóságok (környezetvédelem, rendőrség) egyelőre nem reagáltak a megkeresésre. A kérelem arra irányul, hogy gyérítést végezhessenek legalább a kormoránok kedvelt éjszakázó, illetve tanyázó helyein - Alsóőrs, Vonyarcvashegy és Balatonőszöd -, ahol több százas, esetenként ezres madárraj tanyázik a fákon és a köveken.
A kormorán szívós, nagy röpképességű, intelligens állat, ami miatt nehéz a riasztása. Felnőtt példányai napi 40-50 dkg halat, főként süllőt, gardát, keszegfélét fogyasztanak.
A halastavaknál történt gyérítésekkor azt tapasztalták, hogy tanulékony madár: nemcsak azt az embert ismeri fel, amelyik egyszer már lőtt rá, vagy amelyiktől a riasztás miatt tartania kell, hanem azt is megjegyzi, hogy kinek, mikor kezdődik a szolgálata.
Az idei télen tett megfigyelések szerint a Balaton nyugati medencéjében már ezres csapatokban halásznak a kormoránok, amelyek a hideg vízben lelassult életműködésű, nagy csapatokba összeverődött halakból könnyen zsákmányolnak.
MTI
A Balatonnál és a Kis-Balatonnál, a hivatalosan nagy kárókatonának nevezett kormoránok Havranek Mihály beszámolója szerint a legszerényebb becslések szerint is napi 500 kilogramm halat vesznek ki a Balatonból, jelentősen csökkentve a horgászok zsákmány-kilátásait, ami ellen csak az erős szél és a jégborítás nyújt időnként védelmet.Az enyhe tél ezért "irdatlan kártételt" jelent a tó halállományára nézve - fejtette ki.
A számítások szerint a horgászok által kifogott halmennyiségnek negyede-ötöde esik évente a szárnyas halászok zsákmányul, 2012-ben a horgászok összesen 516 000 kiló halat fogtak ki a Balatonból.
A károk miatt a halgazdálkodási társaság vezetője már tavaly egy közép-európai kormorán-stratégia kidolgozását kérte. A madárfaj ugyanis természetvédelmi szempontból jelentős faj, védett az unióban, miközben az elszaporodása már más európai országban is komoly gondokat okoz. Hazánkban nem vadászható, ugyanakkor nem áll természetvédelmi oltalom alatt.
Havranek Mihály elmondta, a környezetvédelmi felügyelőség az utóbbi években engedélyezi a cég két halastavánál a kormoránok riasztását acélsöréttel, továbbá a gyérítést is tavanként 200-200 madár kilövésével. A Balatonnál azonban más a helyzet. Ott nincs értelme a riasztásnak, hiszen csak arrébb repül a madár a hatvanezer hektárnyi szabad vízfelület mentén.
A gyérítést ugyanakkor esetenként a kiemelt üdülőövezet lakott területén kellene végrehajtani. A helyzetet nehezíti az is, hogy a Balaton Natura 2000-es terület, ahol az alapjogszabályok szerint semmilyen vadászati tevékenység nem engedélyezett.
Ezek miatt hiába kérte meg már tavaly októberben az engedélyt a halgazdálkodási társaság, az érintett hatóságok (környezetvédelem, rendőrség) egyelőre nem reagáltak a megkeresésre. A kérelem arra irányul, hogy gyérítést végezhessenek legalább a kormoránok kedvelt éjszakázó, illetve tanyázó helyein - Alsóőrs, Vonyarcvashegy és Balatonőszöd -, ahol több százas, esetenként ezres madárraj tanyázik a fákon és a köveken.
A kormorán szívós, nagy röpképességű, intelligens állat, ami miatt nehéz a riasztása. Felnőtt példányai napi 40-50 dkg halat, főként süllőt, gardát, keszegfélét fogyasztanak.
A halastavaknál történt gyérítésekkor azt tapasztalták, hogy tanulékony madár: nemcsak azt az embert ismeri fel, amelyik egyszer már lőtt rá, vagy amelyiktől a riasztás miatt tartania kell, hanem azt is megjegyzi, hogy kinek, mikor kezdődik a szolgálata.
Az idei télen tett megfigyelések szerint a Balaton nyugati medencéjében már ezres csapatokban halásznak a kormoránok, amelyek a hideg vízben lelassult életműködésű, nagy csapatokba összeverődött halakból könnyen zsákmányolnak.
MTI
Hozzászólások