Tíz év fegyházat kapott első fokon Portik Tamás
Tíz év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban pénteken.
A másodrendű vádlott, H. István, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztás Józsefet, kilenc évet kapott. A harmadrendű vádlottat, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették. Portik Tamást tavaly februárban egyszer már elítélte ugyanez a bírói tanács Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik akkori meghatározó alakjának az 1996. november elsejei - egy kölcsönügylettel összefüggő - megölése ügyében.
Akkor ő tizenegy év fegyházbüntetést kapott, a másodrendű vádlottat pedig tíz évre ítélték. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a törvényszéket azzal, hogy egyesítse az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével.
A törvényszék azonban márciusban úgy döntött, nem egyesíti a két ügyet, mert bár Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkettőben, az Aranykéz utcai robbantás elkövetésével Jozef Rohácot vádolják, a Prisztás-ügyben pedig H. Istvánt.
A vádlottak a megismételt eljárásban is tagadták bűnösségüket. Az ítélet pénteki indoklásában a bíró megismételte: azért nem egyesítették az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével, mert az még csak nyomozati szakban volt, és még nem volt egyértelmű, hogy vádemelés is lesz az ügyben, amikor a Prisztás-gyilkosságot már első fokon tárgyalta a bíróság.
Emellett a bíróság a Kúria jogegységi döntése alapján járt el, az ugyanis a felbujtók esetében akkor írja elő az ügyek egyesítését, ha ugyanaz a tettes is, ebben a két ügyben pedig nem ugyanazokat vádolták az elkövetéssel. Mindezeken túl a Prisztás-ügy vádlottjainak nem állt érdekükben az eljárás elhúzódása, ami az egyesítésből következett volna.
A bíróság jelezte azt is, hogy mivel az ítélőtábla eljárási szabálytalanság miatt helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, azt érdemben nem vizsgálta, így lehetőség volt arra, hogy ugyanaz a tanács járjon el és könnyített bizonyítási eljárást folytasson le. Ennek során ismertették az elsőfokú eljárásban keletkezett iratokat, de már nem kellett minden tanút újra meghallgatni.
A törvényszék ugyanakkor újabb tanúkat is meghallgatott, például a Portik Tamás törzshelyének számító Művészinas alkalmazottjait, a másodrendű vádlott családtagjait - akik azt vallották, hogy a bűncselekmény elkövetésekor együtt voltak vidéken a vádlottal -, a fél éve Brazíliában elfogott Lakatos András (akit korábban a sajtóban Kisbandi néven, az alvilág pénztárosaként emlegettek) pedig írásban tett vallomást az ügyben.
A bíróság szavahihetőnek fogadta el az ügyészség egyik védett tanúját (aki állítása szerint Portik Tamás bizalmasa volt). Lakatos András írásbeli vallomását pedig a bíróság szerint "kétséget kizáróan" törvényes körülmények között vették fel, és bár jobb lett volna, ha személyesen hallgathatják ki, ez a kiadatási eljárás elhúzódása miatt nem volt lehetséges.
Elfogadták tárgyi bizonyítéknak a híváslisták, cellainformációk adatait, de az indoklásban kitértek arra, hogy bár már 1997-ben is rendelkezésre álltak, és ezek alapján a rendőrség tovább nyomozhatott volna, sőt az ügyről akkor készült összefoglaló jelentésben is leírták, kit sejtenek a bűncselekmény mögött, mégis a megszüntetés mellett döntöttek.
A törvényszék fényképeket is beszerzett a másodrendű vádlottról, és azok alapján megállapította, hogy közel sem volt olyan elhízott, mint ahogyan azt a vádlott és védője mondta, ez pedig az elkövetőről adott személyleírás miatt volt lényeges.
Az indoklás szerint ellentmondóak voltak a másodrendű vádlott hozzátartozóinak a vallomásai, és így nem bizonyítják, hogy a férfi valóban vidéken, egy családi rendezvényen volt a gyilkosság idején. A bíróság szerint tehát az új bizonyítékok nem voltak alkalmasak arra, hogy az előző első fokú eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megállapított tényeket cáfolják, ezért az akkori ítélettel megegyező tényállást állapítottak meg, egyes részletekben Lakatos András vallomásával pontosítva.
A harmadrendű vádlottat azért mentették fel, mert az ügyészség nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a férfi tudta, Prisztás Józsefet meg fogják ölni. A bíróság a vádlottak büntetésének kiszabásakor nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy csaknem húsz év telt el a gyilkosság óta.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a harmadrendű vádlott esetében a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. A harmadrendű vádlott és védője tudomásul vette a felmentést. Az első- és a másodrendű vádlott felmentést kért, a védők emellett az ítélet hatályon kívül helyezését is kezdeményezték, így az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd.
Portik Tamás és a másodrendű vádlott, H. István továbbra is előzetes letartóztatásban marad.
(Forrás: MTI)
A másodrendű vádlott, H. István, aki a vád szerint fejbe lőtte Prisztás Józsefet, kilenc évet kapott. A harmadrendű vádlottat, aki a vád szerint a helyszínre csalta az áldozatot, bizonyítottság hiányában felmentették. Portik Tamást tavaly februárban egyszer már elítélte ugyanez a bírói tanács Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik akkori meghatározó alakjának az 1996. november elsejei - egy kölcsönügylettel összefüggő - megölése ügyében.Akkor ő tizenegy év fegyházbüntetést kapott, a másodrendű vádlottat pedig tíz évre ítélték. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a törvényszéket azzal, hogy egyesítse az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével.
A törvényszék azonban márciusban úgy döntött, nem egyesíti a két ügyet, mert bár Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkettőben, az Aranykéz utcai robbantás elkövetésével Jozef Rohácot vádolják, a Prisztás-ügyben pedig H.
A vádlottak a megismételt eljárásban is tagadták bűnösségüket. Az ítélet pénteki indoklásában a bíró megismételte: azért nem egyesítették az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével, mert az még csak nyomozati szakban volt, és még nem volt egyértelmű, hogy vádemelés is lesz az ügyben, amikor a Prisztás-gyilkosságot már első fokon tárgyalta a bíróság.
Emellett a bíróság a Kúria jogegységi döntése alapján járt el, az ugyanis a felbujtók esetében akkor írja elő az ügyek egyesítését, ha ugyanaz a tettes is, ebben a két ügyben pedig nem ugyanazokat vádolták az elkövetéssel. Mindezeken túl a Prisztás-ügy vádlottjainak nem állt érdekükben az eljárás elhúzódása, ami az egyesítésből következett volna.
A bíróság jelezte azt is, hogy mivel az ítélőtábla eljárási szabálytalanság miatt helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, azt érdemben nem vizsgálta, így lehetőség volt arra, hogy ugyanaz a tanács járjon el és könnyített bizonyítási eljárást folytasson le. Ennek során ismertették az elsőfokú eljárásban keletkezett iratokat, de már nem kellett minden tanút újra meghallgatni.
A törvényszék ugyanakkor újabb tanúkat is meghallgatott, például a Portik Tamás törzshelyének számító Művészinas alkalmazottjait, a másodrendű vádlott családtagjait - akik azt vallották, hogy a bűncselekmény elkövetésekor együtt voltak vidéken a vádlottal -, a fél éve Brazíliában elfogott Lakatos András (akit korábban a sajtóban Kisbandi néven, az alvilág pénztárosaként emlegettek) pedig írásban tett vallomást az ügyben.
A bíróság szavahihetőnek fogadta el az ügyészség egyik védett tanúját (aki állítása szerint Portik Tamás bizalmasa volt). Lakatos András írásbeli vallomását pedig a bíróság szerint "kétséget kizáróan" törvényes körülmények között vették fel, és bár jobb lett volna, ha személyesen hallgathatják ki, ez a kiadatási eljárás elhúzódása miatt nem volt lehetséges.
Elfogadták tárgyi bizonyítéknak a híváslisták, cellainformációk adatait, de az indoklásban kitértek arra, hogy bár már 1997-ben is rendelkezésre álltak, és ezek alapján a rendőrség tovább nyomozhatott volna, sőt az ügyről akkor készült összefoglaló jelentésben is leírták, kit sejtenek a bűncselekmény mögött, mégis a megszüntetés mellett döntöttek.
A törvényszék fényképeket is beszerzett a másodrendű vádlottról, és azok alapján megállapította, hogy közel sem volt olyan elhízott, mint ahogyan azt a vádlott és védője mondta, ez pedig az elkövetőről adott személyleírás miatt volt lényeges.
Az indoklás szerint ellentmondóak voltak a másodrendű vádlott hozzátartozóinak a vallomásai, és így nem bizonyítják, hogy a férfi valóban vidéken, egy családi rendezvényen volt a gyilkosság idején. A bíróság szerint tehát az új bizonyítékok nem voltak alkalmasak arra, hogy az előző első fokú eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megállapított tényeket cáfolják, ezért az akkori ítélettel megegyező tényállást állapítottak meg, egyes részletekben Lakatos András vallomásával pontosítva.
A harmadrendű vádlottat azért mentették fel, mert az ügyészség nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a férfi tudta, Prisztás Józsefet meg fogják ölni. A bíróság a vádlottak büntetésének kiszabásakor nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy csaknem húsz év telt el a gyilkosság óta.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a harmadrendű vádlott esetében a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. A harmadrendű vádlott és védője tudomásul vette a felmentést. Az első- és a másodrendű vádlott felmentést kért, a védők emellett az ítélet hatályon kívül helyezését is kezdeményezték, így az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd.
Portik Tamás és a másodrendű vádlott, H. István továbbra is előzetes letartóztatásban marad.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások