Több mint 750 milliós adócsalással vádol egy építőipari vállalkozást az ügyészség
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy cégvezetővel és adminisztrátor beosztottjával szemben, akik több mint 750 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek - tájékoztatta a főügyészség kedden az MTI-t.
Mint írták: a vád szerint az építőipari vállalkozás vezetője - az ügy férfi vádlottja - 2015-ben úgy döntött, hogy a munkavállalóit minimálbérre jelenti be azért, hogy a foglalkoztatásukkal összefüggésben felmerülő közterheket a lehető legkisebb mértékben kelljen teljesítenie. A cégvezető a "hivatalos" munkabér után az adókat és járulékokat levonta és befizette, majd a nettó bért a dolgozóinak átutalta.
A bejelentett és leadózott összeg mellett azonban a munkavállalók havonta készpénzben is kaptak további munkabért. A "zsebbe" kifizetett összeg az alkalmazottak teljesítményétől függött.
A kft-t irányító vádlott a kétféle bérezésről nyilvántartást is vezetett, amely havi bontásban tartalmazta az egyes munkavállalók részére adott hónapban átutalt és készpénzben kifizetett nettó bért egyaránt. Ezt a nyilvántartást a férfi átadta az adminisztrátornak - az ügy női vádlottjának -, aki ez alapján kiszámolta, borítékba tette és átadta a fizetést a dolgozóknak - ismertették.
A cégvezető ezzel a módszerrel hat éven át elkerülte a "feketén" kifizetett jövedelmek után járó munkavállalói és a munkaadói közterhek - úgy mint személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, szakképzési hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó - megfizetését, és összesen 757 millió 876 ezer forinttal rövidítette meg a költségvetést - tették hozzá.
Az ügyészség a vádlottakkal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség a céggel szemben vagyonelkobzást és pénzbírság kiszabását is indítványozza, illetve a nyomozás során gépjárműveket, ingatlanokat és értékpapírszámlát zároltak - olvasható a főügyészség közleményében.
(Forrás: MTI)
Mint írták: a vád szerint az építőipari vállalkozás vezetője - az ügy férfi vádlottja - 2015-ben úgy döntött, hogy a munkavállalóit minimálbérre jelenti be azért, hogy a foglalkoztatásukkal összefüggésben felmerülő közterheket a lehető legkisebb mértékben kelljen teljesítenie. A cégvezető a "hivatalos" munkabér után az adókat és járulékokat levonta és befizette, majd a nettó bért a dolgozóinak átutalta.A bejelentett és leadózott összeg mellett azonban a munkavállalók havonta készpénzben is kaptak további munkabért. A "zsebbe" kifizetett összeg az alkalmazottak teljesítményétől függött.
A kft-t irányító vádlott a kétféle bérezésről nyilvántartást is vezetett, amely havi bontásban tartalmazta az egyes munkavállalók részére adott hónapban átutalt és készpénzben kifizetett nettó bért egyaránt. Ezt a nyilvántartást a férfi átadta az adminisztrátornak - az ügy női vádlottjának -, aki ez alapján kiszámolta, borítékba tette és átadta a fizetést a dolgozóknak - ismertették.
A cégvezető ezzel a módszerrel hat éven át elkerülte a "feketén" kifizetett jövedelmek után járó munkavállalói és a munkaadói közterhek - úgy mint személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, szakképzési hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó - megfizetését, és összesen 757 millió 876 ezer forinttal rövidítette meg a költségvetést - tették hozzá.
Az ügyészség a vádlottakkal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség a céggel szemben vagyonelkobzást és pénzbírság kiszabását is indítványozza, illetve a nyomozás során gépjárműveket, ingatlanokat és értékpapírszámlát zároltak - olvasható a főügyészség közleményében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások